Böszörmény Zoltán a magyarországi nemzetiszocializmus egyik első jeles képviselője volt, ez mégsem jelent számára ismertséget, s ez olyannyira igaz, hogy sokszor még azok előtt is rejtély a kiléte, akik egyébként érdeklődnek a korszak iránt.

Nos, ez a jég most megtörik, hiszen Vékony Csongor kötete a Magyar Életvédők Egyesületének gondozásában hamarosan mélyebb betekintést enged Böszörmény (politikai) munkásságába részletes kutatómunkájuknak köszönhetően.

Erről, és a kötet elkészültének körülményeiről beszélgettünk a szerzővel.

– Egyesületünk gondozásában politikai tartalmú kiadványok mellett számos verseskötet is megjelent az elmúlt évek folyamán. Közöttük Sértő Kálmán „Falusi pillanat”, illetve „Aranykenyér” című könyve is megérte újrakiadását és tervben van a folytatás. Sértő Kálmán, mint hungarista költő került a köztudatba, azonban az említett könyvek versei, még a hungarista korszaka előtt íródtak. Fontosnak tartottuk ezeket is megismertetni az olvasóközönséggel. Böszörmény Zoltánt, mint az első nagyobb létszámmal rendelkező magyar nemzetiszocialista párt vezetőjét ismerik. Pártalapítás előtti tevékenységéről keveseknek van bármilyen tudomása. Úgy éreztem, hogy Sértő Kálmánhoz hasonlóan Böszörmény Zoltánt is megilleti, hogy megemlékezzünk nemzetiszocialista korszaka előtti életéről. 2023-ban fogalmazódott meg bennem először a gondolat, hogy Sértő Kálmánhoz hasonlóan ismertessük meg az érdeklődőkkel Böszörmény Zoltán verseit is, minthogy költőként ismerték nevét az 1910-es években. Sajó Sándor felvidéki költő válogatott 50 versét már szintén kiadtuk, így került terveink közé Böszörmény válogatott verseinek kiadása is. A most megjelenés előtt álló könyvben megtalálható Ifj. Tompó László irodalomtörténész 2023-ban írt előszava, melyet még az akkori tervek alapján készülő kötethez írt. Végül bizonyos okok miatt 2023-ban a Böszörmény-verseskötet helyett Bárdossy László „Magyar sors – magyar feladat” című könyvét adtuk ki.

Amikor a 2025. évi tervekről beszéltünk 2024 végén, újból terítékre került a Böszörmény-kérdés, és arra a döntésre jutottunk, hogy mivel Böszörmény Zoltán esetében nem csupán a költészetét, hanem egész életét homály fedi, különösen a bebörtönzése utáni időszakot, így a teljességre törekedve, egész képet kívánunk adni a költőből lett „népvezér” életéről.

– Egyesületünk kiadványai közül ez idáig ez a könyv kívánta meg a legtöbb kutatómunkát. Az Országos Széchényi Könyvtár könyvei, újságjai, mikrofilmjei, plakátgyűjteménye mellett Budapest Főváros Levéltárában is átnéztük az 1945 utáni peranyagokat. A családfakutatás folyamán több anyakönyvi (születési, házassági, halálozási) dokumentumot és a nemesi családokról szóló könyveket is átlapoztuk. Természetesen az internet is segítségünkre volt, de rendkívül kevés forrás állt rendelkezésünkre. Végeredményként gyakorlatilag egy kaszáskeresztes szöveggyűjteményként tekinthetünk az elkészült könyvre, melyben a korabeli idézeteké a főszerep. Számos új információval lesz gazdagabb az, aki elolvassa.

Hogyan lett Böszörményi-Vargha Zoltán Imréből a Kaszáskeresztes Párt vezére? Járt-e Böszörmény Hitlernél Németországban, vagy sem? Valóban a Nemzeti Szociálista Magyar Munkáspárt volt az első magyar nemzetiszocialista szervezet? Meskó Zoltán elárulta Böszörményt? Újra divatba akarták hozni a Kossuth-kalapot? Hogyan született a kaszáskereszt és a nyilaskereszt? Számos hasonló kérdés megválaszolásával igyekszik lekötni az olvasó figyelmét a 320 oldalas könyv.

– Ahhoz, hogy a Nemzeti Szociálista Magyar Munkáspártról tudjunk beszélni, elengedhetetlen, hogy röviden megismertessük a kor jelentősebb, magyar nemzetiszocialista pártjait és azok vezetőit. Az 1935. évi országgyűlési választás eredményeinek és a korábbi időközi választások eredményeinek vizsgálatához szükséges röviden kitérni más pártok alakulásának körülményeire is. Emellett több olyan személyről esik szó a könyvben, akik kezdetben Böszörmény pártjában voltak, majd onnan kiválva hozták létre saját szervezeteiket. Ilyen volt Meskó Zoltán, az első nyilaskeresztes párt vezetője, országgyűlési képviselő vagy a debreceni központú Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Pártjának több vezetője, mint például Svaszta Gyula. Már a korabeli újságokban is tévesen tüntettek fel többeket Böszörmény kaszásaként, Meskó nyilasaként vagy Festetics nemzetiszocialistájaként. Ennek egyik oka a pártok neveinek hasonlósága és a horogkereszt (később a nyilaskereszt) több párt általi használata volt. Dr. Oláh Ernő nyilas ideológus, Sárdy-Strehn Károly kaszás, majd nyilas jelölt, Barcsay Árpád rohamosztagvezető, Oláh Árpád sajtófőnök személye is tisztázásra kerül emiatt.

– Az összefüggéseket a könyvben több helyen a saját szavaimmal írtam le, a megfelelő hivatkozások feltüntetése mellett.
Böszörmény Zoltán volt az első magyar nemzetiszocialista, aki így vagy úgy, de találkozott Adolf Hitlerrel, ami mindenképpen történelmi jelentőségűnek tekinthető. Igaz, hogy már az 1920-as években léteztek magyar fasiszta, majd nemzetiszocialista szerveződések, de Böszörmény volt az első, aki az NSDAP programját hirdette Magyarországon. Ő volt az első, aki a horogkeresztet magyarosította és pártjelvényként használta. Könnyen lehet, hogy ő volt az első, aki Magyarországon elsőként nyomtatott horogkeresztet. Tény az is, ha Meskó Zoltán nem szakít Böszörménnyel, talán soha nem születik meg a nyilaskeresztes jelkép. A történelmi szerepe tehát nagyobb figyelmet érdemel, mint amit ez idáig kapott. Megkerülhetetlen!

Egy fontos dologra itt még kitérnék: a nemzetiszocializmus Magyarországon soha nem volt olyan egységes, mint Németországban, ahol a Führert követve állami jelképpé vált a horogkereszt. Nálunk megszámlálhatatlan nemzetiszocialista párt jött létre és működött hasonló jelképekkel egy időben, mert a vezéralakok csak ideiglenesen tudtak együttműködni. Ez sajnos úgy tűnik, öröklendő jellembeli sajátsága a magyarságnak, melyet nem lehet kinőni, és a mai nap is velünk él.

– A magyar, majd angol nyelvű megjelenés után április elején várható „A nemi identitás válsága” című könyvem német fordítása dr. Héjj Andreas professzornak köszönhetően. Az AfD EP frakcióvezető-helyettese, Tomasz Froelich felajánlotta, hogy ha lefordítjuk németre, megpróbálja a németországi könyvesbolt-hálózatba bejuttatni, ami óriási dolog lenne számunkra. Ugyanígy nagy előrelépésnek tekintjük, hogy dr. Popély Gyula felvidéki történész „A felvidéki politika forgatagában (1989-2000)” című könyvét úgy tűnik, idén sikerül bejuttatni a hazai könyvesbolt-hálózatba, és ott lesz a Libri polcain.

Természetesen a hazai olvasóközönségnek is számos könyvvel készülünk. Többek között úgy néz ki, idén végre kiadásra kerül az első kiskönyv, mely Tyirityán Zsoltról és a Betyárseregről szól. Tervek között szerepel a keresztény harcosok számára egy imakönyv összeállítása, az LMBTQ+ propagandával szemben egy családvédelmi programot tartalmazó könyv, mely az 1930-as, 1940-es évek szellemében íródik. Folyamatban van a szülővárosomról, Szatmárnémetiről egy helytörténeti monográfia elkészítése is, melyben az erdélyi magyar politikába is igyekszek átfogó betekintést nyújtani.

Újrakiadásból a következők várhatók: Magyar Kelemen – Kormányzónk (1938); Sértő Kálmán – Esett a hó (1939); Dr. Gyomlay László – Felvidéki hős magyar diákok (1943); Csanády György, a Székely Himnusz írójának válogatott versei. Ezek a tervek, de hogy mi lesz belőle, azt egy év múlva fogjuk látni. Ami viszont biztos, hogy márciusban több könyvbemutatóra is sor kerül:

Köszönjük szépen! Bizonyára értékes információkkal gazdagodik az, aki kezébe fogja e kötetet.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info