A The New York Times szerint több magas rangú amerikai és iráni forrás szerint az Ahmadinezsád teheráni otthonát a háború első napján ért izraeli támadás célja az volt, hogy kiszabadítsák őt a házi őrizetből. A légicsapásokban az őrök meghaltak, de ő maga is megsebesült. Aztán állítólag meggondolta magát, és úgy döntött, mégsem vesz részt a puccskísérletben – erősítették meg izraeli lapok az amerikai újság értesüléseit.
 Mahmúd Ahmadinezsád 2024. június 2-án (fotó: Atta Kenare / AFP) |
Ahmadinezsád elnöki időszakában, 2005 és 2013 között gyakran fenyegetőzött Izrael és a cionizmus eltörlésével, ismert holokausztcáfoló volt, nyíltan antiszemita retorikát használt, és Izrael egyik legkeményebb ellenségének tartották. Az amerikai lap szerint nem világos, hogyan szervezték be Ahmadinezsádot az izraeli kezdeményezésű tervbe, és miként tervezték hatalomra juttatását, és az említett támadás körülményei sem tisztázottak, amelyben állítólag megsebesült.
Ahmadinezsád az Irán elleni háború kezdete óta nem jelent meg nyilvánosan, és tartózkodási helye, valamint sebesülésének mértéke ismeretlen, amint közösségimédia-bejegyzései is megritkultak. A ynet című izraeli hírportál azt közölte, a háza nem sérült meg komolyabban, a műholdfelvételek azt mutatták, a házához vezető zsákutca bejáratánál lévő őrbódé viszont teljesen megsemmisült. Állítólag izraeli segítséggel elhagyta az országot.
– Az amerikai hadsereg elérte minden célját, és a tárgyalók most olyan megállapodáson dolgoznak, amely örökre véget vet Irán nukleáris képességeinek – nyilatkozta Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője, de nem reagált közvetlenül a The New York Times értesüléseire. Izraelben a titkosszolgálat, vagyis a Moszad nem kívánt nyilatkozni.
Az elmúlt években Ahmadinezsád többször összetűzésbe került az iráni vezetőkkel, mert korrupcióval vádolta őket. Háromszor akart indulni az elmúlt tíz évben az elnökválasztáson, de ezt a jelentkezőket megszűrő iszlám jogi testület nem engedélyezte. A hozzá közel állók közül többeket letartóztattak, őt magát pedig kelet-teheráni otthonában házi őrizetbe helyezték.
A The New York Timesnak adott 2019-es interjújában Ahmadinezsád dicsérte Donald Trump amerikai elnököt, sőt Irán és az Egyesült Államok újbóli közeledéséről beszélt.
– Trump a tettek embere. Üzletember, ezért képes költség-haszon alapon mérlegelni és döntéseket hozni. Mi azt mondjuk neki, nézzük ezt hosszú távon, mindkét ország szempontjából, és ne legyünk rövidlátók – mondta az interjúban. Az iráni hatóságok Ahmadinezsád közvetlen környezetét azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatokat ápol a Nyugattal, sőt Izraelnek kémkedik.
Gyakori külföldi utak, köztük Budapestre is
Az elmúlt években többször járt külföldön, Izraellel jó kapcsolatokat ápoló országokban is. Magyarországra is többször elutazott. Ahmadinezsád néhány nappal az Irán elleni háború kezdete előtt tért vissza egy budapesti látogatásról, ahol a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen adott elő. A 2025-ös látogatása nagyon kiverte a biztosítékot Budapesten.
A Hetek online idézett egy iráni lapot, amely fényképeket tett közzé a volt elnökről, amint az NKE rektorával, Deli Gergellyel találkozott, sőt még kölcsönösen meg is ajándékozták egymást. Egyébként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást egy fenntarthatóságról szóló konferencián. Az izraeli nagykövetség közleményt is kiadott, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a volt iráni elnök önjelölt "holokauszttagadó", és a "meghívása sérti az áldozatok emlékét".
A látogatásokat követően jöttek elő a feltételezések, hogy a magyarországi látogatások esetleg csak fedősztorik valami komolyabb egyeztetés, tárgyalás elfedésére. 2023-ban járt Guatemalában, 2024-ben és 2025-ben pedig Budapesten. Elemzők hozzáteszik, abban az időben mindkét országról köztudott volt, hogy szoros kapcsolatokat ápol az izraeli kormányzattal.
A HVG 2025-ös írásából kiderült, egy ilyen kaliberű és a nemzetközi színtéren korántsem jó megítélésű figura látogatásáról előzetesen ne tudtak volna a legmagasabb kormányzati szinten.
Az is kissé fura volt, hogy egy golyóálló mellényt viselő testőr kíséretében érkezett a Liszt Ferenc repülőtér kormányvárójába.
A lap által megkérdezett diplomáciai források szerint a legfelsőbb izraeli körökben tudtak a látogatásról, és valamiért jóváhagyták azt, esetleg maguk is valamilyen szinten szerepet játszottak benne. Ennek ugyan ellentmond, hogy a budapesti izraeli nagykövetség közleményben tiltakozott a látogatás ellen.
Az is köztudott, hogy Európán belül Magyarország az egyik legerősebb izraeli szövetséges, így vélhetően Irán jóváhagyása is kellett a látogatáshoz. Ez pedig tovább erősíti a gyanút, hogy mindennek hátterében valamilyen iráni–izraeli ügy állt, Budapest pedig csak a semlegesnek szánt helyszín. Viszont a The New York Times írása alapján helyére kerülhetnek a kirakós darabkái.
Ahmadinezsádot elképzelhető, hogy éppen Budapesten igyekeztek meggyőzni, hogy egy esetleges rezsimváltáskor vállaljon szerepet Teheránban. A NYT szerint az izraeli tervet kezdetben az amerikai szolgálatok is támogatták, de aztán elengedték az ötletet. Sőt az izraeli–amerikai támadás megindítása után egyszer még Donald Trump is elkottyantott valamit, ami akkor nem tűnt fontosnak.
Utólag azonban valószínűleg tudott Ahmadinezsád tervezett szerepéről, amikor azt mondta, „a mostani vezetést valakivel belülről kellene leváltani”.
(Index nyomán)
