Szondi Vanda ismertetése szerint a kormány szerdai ülésén tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, és új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltástól máig be nem váltott ígéretek teljesítésére.

Elmondta, a beszervezési dossziékat folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig teszik közzé.

A kormányszóvivő úgy fogalmazott: "a szimbolikus dátum rámutat arra is, hogy a forradalom örökségéhez a múlt megismerésének szabadsága is hozzátartozik".

Szondi Vanda hangsúlyozta, a nyilvánosság nem jelent válogatás nélküli adatközlést. A javaslat kizárja például a személyi azonosító nyilvánosságra hozatalát, és védi az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségügyi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. A megfigyeltek, az áldozatok és a harmadik személyek adatait anonimizálni kell minden olyan esetben, ahol ez indokolt - magyarázta.

Hozzétette, a törvényjavaslat nem szűkíti le a feltárást az ügynökökre, hanem pontosan meghatározza, kinek milyen szerepe volt.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén támogatta, hogy ne 11, hanem 13 tagból álljon a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság.

A testületet az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényhez benyújtott módosító indítvány alapján állítják fel. Az indoklás alapján a felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. A minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot pedig azért hozzák létre, hogy konkrét javaslatokkal segítse a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztassa.

A testület eredetileg 11 tagból állt volna, a létszámemelést azzal indokolták, hogy így az ellenzéki képviselőcsoportok is szerepet kapnak a bizottság összetételének kialakításában.

További változtatás, hogy nemcsak a bizottság elnöke, de tagjai számára is kötelező lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés.

A vita során Gulyás Gergely (Fidesz) jelezte, hogy habár támogatják a Mi Hazánk azon indítványát, hogy a testületben két ellenzéki szakértő vegyen részt, de három ellenzéki frakció van, és ezek közül a Mi Hazánké a legkisebb. Hangsúlyozta, hogy ha frakciólétszám alapján jelölnének szakértőket, akkor éppen a Mi Hazánk maradna ki a jelölésből. (Miközben a KDNP gyakorlatilag nem is létezik, mérhetetlen a támogatottsága, éppen azért, mert nincs is - a szerk.)

Azt is megjegyezte, hogy a javaslat szövege alapján az ellenzéki civil szakértők, az elnök és a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal, illetve szakismeretekkel rendelkező tagok nem részesülnek díjazásban.

Melléthei-Barna Márton (Tisza), a testület alelnöke azt felelte, hogy a szolgálatok által jelölt tagok esetében munkaköri kötelezettség a részvétel. Ezt követően a bizottság egyértelműsítette, hogy minden civil szakértőnek jár díjazás a munkájáért.

(MTI nyomán)

Az ügynökakták feltárása helyett a kormány emberei válogathatják ki aktuálpolitikai szempontok alapján a még titkos dokumentumok közül azokat, amiket nyilvánosságra akarnak hozni, így megmaradhat a zsarolhatóság is, ami nemzetbiztonsági kockázat. A csak fideszes tagokból álló Nemzeti Emlékezet Bizottsága helyébe egy 11 tagú, kizárólag a Tisza-kormány által kinevezett személyekből álló testület kerül, a maszatolás folytatódik. Ráadásul automatikusan minden 1990 előtti akta titkosítva marad, ami olyan személyekről szól, akik 2019 után is titkosszolgálati alkalmazásban álltak – vagy akár maradnak a jövőben is, mert a Tisza számít az egykori III/III-as ügynökökre is. Novák Előd szakmai felszólalásában számos kritikával, módosító javaslattal is élt tegnapi felszólalásában.