A csürhe

Szabó Ferenc biztonsági szakértő a siófoki Petőfi sétány vendéglátósainak dolgozott. A sétányt vendéglátósok és kereskedők alakították ki az önkormányzat segítségével. Tudták, hogy ha megnyitnak, jönnek majd védelmi pénzt szedni. „20 éve az egész Balatonon, sőt, az egész országban így megy. Minden fel van osztva bűnszervezetek között. Ki hol lophat, rabolhat, árulhat drogot vagy szedhet védelmi pénzt. A Petőfi sétányon lévő vállalkozók nem akartak fizetni védelmi pénzt, ezért összefogtak" - mondta az Indexnek Szabó, aki 1971-ben Európa-bajnoki ezüstérmet, 1977-ben bronzot nyert cselgáncsban.
A vállalkozók hitelt vettek fel az önvédelem megszervezésére, és megbíztak egy céget - amelynek Szabó is dolgozott - hogy védjék meg a Petőfi sétányt. 17-25 fős biztonsági személyzet védi a sétányt. „Ez eredményes volt, a sétány vállalkozói nem fizetnek a bűnözőknek. Viszont ez így is elég drága, nem biztos, hogy önerőből kéne ezt megszervezni. Nem védhet minden utcát biztonsági cég Magyarországon." Siófokon már egy utcával arrébb is fizetnek a vállalkozók védelmi pénzt. (Pedig ez egyre inkább így lesz. A rendőrség képtelen megállítani a köz- és életveszélyes bűnözőket, így a biztonság lett ma Magyarországon a legkelendőbb és egyben a legdrágább árucikk - a szerk.)

„Haldoklik a vendéglátóipar Magyarországon. Sok az adó, fogy a vendég, és a bűnözők hatalmas összegeket vesznek el. Nem véletlen, hogy tavaly a Balaton környéki vendéglátóhelyek 25 százaléka csődbe ment." - mondta Szabó Ferenc. A tavaly nyári siófoki menet volt a területet felügyelő enyingi pénzbehajtó maffia egyik utolsó nagy kísérlete a Petőfi sétány térdre kényszerítésére. Szabó szerint előtte a csoport egy tagját kidobták az egyik helyről, mert nem akart fizetni. Válaszul több száz - Szabó emlékei szerint több mint a hírekben eddig szereplő 150 fő - vonult végig tüntetően a sétányon. A menet élén haladó, magát vajdának nevező idősebb férfi rokona volt a kidobott embernek. „A vendégek azonnal szétspricceltek, híre ment az egésznek, külföldön is, kárt okoztak mindenképpen már ezzel is." (Ennyit arról, hogy a vajda, a vajdaság intézményének mostani feléledése, majd megállíthatja, megbüntetheti a cigánybűnözőket. Persze! - a szerk.)

A rendőrséget hiába hívták a menet idején. Mire a rendőrök kiértek, a menet tagjai már elhagyták a várost is. A Somogy megyei rendőrség szóvivője szerint „a felvételek alapján sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem követtek el a főként fiatal felnőtt, illetve középkorú férfiak." A rendőrség arról sem tud, hogy az ott felvonulók és a veszprémi gyilkosság idején a Patrióta bárra zúduló csoport között kapcsolat lenne. (A rendőrség úgy általában semmit sem tud, amikor a cigányokról van szó. Persze, hogy a sétálással önmagában nem követtek el bűncselekményt, azért én kíváncsi lennénk, hogy vajon a nulla percnél mennyivel hamarabb érne ki a rendőrség, ha mondjuk, 200 bőrfejű sétálna a cigánysoron? - a szerk.)
Márpedig Szabó szerint ugyanahhoz a csoporthoz köthető a két demonstratív felvonulás, ugyanaz az enyingi kör szed védelmi pénzt Siófokon és Veszprémben is. Feltehetően a Patriótában megjelenő 30 fős társaság pont azért ment a bárba, mint amiért Siófokról a megfélemlítő menet előtt a nem fizető férfit kidobták. „Bemennek harmincan, hatalmas számlát csinálnak, nem fizetnek. Ha ezt megcsinálják háromszor, már csődbe is vitték az üzletet" - beszélt tapasztalatairól Szabó. Úgy tudja, hogy egy ilyen akció történhetett szombaton Veszprémben, a gyilkosság idején. „A veszprémiek sem akartak fizetni, rájuk mentek ezért." Előfordul, hogy a nyomaték kedvéért a csoport nem csak nem fizet, de tör-zúz is, kötekedik a vendégekkel. Van, hogy elég csak felvonulniuk, beülniük a gyanús alakoknak, és a riadt tulajdonos máris fizet. Máskor, ha érdekük úgy kívánja, akkor ennél tovább mennek. „A rendőrségnek ilyen esetekben hiába szólunk." Szabó számtalan bejelentésről tud, amit konkrét fenyegető személyek ellen tettek a régió vállalkozói, de soha nem történt semmi. Sőt, előfordult, hogy a fenyegetőzök tíz perccel a bejelentés után már tudták, hogy ki szólt a rendőröknek, és mentek bosszút állni.(Az ilyen korrupt rendőrök adatait kéne nyilvánosságra hozni.- a szerk.)

Szabót is megfenyegették. Egy fenyegetést be is váltottak: meglazították autójának az egyik kerekét. A sztrádán komoly balesetet szenvedett, vele utazott a kislánya is. Csodának tartja, hogy mindketten túlélték. Hiába tett Szabó bejelentést a rendőrségen, a fenyegetőkkel semmi sem történt.
„Van, akit személyesen is megfenyegetnek, bántalmaznak. A kötekedő vállalkozókat megvárják a házuk előtt, családtagjaikat ijesztgetik." Szabó azt mondta, hogy nem akar ítélkezni a rendőrök felett „Lehet, hogy félnek maguk is, lehet, hogy parancsba kapták, hogy ilyen ügyekkel ne foglalkozzanak, nem tudom. A lényeg, hogy előre nézzünk. Nagyon szomorú, hogy egy gyilkosság kellett hozzá, de talán most végre történik valami." (Ne áltassa magát, kedves Szabó úr, és mindannyian magyar adófizetők, ne álmodozzanak. Nem ez volt az első, országos felháborodást kiváltó gyilkosság, s nem is az utolsó, sajnos. Ahogy eddig sem, úgy most sem, és a későbbiekben sem fog történni semmi. A hatalom önmagától nem tesz rendet, sőt nem is akar. A megoldás az ország teljes kitakarításában van, politikusaink, rendszerünk mehet a szemétdombra, a korrupt rendőrökkel együtt. - a szerk.) Szabó szerint előfordult, hogy a rendőrök ott voltak egy fenyegető csoport érkezésekor. A fenyegetők rámutattak a kocsijukra, és mondták, hogy tele van fegyverrel. A rendőrök ki se nyittatták a kocsit, intézkedés nélkül továbbálltak. „A bűnözők védve vannak. Ha valaki átmegy a sárgán, rögtön ott a rendőr és büntet. Ha egy kirabolt német kér segítséget, van hogy egy órán át nem jön ki a rendőr." - jellemezte a balatoni helyzetet. „A folyadék csak felveszi az üveg alakját. Amíg a politikai korrupció nem változik, addig a bűnözők sem félnek, és a rendőrség is tehetetlen marad" - értékelte Magyarország működését Szabó.