Nagy szellemi képességgel megáldott kormányunk úgy döntött, hogy a sérült gyermekek nem érnek annyit, mint az „eltérő kultúrájúak” gyermekei. Hirtelen felindulásból, alattomos módon és a nyilvánosság elől eltitkolva szinte minden pénzt megvontak, a sérült gyermekek oktatását, közlekedését, képzését, rehabilitációját végző intézményektől. Erre még Gyurcsány idején sem volt példa.

Egerben 110 éve működik kiemelkedő szakmai hozzáértéssel, és gyermekszeretettel a Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon. Főképp siket gyerekekkel, és beszédfogyatékos kisgyermekekkel foglalkoznak. Az intézmény a Heves megyei önkormányzat fenntartása alá tartozott, és most átkerült a kormányhivatalhoz. Ahhoz a kormányhivatalhoz melynek megyei vezetője büntetlenül zsarolt meg polgármestereket, hiába volt erről a nyilvánosság elé tárt hangfelvétel, nem történt semmi.

Ahhoz a kormányhivatalhoz, melynek megyei vezetőjének jár az állami autó, állami költségtérítés. Mégis csak pusztulás marad a munkája nyomán.

Visszatérve a Mlinkó István intézményhez, a kormányhivatal átvette és megkezdte a rombolást. Ennek a bentlakásos intézménynek megszűntek a kimenő hívásai. Még az a szerencse, hogy a dolgozók rendelkeznek saját telefonnal és saját költségükön, szükség esetén értesítik a szülőket. Rövidesen a vizet fogják elzárni az intézményben, és nem azért mert az iskola nem tudja kifizetni, hanem egyszerűen nem utalják el a pénzt, nem engedik a vízdíjat kifizetni. Tudni kell, hogy az intézmény épületére már évek óta szemet vetett egy ismert egri vállalkozói kör, tehát ha esetleg szálloda, vagy egyéb létesülne ott, nem okozna nagy meglepetést.

Ráadásul, a nehéz helyzetbe hozott intézmény idén szeptemberben úgy fest, nem tud beszédfogyatékossággal küzdő elsősöket fogadni. Ez sem a Mlinkó dolgozóin múlik. Ezért a kormányhivatal állami autós, büntetlenül zsaroló vezetője Horváth László a felelős. Normál iskolába beilleszkedni nem tudó, tanulási nehézségekkel küzdő, beszéd fogyatékos gyermekek jövőjét próbálják meg elvenni.

Szociálisan érzéketlen kormányhivatalunk úgy döntött az autista gyerekekbe is bele kell rúgnia. Működik itt egy cég amelyik támogatást kapott a sérült, és autista gyerekek szállítására, hiszen e problémáktól szenvedő gyermekek utaztatása is különleges feltételeket igényel. Ez a cég rendkívül kedvezményesen szállította a gyerekeket. A kormányhivatal tőlük is megvonta a támogatást, rákényszerítve a céget, hogy ne tudjon kedvezményt nyújtani az utaztatáshoz. Egy gyermek napi útiköltsége lehetetlen helyzetbe hozza azokat a szülőket, akiknek amúgy sem irigylésre méltó a helyzete saját gyermekeik nehézségeit, szenvedéseit, fájdalmait látva.

Remélem lesz olyan szervezet, aki segít nekünk a „különleges” gyermekeinkért való küzdelemben, és sikerül elérnünk, hogy a „hagyományos kultúrájúakat” is támogassa a kormány, és ne csak az eltérő kultúrájúakat!

(Egy - az ügyben érintett - szülő)