„Nem kivánom Romániának, hogy olyan szélsőséges politikai megnyilvánulások szintere legyen, mint Magyarország volt az utóbbi időben” – nyilatkozta egy az RMDSZ szennylapjánál dolgozó zsidónak (a Salamon Márton László - <Sali> - nevű holokausztmániás magyargyűlölőről van szó) Demszky Gábor nagyváradi látogatása után adott interjújában. Alább olvasható az érdekfeszitő beszélgetés, melyből kiderül, hogy nem azért persona non grata a Szadesz Erdélyben is, mert az állampolgárságról szóló népszavazáskor, valamint előtte és utána is elégszer megtagadták az elszakitott magyarokat, hanem mert odament a Jobbik. Továbbá nem a magyargyűlölő Demszky és hordája a szélsőséges, hanem a nemzetben gondolkodó fiatalok.
– Főpolgármester úr, a nagyváradi incidens után rosszkedvûen ment-e haza?
– Nos, engem nem igazán befolyásolt ez az eset. Ilie Bolojan polgármester úrral és Biró Rozália alpolgármester asszonnyal nagyon barátságos hangulatú tárgyalásokat sikerült folytatnunk, és az ezt követő kulturális esemény is igen jól sikerült. Az utazásunk célját nem sikerült meghiúsitaniuk azoknak, akik megpróbáltak ezzel a nem európai módszerrel véleményt nyilvánitani.
– Kikkel sikerült azóta véleményt cserélnie az ügyben?
– Legelőször román házigazdáinkkal, Bolojan polgármester úrékkal, akik meg is voltak rendesen botránkozva. Sajnálatos, hogy a magyarországi belpolitika – lám – megjelenik romániai, erdélyi szintereken is, és ezt bizony megütközéssel fogadták a román tárgyalópartnereink, akik el is mondták: elképzelhetetlen lenne, hogy ugyanez román politikussal megtörténhessen külföldön, vagyis hogy atrocitások érjék egy román közösségi rendezvényen.
– Román–magyar vagy magyar–magyar viszonylatban látja nagyobb bajnak azt, ami most Nagyváradon történt?
– Az ilyen jellegû történések rontják a magyar–magyar viszonyt, és román–magyar dimenzióban is igen károsak. Hiszen mi otthon, Magyarországon hozzá vagyunk szokva a szélsőséges jelenségekhez, megnyilvánulásokhoz. De mi magyarországi politikusok felelősséggel tartozunk azért, hogy a magyarországi szembenállást ne exportáljuk a határon túli magyar közösségekhez. Ezzel szemben viszont az történik, hogy Magyarországról irányitott csoport támad rá Budapest főpolgármesterére, Nagyváradon...
– Honnan tudja, hogy Magyarországról irányitották őket?
– A román rendőröktől, akik szerint két magyar állampolgár is volt a demonstrálók között. Én nem láttam ugyan őket, de Bolojan polgármester úr – aki a nagyváradi rendőrségi információk birtokában tájékoztatott a fejleményekről – elmondta, hogy a jól ismert személyek között ismeretlen arcok is voltak, teljes harci diszben: Árpád-sávos zászlóval, fekete egyenruhába öltözve.
– Ö;n előtt egy másik szabaddemokrata politikust, Eörsi Mátyást ért hasonló atrocitás évekkel korábban Kolozsváron, illetve Kuncze Gábort Nagyváradon. Úgy tûnik, rájár a rúd a magyarországi liberálisokra itt. Mit gondol, miért?
– Szili Katalint is kifütyölték szintén Erdélyben, tehát nem hiszem, hogy a szabaddemokratákra járna rá a rúd, inkább a kormánypárti politikusokról beszélhetünk. Velünk szemben valóban, mintha még erősebb lenne az indulat, és alighanem kisebbségvédő politikánk miatt vagyunk a Jobbik és követői fő céltáblája, fő ellensége. Azért diabolizálnak, mert a zsidó, cigány és egyéb kisebbségek melletti kiállásunk, korrekt kisebbségpolitikánk sérti a nem demokratikusan gondolkodók fülét, azokét, akik nem fogadnak el másfajta, az övéktől eltérő, európai véleményt.
– De hiszen Erdélyben, a határon túli magyar közösségekben éppen hogy nem kisebbségvédő politikájáról hires az SZDSZ...
– Tudom, mire gondol, de a kettős állampolgárságra vonatkozó akkori népszavazásnak ma, amikor mindkét ország, Magyarország is Románia is csatlakozott az Európai Unióhoz, nincs már igazán nagy jelentősége. Nem is lehet egy népszavazás alapján megitélni demokratikus pártokat, politikusokat. Ami pedig a határon túli magyar közösségekhez fûződő kapcsolatainkat illeti, nem felejtendő el, hogy a Kádár-rendszerben mi voltunk azok, akik ezeket a problémákat felvetettük, a határon túli magyarságnak megnyilvánulási lehetőséget biztositottunk Magyarországon.
– Azóta eltelt sok évtized, és az SZDSZ politikájának homlokterében nem éppen, a határon túli magyar közösségek helyzete áll.
– Most más időket élünk, és én nem kivánom Romániának, hogy olyan szélsőséges politikai megnyilvánulások szintere legyen, mint Magyarország volt az utóbbi időben. Én azt remélem, hogy ez a betegség elkerüli Romániát. És erre a reményre feljogositanak az utóbbi idők történései: az, hogy kétnyelvû feliratok vannak a húsz százalékosnál nagyobb kisebbséggel rendelkező romániai települések bejáratánál, hogy például éppen most Nagyváradon magyarul tanitják a rendőröket és igy tovább. Ezt is egy pozitiv átalakulás ismérvének tartom. Persze, hogy továbbra is vannak még problémák, de ezeket a problémákat az RMDSZ-nek, a romániai magyarok politikai képviseletének kell megoldania, az európai törvényekre hivatkozva.
(Maszol nyomán)
Kapcsolódó:
