 |
Gondolnátok, ez az ember már túlzásokat ír, ilyen hivatalosan nem is lehet, hisz valaki ez ellen biztos felszólalna. Hát nem, a sok „okos magyar” történész nem szólal fel!
És íme egy következő bizonyíték a rablásra:
A Felvidéken számos nagy magyar nemesi család élt, melyek a magyarságért életüket is áldozták. Ezek ma már szlovák nemesi családok!!! A csatolt képen egy 2007-ben kiadott könyv borítója látható: Nemesi családok.
Felette a barna sávban: A szlovák történelem jelentős személyiségei.
Oldalt a családok vezetéknevei (sajnos nem látni jól) szlovák helyesírással:
Andrá±iovci, Aponiovci, Bala±ovci, Benickovci, Be?ovskovci, Berzeviciovci, ?ákovci, ?ákiovci, Deµöfiovci, Drugetovci, Erdődiovci, Esterháziovci, Forgá?ovci, Hunt-Poznanovci, Ile±háziovci, Jesenskovci, Kohári-Koburgovci, ?áriovci, O?kajovci, Orságovci, Ostrolúckovci, Pálfiovci, Palúdzskovci, Podhradskovci, Podmanickovci, Pongrácovci, Príleskovci, Radvanskovci, Rakovskovci, Révaiovci, Rutkaiovci, Se?ianskovci, Svätojánskovci, Stiborovci, Turzovci, Zápoµskovci, Zme±kalovci, Zi?iovci.
Aki nem hiszi itt is megnézheti.
A névszlovákosítás nem egy amolyan egyedi példa, ez törvénybe van iktatva:magyar nevek helyesírási szabálya - szlovákosítás. A törvény szövege:
„Azon személyek neve, akik a szlovák történelem időszakában Nagy-Magyarországon éltek (1918-ig), ez idáig nem volt írva egységesen (duplabetűs betűképzés, magyar helyesírás). Mostantól szlovák helyesírás szerint kell írni ezeket a neveket. Például: Pázmány - Pázma?, Rákóczi - Rákoci, Forgách - Forgá?, Zichy - Zi?i, Bercsényi - Ber?éni...“ A törvény száma: 270/1995, Z.z., javítva: 260/1997, Z.z., 5/1999, Z.z. a 184/1999, Z.z.
Vissza a könyvhöz. Mit is ír a beharangozó szöveg:
Az ismert sorozat „A szlovák történelem jelentős személyiségei” egy új kiadvánnyal jön elő, most a nemesi családok történelme teréről. A könyv az ismert és a kevésbé ismert szlovák nemesi családok jelentős személyiségeit kutatja fel és megvilágítja az Ő nem kis hozzájárulásukat Nagy-Magyarország történelméhez. A szerző újragondolja a napjainkban elfogadott véleményt, hogy a szlovákoknak nem volt nemességük, hogy Ők csak plebejusi nép voltak. A szlovák történelem megismerése a fordítottjáról győz meg minket és ez a könyv világos bizonyítéka azokról, akik tetteikkel és jelentős pozícióikkal vagy a hon szolgálatával beiratkoztak a történelmünkbe.
És még egy fontos tény, miért döntöttek úgy a szlovákok, hogy szabadon rabolhatnak. Mi a régi Magyarországot Nagy-Magyarországnak hívjuk, hogy megkülönböztessük az 1920 előtti és utáni Magyarországot, de mindkettő alatt a mi magyar országunkat értjük, csak „megváltozott” a területe. A szlovákok (és szerbek, csehek is) az 1920 előtti Magyarországot Uhorsko-nak hívják, a jelenlegit Ma?arsko-nak.
Az Uhorsko-ra (Nagy-Magyarországra) nem úgy tekintenek, mint a magyarok államára, hanem mint egy többnemzetiségű államra ahol a magyarok uralkodtak a többi nemzet felett, ill. a többi nemzetet ebben a közös országban elnyomták.
És 1920-ban ezek a nemzetek felszabadultak a magyar elnyomás alól. A szlovák történelemkönyvekben Uhorsko-t a Nemzetek tömlöcé-nek (µalár národov) is szokták nevezni.
