Úgy tűnik, Erdély felszabadításáig az ortodox egyház kezében marad a máramarosszigeti kultúrpalota. A Máramaros és Szatmár Megyei Ortodox Püspökség 2006-ban "visszaigényelte", arra alapozva, hogy 1938–1940 között a román királysági rendelet által neki adományozta. 2009 májusában a viszszaszolgáltatásokkal foglalkozó bizottság odaítélte az épületet az ortodox egyháznak. Ezek után pár helyi közéleti személyiség megtámadta ezt a határozatot, azonban a pert az elmúlt napokban elveszítették. A legfelsőbb bíróság ítélete jogerős. Így zajlik Erdélyben a magyarellenes ortodox térfoglalás - amely most a Fidesznek köszönhetően Budapestre érkezett.
 A román bíróság szerint az ortodox tolvajoké a magyar építésű ingatlan |
Hatalmas ortodox nyomás
„Nagyobb összefogásra lett volna szükség a szigeti lakosság részéről, hogy érződjön a tömegeknek az ereje, hiszen csak mi négyen nem tudtuk megakadályozni ezt az igazságtalanságot. Mi négyen voltunk az ortodox egyház hatalmas nyomásával szemben, és ez a hatalmas erőkülönbség, úgy tűnik, hatott a bíróságra” – vélekedett Béres István RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki az egyik felperes volt a perben. A politikus elmondta, Románia legfőbb ügyésze még kérheti a per újrafelvételét, azonban erre nem sok esélyt lát.
„A máramarosszigeti helyi önkormányzat nem tett semmit annak érdekében, hogy megakadályozza, vagy semmissé tegye ezt a határozatot, holott erkölcsi kötelessége lett volna megvédeni saját vagyonát. Igaz ugyan, hogy nem tőlük függött ez a bizonyos visszaszolgáltatás, de nekik kellett volna per útján megakadályozni, hogy egy ilyen fontos kulturális központ ne kerüljön más kezébe” – fogalmazott a képviselő. A visszaszolgáltatást megelőzően a polgármesteri hivatalnak egyébként tervében volt felújítani az épületet, el is készült egy előhatástanulmány. A pályázatot azonban elveszítették, mert időközben tulajdonost váltott az épület.
Még bérleti díjat is fizetnek nekik
„A polgármesteri hivatal már bérleti díjat is fizet az ortodox egyháznak, sőt a felekezet nevére is íratták az ingatlant, holott az épület per alatt volt, így a bérleti díj fizetését és a telekkönyvbe való beíratást is fel kellett volna függeszteni egy jogerős bírósági döntésig. A bérleti díj fizetése tehát nem jogos” – magyarázta a képviselő. A város 6000 lejt (kb. 414 ezer Ft) fizet havonta az ortodox egyháznak az épületért.
Az ügyben az egyik erdélyi napilap megkereste Markó Attila államtitkárt, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának szakértőjét. Ő ugyan "nem ismeri" a máramarosszigeti kultúrpalota helyzetét (így képviseli a magyar érdeket az RMDSZ - a szerk.), azonban elmondta, amennyiben az ortodox egyháztól az államosítás útján vették el az épületet, úgy azt az állam köteles neki visszaadni. „Ha az ortodox egyház dokumentumokat mutatott fel, miszerint tőle elkobozta a román állam az épületet, az állam visszaadja neki. Így "érthető", hogy miért döntött így a bíróság, hiába kerestek szerinte jogorvoslatot a restitúciós bizottság határozata ellen.
Vita tárgyát képezheti azonban az a tény, hogy milyen módon jutott 1938-ban az egyház kezébe az ingatlan, így egy másik per útján azt kellene megvizsgálni, hogy ez a vagyonszerzés mennyire volt jogos. Mert például ha adománylevél útján került az ortodoxokhoz az épület, ha be lehet bizonyítani, hogy valamilyen megszorítások súlya alatt vagy erőszak, kényszer által vették el a várostól, akkor azt az adományt meg lehet szüntetni, erre pedig joggyakorlat is van Romániában. Tehát ezen az úton még el lehet indulni” – fejtette ki Markó Attila, aki mivelhogy nem ismeri az eset részleteit, nem tud esélyeket latolgatni. Szerinte várhatóan az Emberjogi Bíróság sem fogja felülbírálni a most hozott romániai ítéletet.
Trianon előtt építették közadakozásból
A kultúrpalotát 1912–1913 között közadakozásból építették (akkoriban a 1910-es népszámlálás alapján 2001, azaz 9,36%-nyi román élt ott - a szerk.). Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket egy helyen akarta összpontosítani. A kultúrpalotát végül Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján építették szecessziós stílusban. Ebben kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, egy díszterem, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című képe is.
 |
„Gyönyörű volt a belseje, 350 ezer arany koronába került az épület, és külön 105 ezer koronába a berendezése, amely pazar volt annak idején, az összes falat selyem- és bársony-tapéta borította. Említésre méltó, hogy a közadakozásból emelt palota előcsarnokának falán megörökítették a legalább 200 koronát adományozók nevét” – részletezte Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész.
Az I. világháború vége felé hadikórházzá alakították, majd 1920-tól a román állam az Astra román egyesületnek adta használatba. „Az egyesület az Astra-palotában 1938-ig működött, amikor is egy úgynevezett ideiglenes bizottság, a Máramarosszigetre költözött ortodox vallású vasutasok, tisztviselők, tiszti kar, rendőrség saját maguknak ajándékozták a palotát, és így mint ortodox püspöki palota működött 1940-ig, amikor is szeptember 5-e után, miután Máramarosszigetet visszacsatolták Magyarországhoz, a palota a magyar kincstár tulajdonába lett bekebeleztetve. 1945 után pedig a román állam tulajdonát képezte az épület” – mesélte a helytörténész.
Jelenleg itt működik a városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg is.
(Kuruc.info - Krónika nyomán)
