A következő HEOL-cikkből (eredeti ITT; a hozzászólások engedélyezettek) kiderül, hogy a cigányfertőzött Gyöngyösön egyetlen egy olyan mokka nem akadt az iskola fennállásának idején, aki a helyi, amúgy jónevű gimnáziumba kívánt volna felvételizni (lásd az utolsó bekezdést).
A tehetősebb családokra mentek rá az iskolák a felvételin? - A napokban több ezer általános iskolás élete első komoly megmérettetésén vesz részt, hiszen tegnap elkezdődtek a középiskolai felvételik.
Elsőként a kisgimnáziumba jelentkezők vizsgáztak. Az Oktatási Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának tájékoztatása szerint Heves megyében tegnap 66 ötödik osztályos írt, ma pedig 2455 nyolcadikos írta meg a középfokú központi felvételi írásbeli vizsgát.
Újdonság, hogy idén az iskolák már nem tarthatnak különböző tantárgyakból saját, helyi követelményekre épülő írásbeli vizsgákat. Éppen ezért azok a nyolcadikosok, akik nem olyan középfokú oktatási intézményekbe jelentkeztek, amelyek kizárólag az általános iskolai eredmények alapján rangsorolják a felvételizőket, az idén egységes központi írásbelin adnak számot tudásukról. Ez abban különbözik a korábbi vizsgáktól, hogy a diákoknak nem egy hagyományos tantárgyi tesztet kell kitölteniük, hanem matematikai és anyanyelvi készségeikről és képességeikről kell számot adniuk.
A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményének igazgatója, Székelyné Magyary Nóra úgy véli, a képességek és készségek mérésére épülő kompetenciaalapú központi írásbeli egy objektívebb képet ad a nyolcadikosok tudásáról, ami alapján összehasonlíthatóbb lesz a tanulók tudása. Szintén új vizsgaeljárás az idei évtől, hogy a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők az írásbeli után nem vehetnek részt szóbeli elbeszélgetésen.
A megyében ez a rendelkezés egyetlen iskolát, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumot érinti. Czinder Péter, az intézmény igazgatója nem örül a szóbeli eltörlésének.
– Ez az új szabályozás már második hullámban csorbítja a lehetőségeket – összegezte tapasztalatait az igazgató. – Az első az volt, amikor az alsó tagozatban bevezették a szöveges értékelést, így érdemjegy hiányában nehezebb megítélnünk a diákok valódi tudását. Most pedig azzal korlátozzák a kisgimnáziumot indító iskolákat, hogy a döntésünket korábban megalapozó három biztos pillér, a szóbeli, az érdemjegy és az írásbeli közül már csak az utóbbi alapján felvételiztethetünk.
Ez az egyetlen vizsga nem elegendő ahhoz, hogy valós képet kapjunk a gyerekek felkészültségéről. Ráadásul, ha egy diák most azért teljesít rosszabbul, mert beteg vagy izgul, akkor már nem lesz lehetősége a javításra. Mindemellett a szóbeli hiányában a személyes benyomás megszerzése is elmarad. Pedig ezen a kötetlen beszélgetésen ismerhettük meg a gyerek motivációit, kommunikációs képességét és érdeklődési körét.
Oktatási szakemberek korábban azzal indokolták a szóbeli eltörlését, hogy így nem lesz lehetőségük az iskoláknak arra, hogy a diák családjának anyagi körülményeiről tájékozódjanak. Ugyanis több középfokú oktatási intézménnyel kapcsolatban felvetődött: azokat a tanulókat részesítik előnyben a felvételin, akik jó anyagi körülmények között élnek. Azaz számítani lehet rá, a szülők több pénzt áldoznak majd különórákra és az iskola megsegítésére, hogy a gyerekük az érettségi után tovább tanulhasson.
Czinder Péter elképzelhetetlennek tartja, hogy a gyöngyösi gimnáziumban ilyen előfordult volna. Véleménye szerint ha voltak is olyan iskolák, ahol az anyagi körülményeket firtatták a felvételin, az oktatási politika szóbelit eltörlő reakciója egyáltalán nem helyes.
– Az említett probléma nem érintett minden iskolát, viszont az új rendelkezés mindent és mindenkit letarol. Olyan ez, amikor a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük – tette hozzá az igazgató.
– Én örülnék a legjobban, ha cigánygyerekek is jelentkeznének hozzánk felvételizni, de eddig még ilyen nem volt. Pedig aki elég érett ahhoz, hogy itt helytálljon, annak teljesen mindegy, milyen a bőrszíne.
A tehetősebb családokra mentek rá az iskolák a felvételin? - A napokban több ezer általános iskolás élete első komoly megmérettetésén vesz részt, hiszen tegnap elkezdődtek a középiskolai felvételik.
Elsőként a kisgimnáziumba jelentkezők vizsgáztak. Az Oktatási Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának tájékoztatása szerint Heves megyében tegnap 66 ötödik osztályos írt, ma pedig 2455 nyolcadikos írta meg a középfokú központi felvételi írásbeli vizsgát.
Újdonság, hogy idén az iskolák már nem tarthatnak különböző tantárgyakból saját, helyi követelményekre épülő írásbeli vizsgákat. Éppen ezért azok a nyolcadikosok, akik nem olyan középfokú oktatási intézményekbe jelentkeztek, amelyek kizárólag az általános iskolai eredmények alapján rangsorolják a felvételizőket, az idén egységes központi írásbelin adnak számot tudásukról. Ez abban különbözik a korábbi vizsgáktól, hogy a diákoknak nem egy hagyományos tantárgyi tesztet kell kitölteniük, hanem matematikai és anyanyelvi készségeikről és képességeikről kell számot adniuk.
A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményének igazgatója, Székelyné Magyary Nóra úgy véli, a képességek és készségek mérésére épülő kompetenciaalapú központi írásbeli egy objektívebb képet ad a nyolcadikosok tudásáról, ami alapján összehasonlíthatóbb lesz a tanulók tudása. Szintén új vizsgaeljárás az idei évtől, hogy a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők az írásbeli után nem vehetnek részt szóbeli elbeszélgetésen.
A megyében ez a rendelkezés egyetlen iskolát, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumot érinti. Czinder Péter, az intézmény igazgatója nem örül a szóbeli eltörlésének.
– Ez az új szabályozás már második hullámban csorbítja a lehetőségeket – összegezte tapasztalatait az igazgató. – Az első az volt, amikor az alsó tagozatban bevezették a szöveges értékelést, így érdemjegy hiányában nehezebb megítélnünk a diákok valódi tudását. Most pedig azzal korlátozzák a kisgimnáziumot indító iskolákat, hogy a döntésünket korábban megalapozó három biztos pillér, a szóbeli, az érdemjegy és az írásbeli közül már csak az utóbbi alapján felvételiztethetünk.
Ez az egyetlen vizsga nem elegendő ahhoz, hogy valós képet kapjunk a gyerekek felkészültségéről. Ráadásul, ha egy diák most azért teljesít rosszabbul, mert beteg vagy izgul, akkor már nem lesz lehetősége a javításra. Mindemellett a szóbeli hiányában a személyes benyomás megszerzése is elmarad. Pedig ezen a kötetlen beszélgetésen ismerhettük meg a gyerek motivációit, kommunikációs képességét és érdeklődési körét.
Oktatási szakemberek korábban azzal indokolták a szóbeli eltörlését, hogy így nem lesz lehetőségük az iskoláknak arra, hogy a diák családjának anyagi körülményeiről tájékozódjanak. Ugyanis több középfokú oktatási intézménnyel kapcsolatban felvetődött: azokat a tanulókat részesítik előnyben a felvételin, akik jó anyagi körülmények között élnek. Azaz számítani lehet rá, a szülők több pénzt áldoznak majd különórákra és az iskola megsegítésére, hogy a gyerekük az érettségi után tovább tanulhasson.
Czinder Péter elképzelhetetlennek tartja, hogy a gyöngyösi gimnáziumban ilyen előfordult volna. Véleménye szerint ha voltak is olyan iskolák, ahol az anyagi körülményeket firtatták a felvételin, az oktatási politika szóbelit eltörlő reakciója egyáltalán nem helyes.
– Az említett probléma nem érintett minden iskolát, viszont az új rendelkezés mindent és mindenkit letarol. Olyan ez, amikor a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük – tette hozzá az igazgató.
– Én örülnék a legjobban, ha cigánygyerekek is jelentkeznének hozzánk felvételizni, de eddig még ilyen nem volt. Pedig aki elég érett ahhoz, hogy itt helytálljon, annak teljesen mindegy, milyen a bőrszíne.
Keretes anyag: Csak a kabala és szőlőcukor segíthetett
A kilencéves Juhász Adél nagyon szeretne a Berzében tanulni, ezért már tavaly október óta lelkiismeretesen készült a tegnapi felvételire, a megmérettetés előtt mégis nagyon izgult. – Már másodikos korom óta tervezem, hogy kisgimnazista leszek. Szeretek tanulni, és az az igazság, hogy a mostani osztályomban már nem vagyunk olyan jóban az osztálytársaimmal, mint korábban – indokolta döntését Adél, aki a magyar és a matematika írásbelire rutinos vizsgázókat meghazudtolva kabalaállatkájával, kedvenc matricájával, csokival és szőlőcukorral felvértezve érkezett.
A kilencéves Juhász Adél nagyon szeretne a Berzében tanulni, ezért már tavaly október óta lelkiismeretesen készült a tegnapi felvételire, a megmérettetés előtt mégis nagyon izgult. – Már másodikos korom óta tervezem, hogy kisgimnazista leszek. Szeretek tanulni, és az az igazság, hogy a mostani osztályomban már nem vagyunk olyan jóban az osztálytársaimmal, mint korábban – indokolta döntését Adél, aki a magyar és a matematika írásbelire rutinos vizsgázókat meghazudtolva kabalaállatkájával, kedvenc matricájával, csokival és szőlőcukorral felvértezve érkezett.
