"Természetesen nem ismertem [a támadót]. (Kuruc.info: senkit se érdekeljen azt, hogy Rostás László ennek az ellenkezőjét mondta: “a támadót az őt elfogók személyesen ismerték, többször tett fenyegető megjegyzéseket”. Vajon melyikük hazudik?) Itt arról van szó, hogy éjjel beugrottak hozzán két órakor, lemészároltak engemet félig; végül is félholtan (Kuruc.info: valószínűleg azt akarja mondani, hogy "félholt voltam"). Az édesapám a segítségemre kelt, és mivel nem engedtem, hogy hát megöljenek ötünket, ezért lettünk mi az országnak a szégyenfoltja."
Ezzel az "épületes" monológgal indul a "félholtra késelt", "lemészárolt" (jó vicc: ahogy azt már mi, ill. olvasóink többször kifejtettük/ék, ha az lett volna, még ma is az intenzíven lenne, élet és halál között, minimum egy jó kis vérátömlesztés után) cigány második interjúja (lásd második [nem az első!] videónkat alább).
"Láttam a híradásokat. Most nagyon úgy néz ki, hogy nem lett volna szabad megengedni apámnak, hogyhát megmentse az életemet, meg a család többi négy tagjának az életét. Ugyanis nagyon úgy néz ki, hogy vádlottak vagyunk. Minket vádolnak azzal, hogyhát önbíráskodással vagy nem is tudom mivel, nagyon ironikusan fogalmaznak a tisztelt nagyfejek, a menők" - folytatta a kancigány a végére teljesen értelmetlenné váló, és egyébként is (tragi)komikus monológját. Figyeljük azt is meg: konzekvensen többes számot használ Csabánk, amikor a támadó(k)ra hivatkozik. Egy ilyen fajsúlyos esetben egy kétértelmű, félreértésre alapot adó nyeltani szerkezetek (alany nélküli, többes számú ige) jobb lenne nem használni, mert esetleg sokan még azt hiszik, hogy bodzásunk már azon dolgozik, hogy elhintse, több támadójuk is volt.
Utána Szőcsi jön, a helyi cigányok képviselője, akitől szintén megkérdezi a riporter, ismerték-e az "áldozatok" a támadót, vagy sem. Kategorikusan tagadja ezt a góré. (Megint megkérdezzük: Rostás László, az OCÖ második embere, ezek szerint hazudott volna?). Ezután azonnal (és újfent) kijelenti, P. Csabát a származása miatt támadták meg.
Ezután jön egy fantasztikus logikai sziporka: "ez [az, hogy a "támadó" azt állítja, egy régebi betörés miatt tett látogatást, és emiatt gondolják a rendőrök azt, nincs rászístá / etnikai háttere az ügynek] annyira könnyelműség, mint ahogy a támadó elmondta, betört nála a sértett, hiszen a sértett még azt sem tudja igazából, hogy a faluban hol lakik ez az elkövető". Értik a kedves olvasók? Egy betörőnek kutya kötelessége tudnia, ki lakik egy adott házban, mielőtt "látogatást tesz" nála. Ha nem tudja, hol lakik egy adott személy, akkor egyértelmű, hogy nem is törhetett be hozzá. Uramatyám, micsoda logikai bukfenc - egy tipikusan IQ-szegény cigány monológja. (Amire a TV2 riportere - vagy egyszerűen buta, vagy ki van adva neki, hogy nem szívatjuk a cigányokat - nem "csapott le").
Ezután a riporter kérdésére, miszerint nem túlzás-e az, hogy minden egyes cigányellenes támadásról rasszistaként nyilatkoznak a romavezetők, azt válaszolja IQ-bajnok mokkánk: "a legutolsó támadásnál jelen volt az OCÖ is, nagyon sok cigánnyal, helyi lakosokkal beszélgettünk, a cigányember [Kóka Jenő] munkába indult, és semmi előzménye nem volt annak, hogy ő bárkivel is konfliktusba került volna". Talán mondanunk sem kell, hogy az ebbe a hazugságba sem köt bele a riporter. (Lásd: 1.) a Magyar Narancs fajvédő újságírója szerint is szőke, kékszemű, fehér bőrű embert hogy nézhetett valaki cigánynak? Aki, ráadásul, munkatársai szerint nem is valotta magát romának. 2.) ha "csak úgy" meg akartak ölni egy mokkát, miért egy olyat lőnek le, aki rendesen dolgozott, és az égvilágon semmi baj nem volt vele? Miért nem egy "falurossza" maffiózót tettek el láb alól? 3.) stb.: lásd pl. a két héttel azelőtti autós jelenetet meg azt, hogy , "megerősítendő" a "véletlenszerűen kiválasztanak egy házat, és lepuffantják a tulajt", a gyilkosság utáni délutánon felhívták az özvegyet?)
Az első videót is érdemes megnézni (időrendben, ma reggel, azt adták előbb, azért raktuk be elsőnek). Kicsit vontatottan indul: bemutatják a támadás(?) helyszínét. Az anyag felénél kezdődik el az igazán érdekes interjúrész: elhangzik az, hogy a nagypapa bement a szobába, ahol a támadó dulakodott a cigányokkal. Idézzük: "...amikor az ajtón benyitottam, akkor nagy meglepetés ért [addig azt hitte, a fia veszekszik a nagypapa menyével], ott volt bent egy harmadik személy, akik már dulakodtak ővele [P. Csabával], ő mert akkor folyt a vér, össze volt vágva, de még volt annyi lélekereje, hogy lefogják, hogy ne vagdossa őket tovább. Hiszen megvagdosta a feleségét, megvágta őtet [P. Csabát]. Benyitottam az ajtót; mondom, te mit keresel itt? Azt mondja jöttem leszámolni veletek. [...] Hogy meghaltok. [...] Azért, mert betörtetek hozzám. [...] Megfogtam, megfogtam a grabancátúl fogva, ahogy ők ottan dulakodtak, mondom majd én kiviszem. Én elkaptam, kivittem a bejárati ajtóig. [A riporter közbevág: "és ott kezdtek újra dulakodni?"] Én kezdtem volna itt [a bejárati ajtónál] őtet kihúzni. Odabent nem értem hozzá egy ujjal sem. Azért nem értem hozzá, mert van egy két és fél éves unokám, nem akartam, hogy még nagyobb sokkot kapjon."
Hát igen, ez borzasztó életszerű! Nézzük:
1.) A cigók szerint a támadó 180 centi körüli, azaz lényegesen magasabb, mint a nagypapa. 11 évvel fiatalabb is (46 vs. 57), és valószínűleg még csak véletlenül sem elhízott (a nagypapa, akárcsak maffiózó fia, az). Felmerül a kérdés: hogy tudta a nagypapa egyedül (!!!) kivinni a nála jóval magasabb, fiatalabb és feltehetően izmosabb / kevésbé hájas támadót az ajtón kívülre? Nagypapi milyen küzdősportot tanult, vagy esetleg Superman maga? Esetleg akkorra már úgy ellátta a "támadó" baját a "félig lemészárolt" férj és feleség, hogy kiskanállal kellett őt összeszedni a földről, és így valóban nem lehetett nehéz kicibálni az udvarra? Büdös ez nagyon: mindkét lehetőség valószínűsége igen-igen alacsony. Mármint ha valóban igaz az, amit állítanak.
2.) Kedves Olvasók! Önök, ha az unokájuk felett egy támadó áll, borotvával a kezében és (úgymond) készen arra, hogy azt (ill. a szobában tartózkodó, állítólag már "félig lemészárolt" két másik családtagot) megölje, mit csinálnának? Nekitámadnának, csak hogy megmentsék az unokát (ill. a fiukat / menyüket), vagy csak ráripakodnának, és megpróbálnák kicibálni a szobából, hogy kint intézzék el? Melyik végződne a rokonok nagyobb valószínűségű megkéselésével (ne feledjük, egy fél másodperc alatt el lehet vágni valakinek a torkát egy éles borotvával úgy, hogy az meghaljon)? Ráadásul, ha ez utóbbit csinálnák (nem támadnának), eszükbe jutna-e ezt azzal indokolni, hogy "azért nem értem hozzá [a támadóhoz], mert van egy két és fél éves unokám, nem akartam, hogy még nagyobb sokkot kapjon"? Ugyan már. Egy normális ember (nagyapa) az adott szituációban minden erejével ott, helyben, azonnal támadott volna, hogy megakadályozza azt, hogy tovább késelgessen a támadó. Ennyit az "odabent nem értem hozzá [a támadóhoz] egy ujjal sem" életszerűségéről.
Apropó! Eddig arról volt szó, hogy nők is segítettek az illető ártalmatlanná tételében. Azok most hova tűntek?
Az udvaron történtek is felettébb valószínűtlenek: "beállt nekem, hogy majd leüt. Folyamatosan támadott. Én hamarabb ütöttem, ahogy felrakta a kezit, én bevágtam neki egyet, hogy leesett a terasz szélire". A riporter következik: "Igen, így sikerült lefegyverezni, és azt mondta nekem [a nagyapa], hogy abba a fába [mutatja] verte bele a fejét valószínű". A nagyapa folytatja, immár a lépcső alján: "Itt leesett, ide, itt felugrott. Jött vóna föl, én leléptem..."
Sajnos tovább nem jutott a magyarázattal (a riporter, a műsoridő lejártának vészes közelségére hivatkozva, félbeszakította), pedig tényleg érdekelt volna, hogy, ugyan, honnan szerezte az életveszélyes sebesüléseit, sérüléseit a "támadó". Úgy, hogy, idézzük a riportert (az meg a nagyapa által előzőleg mondottakat), "beverte a fejét a fába"? Ha az udvaron valóban csak "lefogták" volna a támadót, akkor az nem ott szerezhetett volna életveszélyes koponya stb. sérüléseket. Ha viszont előbb sérült meg ennyire, akkor egyszerűen nem tudott volna hadakozni. Ezek szerint már a szobában összeverte a puhos, hájas, "félig lemészárolt" P. Csaba meg a felesége? Bűzlik ez a sztori nagyon, nemde?
Ezzel az "épületes" monológgal indul a "félholtra késelt", "lemészárolt" (jó vicc: ahogy azt már mi, ill. olvasóink többször kifejtettük/ék, ha az lett volna, még ma is az intenzíven lenne, élet és halál között, minimum egy jó kis vérátömlesztés után) cigány második interjúja (lásd második [nem az első!] videónkat alább).
"Láttam a híradásokat. Most nagyon úgy néz ki, hogy nem lett volna szabad megengedni apámnak, hogyhát megmentse az életemet, meg a család többi négy tagjának az életét. Ugyanis nagyon úgy néz ki, hogy vádlottak vagyunk. Minket vádolnak azzal, hogyhát önbíráskodással vagy nem is tudom mivel, nagyon ironikusan fogalmaznak a tisztelt nagyfejek, a menők" - folytatta a kancigány a végére teljesen értelmetlenné váló, és egyébként is (tragi)komikus monológját. Figyeljük azt is meg: konzekvensen többes számot használ Csabánk, amikor a támadó(k)ra hivatkozik. Egy ilyen fajsúlyos esetben egy kétértelmű, félreértésre alapot adó nyeltani szerkezetek (alany nélküli, többes számú ige) jobb lenne nem használni, mert esetleg sokan még azt hiszik, hogy bodzásunk már azon dolgozik, hogy elhintse, több támadójuk is volt.
Utána Szőcsi jön, a helyi cigányok képviselője, akitől szintén megkérdezi a riporter, ismerték-e az "áldozatok" a támadót, vagy sem. Kategorikusan tagadja ezt a góré. (Megint megkérdezzük: Rostás László, az OCÖ második embere, ezek szerint hazudott volna?). Ezután azonnal (és újfent) kijelenti, P. Csabát a származása miatt támadták meg.
Ezután jön egy fantasztikus logikai sziporka: "ez [az, hogy a "támadó" azt állítja, egy régebi betörés miatt tett látogatást, és emiatt gondolják a rendőrök azt, nincs rászístá / etnikai háttere az ügynek] annyira könnyelműség, mint ahogy a támadó elmondta, betört nála a sértett, hiszen a sértett még azt sem tudja igazából, hogy a faluban hol lakik ez az elkövető". Értik a kedves olvasók? Egy betörőnek kutya kötelessége tudnia, ki lakik egy adott házban, mielőtt "látogatást tesz" nála. Ha nem tudja, hol lakik egy adott személy, akkor egyértelmű, hogy nem is törhetett be hozzá. Uramatyám, micsoda logikai bukfenc - egy tipikusan IQ-szegény cigány monológja. (Amire a TV2 riportere - vagy egyszerűen buta, vagy ki van adva neki, hogy nem szívatjuk a cigányokat - nem "csapott le").
Ezután a riporter kérdésére, miszerint nem túlzás-e az, hogy minden egyes cigányellenes támadásról rasszistaként nyilatkoznak a romavezetők, azt válaszolja IQ-bajnok mokkánk: "a legutolsó támadásnál jelen volt az OCÖ is, nagyon sok cigánnyal, helyi lakosokkal beszélgettünk, a cigányember [Kóka Jenő] munkába indult, és semmi előzménye nem volt annak, hogy ő bárkivel is konfliktusba került volna". Talán mondanunk sem kell, hogy az ebbe a hazugságba sem köt bele a riporter. (Lásd: 1.) a Magyar Narancs fajvédő újságírója szerint is szőke, kékszemű, fehér bőrű embert hogy nézhetett valaki cigánynak? Aki, ráadásul, munkatársai szerint nem is valotta magát romának. 2.) ha "csak úgy" meg akartak ölni egy mokkát, miért egy olyat lőnek le, aki rendesen dolgozott, és az égvilágon semmi baj nem volt vele? Miért nem egy "falurossza" maffiózót tettek el láb alól? 3.) stb.: lásd pl. a két héttel azelőtti autós jelenetet meg azt, hogy , "megerősítendő" a "véletlenszerűen kiválasztanak egy házat, és lepuffantják a tulajt", a gyilkosság utáni délutánon felhívták az özvegyet?)
Az első videót is érdemes megnézni (időrendben, ma reggel, azt adták előbb, azért raktuk be elsőnek). Kicsit vontatottan indul: bemutatják a támadás(?) helyszínét. Az anyag felénél kezdődik el az igazán érdekes interjúrész: elhangzik az, hogy a nagypapa bement a szobába, ahol a támadó dulakodott a cigányokkal. Idézzük: "...amikor az ajtón benyitottam, akkor nagy meglepetés ért [addig azt hitte, a fia veszekszik a nagypapa menyével], ott volt bent egy harmadik személy, akik már dulakodtak ővele [P. Csabával], ő mert akkor folyt a vér, össze volt vágva, de még volt annyi lélekereje, hogy lefogják, hogy ne vagdossa őket tovább. Hiszen megvagdosta a feleségét, megvágta őtet [P. Csabát]. Benyitottam az ajtót; mondom, te mit keresel itt? Azt mondja jöttem leszámolni veletek. [...] Hogy meghaltok. [...] Azért, mert betörtetek hozzám. [...] Megfogtam, megfogtam a grabancátúl fogva, ahogy ők ottan dulakodtak, mondom majd én kiviszem. Én elkaptam, kivittem a bejárati ajtóig. [A riporter közbevág: "és ott kezdtek újra dulakodni?"] Én kezdtem volna itt [a bejárati ajtónál] őtet kihúzni. Odabent nem értem hozzá egy ujjal sem. Azért nem értem hozzá, mert van egy két és fél éves unokám, nem akartam, hogy még nagyobb sokkot kapjon."
Hát igen, ez borzasztó életszerű! Nézzük:
1.) A cigók szerint a támadó 180 centi körüli, azaz lényegesen magasabb, mint a nagypapa. 11 évvel fiatalabb is (46 vs. 57), és valószínűleg még csak véletlenül sem elhízott (a nagypapa, akárcsak maffiózó fia, az). Felmerül a kérdés: hogy tudta a nagypapa egyedül (!!!) kivinni a nála jóval magasabb, fiatalabb és feltehetően izmosabb / kevésbé hájas támadót az ajtón kívülre? Nagypapi milyen küzdősportot tanult, vagy esetleg Superman maga? Esetleg akkorra már úgy ellátta a "támadó" baját a "félig lemészárolt" férj és feleség, hogy kiskanállal kellett őt összeszedni a földről, és így valóban nem lehetett nehéz kicibálni az udvarra? Büdös ez nagyon: mindkét lehetőség valószínűsége igen-igen alacsony. Mármint ha valóban igaz az, amit állítanak.
2.) Kedves Olvasók! Önök, ha az unokájuk felett egy támadó áll, borotvával a kezében és (úgymond) készen arra, hogy azt (ill. a szobában tartózkodó, állítólag már "félig lemészárolt" két másik családtagot) megölje, mit csinálnának? Nekitámadnának, csak hogy megmentsék az unokát (ill. a fiukat / menyüket), vagy csak ráripakodnának, és megpróbálnák kicibálni a szobából, hogy kint intézzék el? Melyik végződne a rokonok nagyobb valószínűségű megkéselésével (ne feledjük, egy fél másodperc alatt el lehet vágni valakinek a torkát egy éles borotvával úgy, hogy az meghaljon)? Ráadásul, ha ez utóbbit csinálnák (nem támadnának), eszükbe jutna-e ezt azzal indokolni, hogy "azért nem értem hozzá [a támadóhoz], mert van egy két és fél éves unokám, nem akartam, hogy még nagyobb sokkot kapjon"? Ugyan már. Egy normális ember (nagyapa) az adott szituációban minden erejével ott, helyben, azonnal támadott volna, hogy megakadályozza azt, hogy tovább késelgessen a támadó. Ennyit az "odabent nem értem hozzá [a támadóhoz] egy ujjal sem" életszerűségéről.
Apropó! Eddig arról volt szó, hogy nők is segítettek az illető ártalmatlanná tételében. Azok most hova tűntek?
Az udvaron történtek is felettébb valószínűtlenek: "beállt nekem, hogy majd leüt. Folyamatosan támadott. Én hamarabb ütöttem, ahogy felrakta a kezit, én bevágtam neki egyet, hogy leesett a terasz szélire". A riporter következik: "Igen, így sikerült lefegyverezni, és azt mondta nekem [a nagyapa], hogy abba a fába [mutatja] verte bele a fejét valószínű". A nagyapa folytatja, immár a lépcső alján: "Itt leesett, ide, itt felugrott. Jött vóna föl, én leléptem..."
Sajnos tovább nem jutott a magyarázattal (a riporter, a műsoridő lejártának vészes közelségére hivatkozva, félbeszakította), pedig tényleg érdekelt volna, hogy, ugyan, honnan szerezte az életveszélyes sebesüléseit, sérüléseit a "támadó". Úgy, hogy, idézzük a riportert (az meg a nagyapa által előzőleg mondottakat), "beverte a fejét a fába"? Ha az udvaron valóban csak "lefogták" volna a támadót, akkor az nem ott szerezhetett volna életveszélyes koponya stb. sérüléseket. Ha viszont előbb sérült meg ennyire, akkor egyszerűen nem tudott volna hadakozni. Ezek szerint már a szobában összeverte a puhos, hájas, "félig lemészárolt" P. Csaba meg a felesége? Bűzlik ez a sztori nagyon, nemde?
