Éppenséggel nem mai anyag következik; megjelenésekor, 2007. decemberében, átsiklottunk felette.
Számtalan cikkünkben (legutolsó, visszafelé vezető hivatkozásokkal, ITT) foglalkoztunk már a különösen a hírhedt, székesfehérvári Rádió utcából többek között Faddra költözött bűnözőcigányok által okozott gondokkal. Ez a másfél évvel ezelőtti, ráadásul hírszerzős, így nácifasisztarasszistacigányellenes beállítottsággal igazán nem vádolható cikk bemutatja azt, hogy velük mindig is gond volt. Nesze neked "üldözött, jót akaró kisebbség"...
"Ránk omolhat a rendszer" - éhséglázadástól tart a faddi polgármester
Oktatási és szociális válság Faddon
A jászladányihoz hasonló, külön alapítványi iskola létrehozását szorgalmazza a faddi polgármester. Jászladányi tapasztalatait az önkormányzat honlapján tette közzé, melyben - a vendéglátóknál szerzett pozitív tapasztalatok ecsetelése mellett - sötét jövőt vizionál falujának. Mint írja, "vagy cselekszünk, vagy ránk omlik az egész rendszer. (...) Az út a célig hosszú és nehéz. De ilyen célért érdemes küzdeni. Gyermekeink jövője a tét".
A keresztény hagyományaira büszke, konzervatív faluvezetés bekeményített: alapítványi iskola létrehozását szorgalmazza Fadd első embere, hogy a falu magyar lakossága helyben járassa iskolába a gyermekeit. Az éleződő szociális feszültség mellett az utóbbi időben oktatási válság is kialakult a kis Tolna megyei faluban.
Faddon két ügy keveredik komoly társadalmi konfliktussá: az egyik az, hogy nemrég fiatal romák 19.800 forint értékben fát loptak egy akácosból, de a jegyző által kirótt pénzbírságot nem tudják kifizetni, mert azt mondják, a polgármester nem alkalmazza őket közmunkásként.
A másik: néhány agresszív diák ellehetetleníti a helyi iskola munkáját, például hárman lasszókat készítettek és azokat társaik nyakába akasztották. A másik esetben egy túlkoros diák szexuális ajánlatot tett az egyik tanárnőnek, de az is megesett, hogy egy nagyobb fiú egy fiatalabb magyar kislányt szóban inzultált szexuálisan. Sok rémült szülő más településekre vinné gyermekét.
A Hírszerző információja szerint az iskolában integráltan oktatnak huszonhat, azelőtt speciális iskolába járt tanulót, főként az ő körükből került ki az a néhány renitens, akik felborzolták a szülők kedélyét.
"Előbb négyen, majd hatan megkeresték Fülöp János polgármestert, és elmondták neki, hogy az iskolában a helyzet tarthatatlan. A szülők szerint a tanárok ugyan elhivatott, nagy tudású pedagógusok, ám energiájuk nagy részét leköti a fegyelmezetlen, agresszív gyerekek megfékezése" - írta az esetről a Népszabadság, nem elhallgatva, hogy az egyik szülő szerint "a fegyelmezetlen, fékezhetetlen gyerekek szülei belefojtották a szót az alapítványi iskola támogatóiba, ha pedig a legnagyobb hangúak 'leüvöltik' a többieket, akkor nem lehet értelmesen megbeszélni a falu dolgait."
Új szegregáció készül?
"Az általános iskolában több mint száz roma diák tanul, és a szülők nagy része motivált a taníttatásban" - hangsúlyozta lapunknak a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke. Bolgár Sándor elismerte, hogy némely roma család nem neveli tisztelettudásra a gyermekét, de szerinte ez főképp annak köszönhető, hogy az elmúlt húsz évben a roma családokon belül felborult a hierarchia.
Az elnök szerint a falu 90 százaléka nem ért egyet az alapítványi iskola létrehozásával, és azt a tanárok sem támogatják. "A helyi roma közösség határozottan tiltakozik még szegregáció gondolata ellen is" - szögezte le az elnök, aki egyébként egyetért a szabad iskolaválasztás lehetőségével. Véleménye szerint a szülők többsége azért viszi máshova a gyermekét, mert amúgy sem elégedett a helyi iskola oktatási színvonalával.
A falu első embere attól fél, hogy ha a következő évben újabb középosztálybeli gyerekeket visznek el szüleik máshova taníttatni, akkor megszűnik a kötődésük saját községükhöz. Kérdésünkre a polgármester elmondta: személyesen ment el Jászladányra, hogy ott tanulmányozza az alapítványi iskola működését, és ha a faddi szülők 50 százalékában van igény a létrehozására, akkor ő segíteni fogja ezt a szándékot.
"Azelőtt soha nem vetődött fel az alapítványi iskola létrehozásának az ötlete" - mondta a Hírszerzőnek Kosner Antal volt polgármester, hozzátéve: "Egy önkormányzatban arra van pénz, amire szánnak. Meg kell határozni a prioritásokat. Az én időmben első volt az iskola, ezt követte az egészségügy és utána jött az összes többi".
Egy a Hírszerző által megkérdezett oktatási szakértő szerint egyébként, ha a polgármester kérne segítséget a megyei pedagógiai intézettől, akkor kapna. Véleménye szerint a nagyszámú roma tanuló esetén ajánlatos lenne roma koordinátort alkalmazni a faluban.
Munka és közmunka híján
Fadd 4500 lakosából 800-an romák. A községben alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak, kevesen űznek ipart és kereskedelmet. Fülöp János polgármester és Bolgár Sándor CKÖ-elnök véleménye megegyezik abban, hogy a szegénység nemcsak a romákat, hanem a faluban élő magyar lakosságot is sújtja. Érdekes módon lapunknak mindketten, egymástól függetlenül is azt nyilatkozták: félnek, hogy Faddon éhséglázadás lesz a kialakult szociális válság következtében.
A két vezető abban is egyetért: a probléma gyökere a 80-as évekre datálható, amikor a szomszédos Paksról és Tolnáról erőszakosan telepítették be azokat a gyári roma munkásokat, akiket a megváltozott gazdasági viszonyok között, már nem tudtak foglalkoztatni.
"A faluban semmilyen munkalehetőség nincs, az itt élő romák nagy része dolgozni szeretne, de télen még idénymunkára sincs lehetőség" - mondta lapunknak Bolgár Sándor. A CKÖ-elnök szerint a közmunkaprogramban nagy jóindulattal a romák 7-8 százalékát foglalkoztatják, minden évben ugyanazokat, a többieknek esélyük sincs a programba való bekerülésre. A Hírszerző információja szerint a közmunkák elvégzésére Faddon egy külön kft-t hoztak létre, amelyben elsősorban magyarokat alkalmaznak.
A közmunkaprogramot firtató kérdésünkre a polgármester úgy reagált: "A romák nem úgy veszik a munkát, mint mások, volt köztük olyan, aki csak néhány hétig dolgozott, utána már nem jött, ez nem jó az önkormányzatnak". Mint elmondta, a falu 15 millió forinttal túllépte a szociális juttatásokra szánt keretet, és az önkormányzat nem képes több szegény embert eltartani. Nehezményezte, hogy a kormány integrációról beszél, miközben a 7-8. osztályosoktól elvonták az ingyenes étkeztetés lehetőségét.
A romák úgy látják, a jelenlegi polgármester előtti MSZP-s vezetés alatt több lehetőségük volt a munkavállalásra. Megkerestük ezért Kocsner Antal volt polgármestert, aki a közmunkaprogramot firtató kérdésünkre kifejtette: a jelenlegi költségvetésbe nem lát bele, de annak idején erős lobbitevékenységre volt szükség, hogy az állam segítse a közmunkások foglalkoztatását (a közmunkát 90 százalékban az állam, 10 százalékban az önkormányzat fizeti - a szerk.). "Akkoriban 10-15 romát tudtunk alkalmazni rendszeresen" - állítja a volt MSZP-s polgármester .
(Hírszerző)
Számtalan cikkünkben (legutolsó, visszafelé vezető hivatkozásokkal, ITT) foglalkoztunk már a különösen a hírhedt, székesfehérvári Rádió utcából többek között Faddra költözött bűnözőcigányok által okozott gondokkal. Ez a másfél évvel ezelőtti, ráadásul hírszerzős, így nácifasisztarasszistacigányellenes beállítottsággal igazán nem vádolható cikk bemutatja azt, hogy velük mindig is gond volt. Nesze neked "üldözött, jót akaró kisebbség"...
"Ránk omolhat a rendszer" - éhséglázadástól tart a faddi polgármester
Oktatási és szociális válság Faddon
A jászladányihoz hasonló, külön alapítványi iskola létrehozását szorgalmazza a faddi polgármester. Jászladányi tapasztalatait az önkormányzat honlapján tette közzé, melyben - a vendéglátóknál szerzett pozitív tapasztalatok ecsetelése mellett - sötét jövőt vizionál falujának. Mint írja, "vagy cselekszünk, vagy ránk omlik az egész rendszer. (...) Az út a célig hosszú és nehéz. De ilyen célért érdemes küzdeni. Gyermekeink jövője a tét".
A keresztény hagyományaira büszke, konzervatív faluvezetés bekeményített: alapítványi iskola létrehozását szorgalmazza Fadd első embere, hogy a falu magyar lakossága helyben járassa iskolába a gyermekeit. Az éleződő szociális feszültség mellett az utóbbi időben oktatási válság is kialakult a kis Tolna megyei faluban.
Faddon két ügy keveredik komoly társadalmi konfliktussá: az egyik az, hogy nemrég fiatal romák 19.800 forint értékben fát loptak egy akácosból, de a jegyző által kirótt pénzbírságot nem tudják kifizetni, mert azt mondják, a polgármester nem alkalmazza őket közmunkásként.
A másik: néhány agresszív diák ellehetetleníti a helyi iskola munkáját, például hárman lasszókat készítettek és azokat társaik nyakába akasztották. A másik esetben egy túlkoros diák szexuális ajánlatot tett az egyik tanárnőnek, de az is megesett, hogy egy nagyobb fiú egy fiatalabb magyar kislányt szóban inzultált szexuálisan. Sok rémült szülő más településekre vinné gyermekét.
A Hírszerző információja szerint az iskolában integráltan oktatnak huszonhat, azelőtt speciális iskolába járt tanulót, főként az ő körükből került ki az a néhány renitens, akik felborzolták a szülők kedélyét.
"Előbb négyen, majd hatan megkeresték Fülöp János polgármestert, és elmondták neki, hogy az iskolában a helyzet tarthatatlan. A szülők szerint a tanárok ugyan elhivatott, nagy tudású pedagógusok, ám energiájuk nagy részét leköti a fegyelmezetlen, agresszív gyerekek megfékezése" - írta az esetről a Népszabadság, nem elhallgatva, hogy az egyik szülő szerint "a fegyelmezetlen, fékezhetetlen gyerekek szülei belefojtották a szót az alapítványi iskola támogatóiba, ha pedig a legnagyobb hangúak 'leüvöltik' a többieket, akkor nem lehet értelmesen megbeszélni a falu dolgait."
Új szegregáció készül?
"Az általános iskolában több mint száz roma diák tanul, és a szülők nagy része motivált a taníttatásban" - hangsúlyozta lapunknak a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke. Bolgár Sándor elismerte, hogy némely roma család nem neveli tisztelettudásra a gyermekét, de szerinte ez főképp annak köszönhető, hogy az elmúlt húsz évben a roma családokon belül felborult a hierarchia.
Az elnök szerint a falu 90 százaléka nem ért egyet az alapítványi iskola létrehozásával, és azt a tanárok sem támogatják. "A helyi roma közösség határozottan tiltakozik még szegregáció gondolata ellen is" - szögezte le az elnök, aki egyébként egyetért a szabad iskolaválasztás lehetőségével. Véleménye szerint a szülők többsége azért viszi máshova a gyermekét, mert amúgy sem elégedett a helyi iskola oktatási színvonalával.
A falu első embere attól fél, hogy ha a következő évben újabb középosztálybeli gyerekeket visznek el szüleik máshova taníttatni, akkor megszűnik a kötődésük saját községükhöz. Kérdésünkre a polgármester elmondta: személyesen ment el Jászladányra, hogy ott tanulmányozza az alapítványi iskola működését, és ha a faddi szülők 50 százalékában van igény a létrehozására, akkor ő segíteni fogja ezt a szándékot.
"Azelőtt soha nem vetődött fel az alapítványi iskola létrehozásának az ötlete" - mondta a Hírszerzőnek Kosner Antal volt polgármester, hozzátéve: "Egy önkormányzatban arra van pénz, amire szánnak. Meg kell határozni a prioritásokat. Az én időmben első volt az iskola, ezt követte az egészségügy és utána jött az összes többi".
Egy a Hírszerző által megkérdezett oktatási szakértő szerint egyébként, ha a polgármester kérne segítséget a megyei pedagógiai intézettől, akkor kapna. Véleménye szerint a nagyszámú roma tanuló esetén ajánlatos lenne roma koordinátort alkalmazni a faluban.
Munka és közmunka híján
Fadd 4500 lakosából 800-an romák. A községben alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak, kevesen űznek ipart és kereskedelmet. Fülöp János polgármester és Bolgár Sándor CKÖ-elnök véleménye megegyezik abban, hogy a szegénység nemcsak a romákat, hanem a faluban élő magyar lakosságot is sújtja. Érdekes módon lapunknak mindketten, egymástól függetlenül is azt nyilatkozták: félnek, hogy Faddon éhséglázadás lesz a kialakult szociális válság következtében.
A két vezető abban is egyetért: a probléma gyökere a 80-as évekre datálható, amikor a szomszédos Paksról és Tolnáról erőszakosan telepítették be azokat a gyári roma munkásokat, akiket a megváltozott gazdasági viszonyok között, már nem tudtak foglalkoztatni.
"A faluban semmilyen munkalehetőség nincs, az itt élő romák nagy része dolgozni szeretne, de télen még idénymunkára sincs lehetőség" - mondta lapunknak Bolgár Sándor. A CKÖ-elnök szerint a közmunkaprogramban nagy jóindulattal a romák 7-8 százalékát foglalkoztatják, minden évben ugyanazokat, a többieknek esélyük sincs a programba való bekerülésre. A Hírszerző információja szerint a közmunkák elvégzésére Faddon egy külön kft-t hoztak létre, amelyben elsősorban magyarokat alkalmaznak.
A közmunkaprogramot firtató kérdésünkre a polgármester úgy reagált: "A romák nem úgy veszik a munkát, mint mások, volt köztük olyan, aki csak néhány hétig dolgozott, utána már nem jött, ez nem jó az önkormányzatnak". Mint elmondta, a falu 15 millió forinttal túllépte a szociális juttatásokra szánt keretet, és az önkormányzat nem képes több szegény embert eltartani. Nehezményezte, hogy a kormány integrációról beszél, miközben a 7-8. osztályosoktól elvonták az ingyenes étkeztetés lehetőségét.
A romák úgy látják, a jelenlegi polgármester előtti MSZP-s vezetés alatt több lehetőségük volt a munkavállalásra. Megkerestük ezért Kocsner Antal volt polgármestert, aki a közmunkaprogramot firtató kérdésünkre kifejtette: a jelenlegi költségvetésbe nem lát bele, de annak idején erős lobbitevékenységre volt szükség, hogy az állam segítse a közmunkások foglalkoztatását (a közmunkát 90 százalékban az állam, 10 százalékban az önkormányzat fizeti - a szerk.). "Akkoriban 10-15 romát tudtunk alkalmazni rendszeresen" - állítja a volt MSZP-s polgármester .
(Hírszerző)
