Orbánék két hét alatt rendet ígérő hazugságát most már a saját talpasaik is megcáfolják. Jelen esetben Hatala József , az új országos rendőrfőkapitány, akinek a mai Magyar Nemzetben megjelent teljes, elsőként csak és kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelés) interjújában a következőt nyilatkozta:
„- A stratégia kidolgozása július elsejével indult, és az a cél, hogy a parlamenti ciklus végére elérjük, az égető gondok vidéken, főleg a kistelepüléseken megszűnjenek, ne kelljen az embereknek attól félniök, hogy veszélyben a vagyonuk vagy fiatalkorú rablók áldozataivá válnak.”
Két megjegyzés:
- ez a négy év „kicsit” több, mint a Fidesz választási ígéretei közt szereplő két hét, nemdebár? Ráadásul ez is csak egy erőtlen, feltételes „a cél az”...
- nem lehet elégszer hangsúlyozni: a nyugat-euópai országok (lásd pl. a cigánybűnözők helyszínen történő lepuffantása, amely mellé egyenesen az államelnök áll – például Franciaországban) gyakorlatának átvétele 1-2 hét alatt rendet csinálna. Elég lenne csupán pár, mondjuk rendőrökre támadó cigányt a helyszínen kivégezni (ahogy azt szinte minden más európai országban teszik) és ezzel precedenst teremteni, a többi utána kőkeményen meghúzná magát. Nem, Orbán még erre sem képes. Helyette nyomják a „reméljük, hogy négy év múlva már jobb lesz a helyzet”-dumát. Most szólunk: nem lesz jobb, ha ugyanilyen erőtlenül folytatják a „bűnüldözést”, és erőiket a politikai ellenfelekkel (legfőképp a Jobbikkal) való leszámolásra fordítják, és nem arra, hogy a valódi bűnözők között csapjanak szét, őket fenyítsék be.
A teljes, szkennelt anyag:
Határozott fellépés: a polgárok igényeire figyel a rendőrség
Meg kell hallgatni az állampolgárok igényeit
Nem lehet kétséget hagyni senkiben, hogy a rendőrség képes biztosítani a rendet, ám ennek része az is, hogy a településeken szolgáló rendőrök napi kapcsolatban álljanak a polgármesterrel, a tanítóval és a közélet más helyi szereplőivel – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában az új országos rendőrfőkapitány, Hatala József, akit a Gyurcsány-kabinet épp négy éve menesztett közbiztonsági főigazgatói beosztásából. Az altábornagy szerint a rendőrség csak úgy szerezheti vissza a tekintélyét, ha kizárólag a törvények szerint jár el, ám ha annak oka van, akkor a leghatározottabban lép fel a törvénysértések ellen.
Szinte napra pontosan négy évvel azután, hogy az akkori miniszter különös körülmények között felmentette közbiztonsági főigazgatói tisztségéből, első számú vezetőként tért vissza a rendőrséghez. A szemébe nézett már azoknak, akik annak idején állítólag kaján mosollyal fogadták menesztését?
- Egy rendőri vezetőnek mindig tisztában kell lennie azzal, hogy az éppen betöltött beosztásából egyszer feláll, ezért a felmentésemen nem lepődtem meg. Sokkal inkább azon az otromba megoldáson, hogy azt a frissen kinevezett miniszter érkezése előtt tíz perccel hozták a tudomásomra, nem számítanak tovább a munkámra. Úgy mentem ki az ajtón, hogy az állomány nagy tisztelettel és megbecsüléssel búcsúztatott, és - a társszerveket is beleértve - nem találkoztam olyanokkal, akik örültek volna az eltávolításomnak.
- Amikor igent mondott Pintér Sándor belügyminiszter felkérésére, milyen feltételekkel vállalta, hogy megint felveszi az egyenruhát, és a szervezet élére áll?
- Bármennyire is meglepőnek tűnik, nem voltak feltételeim. Régóta dolgozom együtt Pintér Sándorral, aki pontosan ismeri a rendőrség működését, problémáit, és az ezzel kapcsolatos értékrendünk annyira megegyezik, hogy amikor eldőlt, ő lesz a belügyminiszter, nem gondolkodtam azon, elvállalom-e a felkínált beosztást.
- Milyen feladatokat szabott első főkapitányi értekezletén a parancsnokoknak?
- Azt mondtam nekik, hogy a munkájuk embert és családot próbáló hivatás, amelyet csak szakmai alázattal lehet űzni. Emberi és szakmai tisztességet és a törvények betartását várom el minden beosztottamtól. Senki sem véthet az emberi méltóság ellen, felelősséggel tartoznak azokért is, akik valamilyen okból őrizetbe kerülnek, és velük szemben is a törvények betartásával kell eljárniuk. Világossá tettem, hogy minden esetben a törvény teljes szigorát kell alkalmazni, akkor is, ha bárki támadólag lép fel bánhelyhatóság tagja ellen.
- Parlamenti bizottsági meghallgatásán a legfontosabb teendői között a parancsnoki tekintély visszaállítását említette. Hogyan képzeli ennek megvalósítását?
- Egy fegyveres testületben a parancsnoki tekintély nem egyik napról a másikra tűnik el, s ha ez bekövetkezik, nem is lehet ilyen rövid idő alatt helyreállítani. Végig kell gondolni, hogy milyen feltételek mellett lehet bekerülni a testületbe, milyen válogatást, előszűrést, oktatási rendszert kell alkalmazni a tiszthelyettes- és tisztképzésben. Azt vallom, már a tanintézetekben meg kell kezdeni a rendőri hivatásra történő nevelést, mert a jelentkezők jó része nem rendőrnek született, hanem a megfelelő képzés és a neki kínált egzisztenciális karrier lehetősége által válik azzá. Világos helyzetet kell teremteni azon a téren is, hogy a hivatást választók tisztában legyenek vele, ha megfelelő aktivitást mutatnak, és továbbképzik magukat, akkor komolyabb beosztásokba juthatnak, és tudják, hogy nyugdíjas korukban is megfelelő körülmények között élhetnek.
- Mi a dolga a parancsnokoknak?
- A parancsnokoknak elsősorban példát kell mutatniuk, és nem tehetnek olyat, amit nem tűrhetnek el a beosztottaktól. Úgy kell élniük, ahogy azt a rájuk bízott állománytól is el kell várniuk, törődniük kell a nekik alárendeltekkel, azokkal a rendszerbe bekerülő fiatal rendőrökkel, akik koruknál fogva nem is rendelkezhetnek megfelelő szakmai és élettapasztalattal. Az a dolguk, hogy segítsék a beosztottakat a pályakezdés buktatóinak elkerülésében, neveléssel, oktatással, és ha kell, fenyítéssel készítsék fel az állományt a feladatra.
- Arról van szó, hogy az elmúlt évek alatt semmivé vált a vezetők felelősségtudata, és az állomány magára maradt?
- A probléma kialakulásában olyan objektív körülmények is közrejátszottak, mint az a jelenség, hogy az állomány jelentősen megfiatalodott, ami lényegében örvendetes, ugyanakkor nem feltétlenül jó. Az elsőéves, pályakezdő rendőrnek az egy évvel korábban végzett társa már a járőrvezetője, vagy közel azonos korú tiszt az elöljárója a vele egyidős állománynak A parancsnoki hierarchiában felfelé haladva a korból adódóan jelen kéne lennie a szakmai tapasztalatoknak, azonban az, hogy a beosztottak és a parancsnokok is fiatalok, és élettapasztatok híján vannak, nem az ő hibájuk A rendőrség 43 ezres állományából ma alig több mint 450-en dolgoznak azok, akik ötven évnél idősebbek, ugyanakkor 15 ezren kevesebb mint tíz éve szolgálnak a testületnél. A fiatal állomány nem tud megfelelően kezelni egyes konfliktusos helyzeteket, és ezek a kudarcok nem erősítik bennük a szakmai elhivatottság kialakulását. Ezzel együtt azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tiszthelyettesi állomány egy része jelenleg napi, filléres gondokkal küzd.
- Mára szinte mindennaposak azok a hírek, hogy roma családok egymás közötti verekedéseit megakadályozni próbáló rendőrökre a rokonok fegyvernek minősülő eszközökkel is rátámadnak, szidalmazzák őket, és vitatják illetékességüket is. Hogyan lehet egy olyan településen visszaszerezni a rendőrség tekintélyét, ahol az is előfordulhat, hogy megkergetik a törvény nevében eljáró egyenruhásokat?
- Ehhez sem elég két hét, bár ezalatt is sokat lehet tenni a jelenség ellen. Nem véletlenül vezényeltük ezekre a helyekre a Készenléti Rendőrség egyes egységeit, miután voltak olyan települések, ahol az említett csoportok és a rendőrség között olyan mértékű konfliktusok alakultak ki, hogy azokat már csak külső, nem oda kötődő erők segítségével lehetett kezelni. Ez csak úgy elfogadható, ha a rendőrség kizárólag a törvény szerint jár el, de ha annak oka van, kemény és határozott fellépést mutat. Nem lehet kétséget hagyni afelől, hogy a rendőrség képes fenntartani a rendet, de ennek része az is, hogy a településeken szolgálók állandó kapcsolatot tartsanak a polgármesterrel, a tanítóval, a polgárőrséggel és a lakossággal is azért, hogy meg tudják oldani az ott lakók problémáit. Igen fontos a kilencvenezer fős polgárőrséggel való együttműködés, mert az ország felét lefedő szervezet nagy segítséget nyújt a bűnmegelőzésben, és kiegészítheti a helyenként még hiányos létszámban jelen lévő rendőrséget. Egyetlen rendőrség sem képes az ott élőktől elszakadva fenntartani a rendet, ezért meg kell hallgatni a lakosság igényeit.
- Ebben állna az ön által szintén kiemelt jeladatként említett állampolgári bizalom visszaállítása?
- Részben igen, de a rendőrség tekintélyének az sem használ, ha az adófizetők azt hallják, olvassák, hogy a szervezet nem fizette ki a számláit, pénzügyi gondokkal küzd. Nem arról van szó, hogy bárki is felelőtlenül akar bánni az adóforintokkal, de az államnak a működés minden feltételét biztosítani kell. A bizalom része az is, hogy az állampolgárok tudják, a rendőrségnek nincsenek rendezetlen ügyei.
- Orbán Viktor miniszterelnök a Belügyminisztérium ünnepi állománygyűlésén azt mondta, lesz elegendő pénz a rendvédelmi szervek működésére. Számít arra, hogy záros időn belül sikerül felszámolni azt a több mint ötmilliárdos hiányt, amit a szervezet évek óta görget maga előtt?
- Nem akarok abba a hibába esni, hogy figyelmen kívül hagyom az ország gazdasági helyzetét, de a miniszterelnök úr kijelentése alapján ezt a helyzetet rendezettnek tekinteni. Úgy gondolom, hogy amikor a rendőrség olyan kiemelt feladatokat teljesít, mint a természeti katasztrófák elhárítása, a nemzetközi kötelezettségeinkből adódó rendezvények biztosítása vagy az önkormányzati választások rendjének fenntartása, akkor is minden támogatást megkapunk ahhoz, hogy a tőlünk megszokott legmagasabb színvonalon teljesítsünk.
- Magyarország nemsokára átveszi az unió soros elnöki tisztségét. Várható, hogy többször is megbénul a főváros közlekedése?
- Ez az esemény az egész országnak nagy kihívás,
ezzel együtt az események nagy része valóban a fővároshoz kötődik majd. A korlátozásokat és a lezárt városrészek elkerülésének lehetőségeit kellő időben a lakosság tudomásra hozzuk, és biztos vagyok benne, minden budapestitől nagy megértésre és segítségre számíthatunk
- Mi a rendőrség sokat emlegetett közbiztonsági stratégiája?
- A stratégia kidolgozása július elsejével indult, és az a cél, hogy a parlamenti ciklus végére elérjük, az égető gondok vidéken, főleg a kistelepüléseken megszűnjenek, ne kelljen az embereknek attól félniök, hogy veszélyben a vagyonuk vagy fiatalkorú rablók áldozataivá válnak. Úgy gondolom, azok a büntetőpolitikai változások, amelyek most történtek, jó irányba mutatnak, és a kisebb súlyú lopások sem maradnak büntetlenül. Módszeresen kell megdolgozni az emberek bizalmáért, s minden törvénytelenségtől meg kell védenie a rendőrségnek azokat, akik tisztességesen élnek.
- Alig két hónappal azután, hogy felmentették, és jöttek a 2006. őszi tüntetések, a Gyurcsány-kormány azzal próbálkozott, hogy szakértőként vegye igénybe tapasztalatait. Mit kértek és mit ígértek önnek, mielőtt nemet mondott?
- A köztévé 2006. szeptember 18-i ostromának másnapján Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter hivatott, és főtanácsadónak akart felkérni, de úgy gondoltam, nem fogadhatom el az ajánlatát. Nem voltam sértődött, de úgy éreztem, hogy ebből a helyzetből kudarc nélkül nem tudnék kijönni, s abban az időben már - nem jószántamból, de - általam választott civil pályán dolgoztam, amivel ez a megbízatás nem fért volna össze. Az, hogy mit ajánlottak volna a tanácsaimért, ki sem derült, mert a tárgyalás nem jutott el eddig a pontig.
- Megtörtént az átadás-átvétel. Milyen állapotban vette át a rendőrséget az elődjétől?
- Bencze József volt főkapitány korrekt módon vezényelte le az átadást, s kollégáim jelenleg is tanulmányozzák a dokumentumokat. Az ismert költségvetési számokon teli háromezer fő hiányzik a hivatásos állományból, de ezzel együtt a határőrség integrációja után végrehajtott létszámelosztás következtében máig vannak súlyeltolódások a megyei főkapitányságok között. Nem tartom szerencsésnek, hogy egy rendvédelmi szerv költségvetésében tételként szerepel a kiszabott bírságokból származó bevétel is, mert ezt az állampolgárok keserű szájízzel veszik tudomásul. (Kuruc.info: értsd: azért is trafipaxolnak a rendőrök – a bűnözők kergetése helyett –, hogy egyáltalán meglegyen a rendőrség pénze, amiből – többek között – a fizetésüket is állja.) Úgy gondolom, a következő időszakban a rendezett, kiegyensúlyozott büdzsé segítségével javulnak a munkakörülmények, és végrehajthatjuk azokat a fejlesztéseket, épületfelújításokat, amelyek régóta váratnak magukra. Az állomány a vezetőváltás ideje alatt túl sokat foglalkozott a találgatásokkal, ám most minden rendőrnek és parancsnoknak vissza kell térnie az esküjében vállalt feladataihoz, a tisztességes munkához, amit nagyon következetesen fogok irányítani és számon kérni mindenkitől.
- Most az izgatja az állományt, hogy milyen változások várhatók a megyei főkapitányságok élén. Rendőri berkekben egyesek azt is tudni vélik, többen is lobbiznak önnél a „jobb fekvésű” megyékért. Mi várható?
- Az elmúlt négy évet kivéve a megyei vezetők jó részével együtt dolgoztam, ismerem emberi és szakmai képességeiket, és folyamatosan értékelem őket annak alapján, hogy miként állnak hozzá az új helyzethez, a feladatokhoz és az elvárásokhoz. Jelenleg nincs szó arról, hogy a megyék élén változások várhatók. Nálam senki sem próbált beosztásért lobbizni, azonban meghallgatom a tanácsokat, egyes esetekben pedig ki is kérem a munkatársaim véleményét. A vezető személyére a főkapitány tehet javaslatot, a kinevezés joga pedig a belügyminiszteré, azonban adott esetben én csak olyan jelölttel állok elő, akinek meggyőződtem a képességeiről, és méltónak tartom arra, hogy egy ilyen nagy létszámú egységet vezessen.
- Amikor kiderült, hogy Hatala József lehet a következő főkapitány, olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint súlyos műtéteken esett át, és nem dolgozhat teljes terheléssel, mert nem bírja a szíve. Milyen egészségi állapotban van az első számú vezető?
- A városi legenda részének tartom a többszöri műtétről szóló híreket. Átestem egy operáción, azonban ez nem járt semmiféle egészségügyi korlátozással. Sem az orvosok, sem a feleségem nem mondta, hogy kíméljem magam a munkában, és az ismerőseimnek sem az jut az eszükbe rólam, hogy pihennem kéne. Kiválóan érzem magam, jó erőben vagyok, kirándulni járok, nincsenek káros szenvedélyeim, és a kenuzás mellett gyakran teszek meg hosszabb távokat kerékpáron is.
Keretes anyag: Pályakép. Hatala József 1951. február 3-án Budapesten született A közlekedési mérnöki diploma megszerzése után 1983-ban kezdte meg rendőrségi pályafutását a Budapesti Rendőr-főkapitányságon baleseti helyszínelőként. Egy évvel később elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, 1991-ben pedig jogászként is diplomázott Beosztásaiban előbb vizsgáló, majd osztályvezető, később a közlekedésrendészet vezetőhelyettese, közrendvédelmi főosztályvezető lett. Hatala József 1996-tól a Készenléti Rendőrség helyettes parancsnoka, 1997. október 1-jétől a XX-XXIII kerület rendőrkapitánya volt. 1998-ban, az első Orbán-kormány hivatalba lépése után ezredesi rendfokozatban az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatójának nevezték ki. A 2001-ben vezérőrnaggyá előléptetett főkapitány-helyettest a Gyurcsány-kabinet megalakulása után Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter 2006. július 15-i hatállyal felmentette beosztásából. A tábornok nyugállományba vonult, altábornagyi kinevezést vehetett át az államfőtől, majd az akkor még Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat vezérigazgató-helyettese lett Hatala Józsefet Sólyom László köztársasági elnök június 15-ével ismét az aktív tábornokok közé emelte, Orbán Viktor miniszterelnök pedig július elsejétől országos rendőrfőkapitánnyá nevezte ki.
„- A stratégia kidolgozása július elsejével indult, és az a cél, hogy a parlamenti ciklus végére elérjük, az égető gondok vidéken, főleg a kistelepüléseken megszűnjenek, ne kelljen az embereknek attól félniök, hogy veszélyben a vagyonuk vagy fiatalkorú rablók áldozataivá válnak.”
Két megjegyzés:
- ez a négy év „kicsit” több, mint a Fidesz választási ígéretei közt szereplő két hét, nemdebár? Ráadásul ez is csak egy erőtlen, feltételes „a cél az”...
- nem lehet elégszer hangsúlyozni: a nyugat-euópai országok (lásd pl. a cigánybűnözők helyszínen történő lepuffantása, amely mellé egyenesen az államelnök áll – például Franciaországban) gyakorlatának átvétele 1-2 hét alatt rendet csinálna. Elég lenne csupán pár, mondjuk rendőrökre támadó cigányt a helyszínen kivégezni (ahogy azt szinte minden más európai országban teszik) és ezzel precedenst teremteni, a többi utána kőkeményen meghúzná magát. Nem, Orbán még erre sem képes. Helyette nyomják a „reméljük, hogy négy év múlva már jobb lesz a helyzet”-dumát. Most szólunk: nem lesz jobb, ha ugyanilyen erőtlenül folytatják a „bűnüldözést”, és erőiket a politikai ellenfelekkel (legfőképp a Jobbikkal) való leszámolásra fordítják, és nem arra, hogy a valódi bűnözők között csapjanak szét, őket fenyítsék be.
A teljes, szkennelt anyag:
Határozott fellépés: a polgárok igényeire figyel a rendőrség
Meg kell hallgatni az állampolgárok igényeit
Nem lehet kétséget hagyni senkiben, hogy a rendőrség képes biztosítani a rendet, ám ennek része az is, hogy a településeken szolgáló rendőrök napi kapcsolatban álljanak a polgármesterrel, a tanítóval és a közélet más helyi szereplőivel – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában az új országos rendőrfőkapitány, Hatala József, akit a Gyurcsány-kabinet épp négy éve menesztett közbiztonsági főigazgatói beosztásából. Az altábornagy szerint a rendőrség csak úgy szerezheti vissza a tekintélyét, ha kizárólag a törvények szerint jár el, ám ha annak oka van, akkor a leghatározottabban lép fel a törvénysértések ellen.
Szinte napra pontosan négy évvel azután, hogy az akkori miniszter különös körülmények között felmentette közbiztonsági főigazgatói tisztségéből, első számú vezetőként tért vissza a rendőrséghez. A szemébe nézett már azoknak, akik annak idején állítólag kaján mosollyal fogadták menesztését?
- Egy rendőri vezetőnek mindig tisztában kell lennie azzal, hogy az éppen betöltött beosztásából egyszer feláll, ezért a felmentésemen nem lepődtem meg. Sokkal inkább azon az otromba megoldáson, hogy azt a frissen kinevezett miniszter érkezése előtt tíz perccel hozták a tudomásomra, nem számítanak tovább a munkámra. Úgy mentem ki az ajtón, hogy az állomány nagy tisztelettel és megbecsüléssel búcsúztatott, és - a társszerveket is beleértve - nem találkoztam olyanokkal, akik örültek volna az eltávolításomnak.
- Amikor igent mondott Pintér Sándor belügyminiszter felkérésére, milyen feltételekkel vállalta, hogy megint felveszi az egyenruhát, és a szervezet élére áll?
- Bármennyire is meglepőnek tűnik, nem voltak feltételeim. Régóta dolgozom együtt Pintér Sándorral, aki pontosan ismeri a rendőrség működését, problémáit, és az ezzel kapcsolatos értékrendünk annyira megegyezik, hogy amikor eldőlt, ő lesz a belügyminiszter, nem gondolkodtam azon, elvállalom-e a felkínált beosztást.
- Milyen feladatokat szabott első főkapitányi értekezletén a parancsnokoknak?
- Azt mondtam nekik, hogy a munkájuk embert és családot próbáló hivatás, amelyet csak szakmai alázattal lehet űzni. Emberi és szakmai tisztességet és a törvények betartását várom el minden beosztottamtól. Senki sem véthet az emberi méltóság ellen, felelősséggel tartoznak azokért is, akik valamilyen okból őrizetbe kerülnek, és velük szemben is a törvények betartásával kell eljárniuk. Világossá tettem, hogy minden esetben a törvény teljes szigorát kell alkalmazni, akkor is, ha bárki támadólag lép fel bánhelyhatóság tagja ellen.
- Parlamenti bizottsági meghallgatásán a legfontosabb teendői között a parancsnoki tekintély visszaállítását említette. Hogyan képzeli ennek megvalósítását?
- Egy fegyveres testületben a parancsnoki tekintély nem egyik napról a másikra tűnik el, s ha ez bekövetkezik, nem is lehet ilyen rövid idő alatt helyreállítani. Végig kell gondolni, hogy milyen feltételek mellett lehet bekerülni a testületbe, milyen válogatást, előszűrést, oktatási rendszert kell alkalmazni a tiszthelyettes- és tisztképzésben. Azt vallom, már a tanintézetekben meg kell kezdeni a rendőri hivatásra történő nevelést, mert a jelentkezők jó része nem rendőrnek született, hanem a megfelelő képzés és a neki kínált egzisztenciális karrier lehetősége által válik azzá. Világos helyzetet kell teremteni azon a téren is, hogy a hivatást választók tisztában legyenek vele, ha megfelelő aktivitást mutatnak, és továbbképzik magukat, akkor komolyabb beosztásokba juthatnak, és tudják, hogy nyugdíjas korukban is megfelelő körülmények között élhetnek.
- Mi a dolga a parancsnokoknak?
- A parancsnokoknak elsősorban példát kell mutatniuk, és nem tehetnek olyat, amit nem tűrhetnek el a beosztottaktól. Úgy kell élniük, ahogy azt a rájuk bízott állománytól is el kell várniuk, törődniük kell a nekik alárendeltekkel, azokkal a rendszerbe bekerülő fiatal rendőrökkel, akik koruknál fogva nem is rendelkezhetnek megfelelő szakmai és élettapasztalattal. Az a dolguk, hogy segítsék a beosztottakat a pályakezdés buktatóinak elkerülésében, neveléssel, oktatással, és ha kell, fenyítéssel készítsék fel az állományt a feladatra.
- Arról van szó, hogy az elmúlt évek alatt semmivé vált a vezetők felelősségtudata, és az állomány magára maradt?
- A probléma kialakulásában olyan objektív körülmények is közrejátszottak, mint az a jelenség, hogy az állomány jelentősen megfiatalodott, ami lényegében örvendetes, ugyanakkor nem feltétlenül jó. Az elsőéves, pályakezdő rendőrnek az egy évvel korábban végzett társa már a járőrvezetője, vagy közel azonos korú tiszt az elöljárója a vele egyidős állománynak A parancsnoki hierarchiában felfelé haladva a korból adódóan jelen kéne lennie a szakmai tapasztalatoknak, azonban az, hogy a beosztottak és a parancsnokok is fiatalok, és élettapasztatok híján vannak, nem az ő hibájuk A rendőrség 43 ezres állományából ma alig több mint 450-en dolgoznak azok, akik ötven évnél idősebbek, ugyanakkor 15 ezren kevesebb mint tíz éve szolgálnak a testületnél. A fiatal állomány nem tud megfelelően kezelni egyes konfliktusos helyzeteket, és ezek a kudarcok nem erősítik bennük a szakmai elhivatottság kialakulását. Ezzel együtt azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tiszthelyettesi állomány egy része jelenleg napi, filléres gondokkal küzd.
- Mára szinte mindennaposak azok a hírek, hogy roma családok egymás közötti verekedéseit megakadályozni próbáló rendőrökre a rokonok fegyvernek minősülő eszközökkel is rátámadnak, szidalmazzák őket, és vitatják illetékességüket is. Hogyan lehet egy olyan településen visszaszerezni a rendőrség tekintélyét, ahol az is előfordulhat, hogy megkergetik a törvény nevében eljáró egyenruhásokat?
- Ehhez sem elég két hét, bár ezalatt is sokat lehet tenni a jelenség ellen. Nem véletlenül vezényeltük ezekre a helyekre a Készenléti Rendőrség egyes egységeit, miután voltak olyan települések, ahol az említett csoportok és a rendőrség között olyan mértékű konfliktusok alakultak ki, hogy azokat már csak külső, nem oda kötődő erők segítségével lehetett kezelni. Ez csak úgy elfogadható, ha a rendőrség kizárólag a törvény szerint jár el, de ha annak oka van, kemény és határozott fellépést mutat. Nem lehet kétséget hagyni afelől, hogy a rendőrség képes fenntartani a rendet, de ennek része az is, hogy a településeken szolgálók állandó kapcsolatot tartsanak a polgármesterrel, a tanítóval, a polgárőrséggel és a lakossággal is azért, hogy meg tudják oldani az ott lakók problémáit. Igen fontos a kilencvenezer fős polgárőrséggel való együttműködés, mert az ország felét lefedő szervezet nagy segítséget nyújt a bűnmegelőzésben, és kiegészítheti a helyenként még hiányos létszámban jelen lévő rendőrséget. Egyetlen rendőrség sem képes az ott élőktől elszakadva fenntartani a rendet, ezért meg kell hallgatni a lakosság igényeit.
- Ebben állna az ön által szintén kiemelt jeladatként említett állampolgári bizalom visszaállítása?
- Részben igen, de a rendőrség tekintélyének az sem használ, ha az adófizetők azt hallják, olvassák, hogy a szervezet nem fizette ki a számláit, pénzügyi gondokkal küzd. Nem arról van szó, hogy bárki is felelőtlenül akar bánni az adóforintokkal, de az államnak a működés minden feltételét biztosítani kell. A bizalom része az is, hogy az állampolgárok tudják, a rendőrségnek nincsenek rendezetlen ügyei.
- Orbán Viktor miniszterelnök a Belügyminisztérium ünnepi állománygyűlésén azt mondta, lesz elegendő pénz a rendvédelmi szervek működésére. Számít arra, hogy záros időn belül sikerül felszámolni azt a több mint ötmilliárdos hiányt, amit a szervezet évek óta görget maga előtt?
- Nem akarok abba a hibába esni, hogy figyelmen kívül hagyom az ország gazdasági helyzetét, de a miniszterelnök úr kijelentése alapján ezt a helyzetet rendezettnek tekinteni. Úgy gondolom, hogy amikor a rendőrség olyan kiemelt feladatokat teljesít, mint a természeti katasztrófák elhárítása, a nemzetközi kötelezettségeinkből adódó rendezvények biztosítása vagy az önkormányzati választások rendjének fenntartása, akkor is minden támogatást megkapunk ahhoz, hogy a tőlünk megszokott legmagasabb színvonalon teljesítsünk.
- Magyarország nemsokára átveszi az unió soros elnöki tisztségét. Várható, hogy többször is megbénul a főváros közlekedése?
- Ez az esemény az egész országnak nagy kihívás,
ezzel együtt az események nagy része valóban a fővároshoz kötődik majd. A korlátozásokat és a lezárt városrészek elkerülésének lehetőségeit kellő időben a lakosság tudomásra hozzuk, és biztos vagyok benne, minden budapestitől nagy megértésre és segítségre számíthatunk
- Mi a rendőrség sokat emlegetett közbiztonsági stratégiája?
- A stratégia kidolgozása július elsejével indult, és az a cél, hogy a parlamenti ciklus végére elérjük, az égető gondok vidéken, főleg a kistelepüléseken megszűnjenek, ne kelljen az embereknek attól félniök, hogy veszélyben a vagyonuk vagy fiatalkorú rablók áldozataivá válnak. Úgy gondolom, azok a büntetőpolitikai változások, amelyek most történtek, jó irányba mutatnak, és a kisebb súlyú lopások sem maradnak büntetlenül. Módszeresen kell megdolgozni az emberek bizalmáért, s minden törvénytelenségtől meg kell védenie a rendőrségnek azokat, akik tisztességesen élnek.
- Alig két hónappal azután, hogy felmentették, és jöttek a 2006. őszi tüntetések, a Gyurcsány-kormány azzal próbálkozott, hogy szakértőként vegye igénybe tapasztalatait. Mit kértek és mit ígértek önnek, mielőtt nemet mondott?
- A köztévé 2006. szeptember 18-i ostromának másnapján Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter hivatott, és főtanácsadónak akart felkérni, de úgy gondoltam, nem fogadhatom el az ajánlatát. Nem voltam sértődött, de úgy éreztem, hogy ebből a helyzetből kudarc nélkül nem tudnék kijönni, s abban az időben már - nem jószántamból, de - általam választott civil pályán dolgoztam, amivel ez a megbízatás nem fért volna össze. Az, hogy mit ajánlottak volna a tanácsaimért, ki sem derült, mert a tárgyalás nem jutott el eddig a pontig.
- Megtörtént az átadás-átvétel. Milyen állapotban vette át a rendőrséget az elődjétől?
- Bencze József volt főkapitány korrekt módon vezényelte le az átadást, s kollégáim jelenleg is tanulmányozzák a dokumentumokat. Az ismert költségvetési számokon teli háromezer fő hiányzik a hivatásos állományból, de ezzel együtt a határőrség integrációja után végrehajtott létszámelosztás következtében máig vannak súlyeltolódások a megyei főkapitányságok között. Nem tartom szerencsésnek, hogy egy rendvédelmi szerv költségvetésében tételként szerepel a kiszabott bírságokból származó bevétel is, mert ezt az állampolgárok keserű szájízzel veszik tudomásul. (Kuruc.info: értsd: azért is trafipaxolnak a rendőrök – a bűnözők kergetése helyett –, hogy egyáltalán meglegyen a rendőrség pénze, amiből – többek között – a fizetésüket is állja.) Úgy gondolom, a következő időszakban a rendezett, kiegyensúlyozott büdzsé segítségével javulnak a munkakörülmények, és végrehajthatjuk azokat a fejlesztéseket, épületfelújításokat, amelyek régóta váratnak magukra. Az állomány a vezetőváltás ideje alatt túl sokat foglalkozott a találgatásokkal, ám most minden rendőrnek és parancsnoknak vissza kell térnie az esküjében vállalt feladataihoz, a tisztességes munkához, amit nagyon következetesen fogok irányítani és számon kérni mindenkitől.
- Most az izgatja az állományt, hogy milyen változások várhatók a megyei főkapitányságok élén. Rendőri berkekben egyesek azt is tudni vélik, többen is lobbiznak önnél a „jobb fekvésű” megyékért. Mi várható?
- Az elmúlt négy évet kivéve a megyei vezetők jó részével együtt dolgoztam, ismerem emberi és szakmai képességeiket, és folyamatosan értékelem őket annak alapján, hogy miként állnak hozzá az új helyzethez, a feladatokhoz és az elvárásokhoz. Jelenleg nincs szó arról, hogy a megyék élén változások várhatók. Nálam senki sem próbált beosztásért lobbizni, azonban meghallgatom a tanácsokat, egyes esetekben pedig ki is kérem a munkatársaim véleményét. A vezető személyére a főkapitány tehet javaslatot, a kinevezés joga pedig a belügyminiszteré, azonban adott esetben én csak olyan jelölttel állok elő, akinek meggyőződtem a képességeiről, és méltónak tartom arra, hogy egy ilyen nagy létszámú egységet vezessen.
- Amikor kiderült, hogy Hatala József lehet a következő főkapitány, olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint súlyos műtéteken esett át, és nem dolgozhat teljes terheléssel, mert nem bírja a szíve. Milyen egészségi állapotban van az első számú vezető?
- A városi legenda részének tartom a többszöri műtétről szóló híreket. Átestem egy operáción, azonban ez nem járt semmiféle egészségügyi korlátozással. Sem az orvosok, sem a feleségem nem mondta, hogy kíméljem magam a munkában, és az ismerőseimnek sem az jut az eszükbe rólam, hogy pihennem kéne. Kiválóan érzem magam, jó erőben vagyok, kirándulni járok, nincsenek káros szenvedélyeim, és a kenuzás mellett gyakran teszek meg hosszabb távokat kerékpáron is.
Keretes anyag: Pályakép. Hatala József 1951. február 3-án Budapesten született A közlekedési mérnöki diploma megszerzése után 1983-ban kezdte meg rendőrségi pályafutását a Budapesti Rendőr-főkapitányságon baleseti helyszínelőként. Egy évvel később elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, 1991-ben pedig jogászként is diplomázott Beosztásaiban előbb vizsgáló, majd osztályvezető, később a közlekedésrendészet vezetőhelyettese, közrendvédelmi főosztályvezető lett. Hatala József 1996-tól a Készenléti Rendőrség helyettes parancsnoka, 1997. október 1-jétől a XX-XXIII kerület rendőrkapitánya volt. 1998-ban, az első Orbán-kormány hivatalba lépése után ezredesi rendfokozatban az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatójának nevezték ki. A 2001-ben vezérőrnaggyá előléptetett főkapitány-helyettest a Gyurcsány-kabinet megalakulása után Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter 2006. július 15-i hatállyal felmentette beosztásából. A tábornok nyugállományba vonult, altábornagyi kinevezést vehetett át az államfőtől, majd az akkor még Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat vezérigazgató-helyettese lett Hatala Józsefet Sólyom László köztársasági elnök június 15-ével ismét az aktív tábornokok közé emelte, Orbán Viktor miniszterelnök pedig július elsejétől országos rendőrfőkapitánnyá nevezte ki.
