Ha valakinek az előző, kapcsolódó, kifejezetten ajálott cikkünkben prezentált bizonyítékok nem lettek volna elegendőek az fürgedi cserbenhagyásos gázolás elkövetőjének származásával kapcsolatban, az alább olvasható, mai TEOL-cikkből meggyőződhet, hogy, mint szinte mindig, igazunk volt.
Az anyagból kiderül, a rendőrök tisztában vannak azzal, kik, mely cigánycsaládok bűnöznek, de hát együtt éreznek a problémájukkal, és emiatt nem csapnak szét köztük. Talán mondanunk sem kell, mi történt volna velük a jobbik-közeli vezetésű Érpatakon vagy bármelyik másik országban... Milyen „rendőrség” az ilyen, a fenébe? Az a minimum, hogy valami jó kis önfenntartó börtönben kéne hűsölniük ezeknek a tetveknek. Vagy a föld alatt – ahogy az jó pár sokkal élhetőbb, normálisabb országban (Szlotákia, Finnország, Amerika stb.) igencsak könnyen megtörténik a bűnöző korcsokkal.
Cigánysajnáltatásból amúgy sincs hiány. Idézet: „– Huszonnyolcezer forintos segélyből pedig művészet megélni – fogalmazott a [cigány] nő.” Nos, akkor hozzátesszük, hogy a kesznyéteni Szoboszlai Barna bácsi ötvenezer Ft nyugdíjat kap. Azt kell kétfelé osztania. Marad: 25 ezer / fő. Miért volt képes abból a pénzből megélni, és a szintén falusi, kerttel (pontosabban: telekkel) rendelkező cigányok meg miért nem? Tán csak nem a hozzáállással van a baj – gyk. a cigók még csak véletlenül sem alacsonyodnának le a „paraszt” „földtúráshoz”, míg egy fehér ebben semmi kivetnivalót nem talál? Igen, Barna bácsi példája is igazolja, hogy vidéken – ha az ember kiskertet művel – simán meg lehet élni 25 ezerből is.
Cigánysajnáltatásból amúgy sincs hiány. Idézet: „– Huszonnyolcezer forintos segélyből pedig művészet megélni – fogalmazott a [cigány] nő.” Nos, akkor hozzátesszük, hogy a kesznyéteni Szoboszlai Barna bácsi ötvenezer Ft nyugdíjat kap. Azt kell kétfelé osztania. Marad: 25 ezer / fő. Miért volt képes abból a pénzből megélni, és a szintén falusi, kerttel (pontosabban: telekkel) rendelkező cigányok meg miért nem? Tán csak nem a hozzáállással van a baj – gyk. a cigók még csak véletlenül sem alacsonyodnának le a „paraszt” „földtúráshoz”, míg egy fehér ebben semmi kivetnivalót nem talál? Igen, Barna bácsi példája is igazolja, hogy vidéken – ha az ember kiskertet művel – simán meg lehet élni 25 ezerből is.
A cikk, plusz megjegyzéseinkkel:
Pattanásig feszült helyzet: a cigányokat okolják Fürgeden
A napsütés legalábbis kellemes volt a napokban Fürgeden. A település lakóinak hangulatáról ugyanez nem feltétlenül igaz. A kedélyeket az utóbbi időben a sok betörés és egy gázolás is borzolta.
– Fajgyűlölet van a faluban a baleset óta – vélte a fürgedi vegyesbolt előtt Orsós Marianna, amikor ottjártunkkor megszólítottuk. A fiatal roma nő azt mondta, hogy ő a cigányokat életveszélyesen fenyegető internetes bejegyzésekről is hallott a történtek után.
Nemrégiben egy helyi férfi autóval elütött egy kerékpárjával szabályosan közlekedő idős embert, aki később belehalt sérüléseibe. Az autósnak nem volt jogosítványa, a kocsinak pedig műszakija.
A sofőr cigány nemzetiségű, a baleset áldozata nem. A történtek miatt nagy volt a felháborodás. És Fürgeden más is borzolja a kedélyeket: az utóbbi időben sorozatossá váltak a betörések, amelyeknek elkövetőit állítólag ismerik.
Egy a helyi viszonyokat jól ismerő helybéli nő szerint ez nem csupán feltételezés, hanem tény, a rendőrség felderített ilyen ügyeket. Úgy véli, a bűncselekmények és egyes családok viselkedése miatt a feszültség már a baleset előtt is megvolt a jelentős részben cigányok lakta faluban. Hozzátette, hogy a helyi romák sem egyformák, közöttük is vannak, akik igyekeznek rendezett körülmények között élni.
Ez azonban egyre nehezebb mindenkinek, hiszen munkalehetőség az idén erősen leszűkített helyi közfoglalkoztatáson kívül szinte egyáltalán nincs.
– Huszonnyolcezer forintos segélyből pedig művészet megélni – fogalmazott a nő.
A közfoglalkoztatás állami szűkítése Orsós Csabának sem tetszik. A kétgyerekes roma fiatalember azt mondta, hogy mindenki dolgozni szeretne, de nincs munka, „el vagyunk zárva mindenütt”.
A fürgedi helyzet téma volt a múlt heti kistérségi közbiztonsági egyeztető fórumon is, ahol Barkóczi József polgármester felvetésére dr. Bognár Szilveszter tamási rendőrkapitány azt mondta: növelték a rendőri jelenlétet Fürgeden, mindent megtesznek a rend helyreállítására. Emlékeztetett viszont arra, hogy sok helyen nyomorban élnek emberek, akiknek nincs lehetőségük dolgozni.
– A bűnözést természetesen nem lehet támogatni, de a rendőrök is sokszor átérzik ezeknek az embereknek a helyzetét – mondta a kapitány.
A napsütés legalábbis kellemes volt a napokban Fürgeden. A település lakóinak hangulatáról ugyanez nem feltétlenül igaz. A kedélyeket az utóbbi időben a sok betörés és egy gázolás is borzolta.
– Fajgyűlölet van a faluban a baleset óta – vélte a fürgedi vegyesbolt előtt Orsós Marianna, amikor ottjártunkkor megszólítottuk. A fiatal roma nő azt mondta, hogy ő a cigányokat életveszélyesen fenyegető internetes bejegyzésekről is hallott a történtek után.
Nemrégiben egy helyi férfi autóval elütött egy kerékpárjával szabályosan közlekedő idős embert, aki később belehalt sérüléseibe. Az autósnak nem volt jogosítványa, a kocsinak pedig műszakija.
A sofőr cigány nemzetiségű, a baleset áldozata nem. A történtek miatt nagy volt a felháborodás. És Fürgeden más is borzolja a kedélyeket: az utóbbi időben sorozatossá váltak a betörések, amelyeknek elkövetőit állítólag ismerik.
Egy a helyi viszonyokat jól ismerő helybéli nő szerint ez nem csupán feltételezés, hanem tény, a rendőrség felderített ilyen ügyeket. Úgy véli, a bűncselekmények és egyes családok viselkedése miatt a feszültség már a baleset előtt is megvolt a jelentős részben cigányok lakta faluban. Hozzátette, hogy a helyi romák sem egyformák, közöttük is vannak, akik igyekeznek rendezett körülmények között élni.
Ez azonban egyre nehezebb mindenkinek, hiszen munkalehetőség az idén erősen leszűkített helyi közfoglalkoztatáson kívül szinte egyáltalán nincs.
– Huszonnyolcezer forintos segélyből pedig művészet megélni – fogalmazott a nő.
A közfoglalkoztatás állami szűkítése Orsós Csabának sem tetszik. A kétgyerekes roma fiatalember azt mondta, hogy mindenki dolgozni szeretne, de nincs munka, „el vagyunk zárva mindenütt”.
A fürgedi helyzet téma volt a múlt heti kistérségi közbiztonsági egyeztető fórumon is, ahol Barkóczi József polgármester felvetésére dr. Bognár Szilveszter tamási rendőrkapitány azt mondta: növelték a rendőri jelenlétet Fürgeden, mindent megtesznek a rend helyreállítására. Emlékeztetett viszont arra, hogy sok helyen nyomorban élnek emberek, akiknek nincs lehetőségük dolgozni.
– A bűnözést természetesen nem lehet támogatni, de a rendőrök is sokszor átérzik ezeknek az embereknek a helyzetét – mondta a kapitány.
Az emberek többsége mindenesetre rendet szeretne.
A fürgedi Gyémánt Éva is, aki azt mondta: voltak, akik gárdistákat akartak hívni a faluba, de ezt ő nem tartja megoldásnak. – Ők elmennek, mi pedig itt maradunk – magyarázta. (Kuruc.info: értsd: azt mondja, hogy utána a cigók kettőzött erővel fogják terrorizálni a magyarokat. Azok a cigók, akiket egy normálisabb országban már rég lesitteltek, elüldöztek vagy agyonlőttek/vertek volna, válaszként a bűnözésükre.)
A gárda helyett a helyi polgárőrséget támogatná, és azt is egyfajta lehetséges megoldásnak tartaná, ha a falu közössége felkeresné a renitens családokat, és nyomatékosan közölnék velük, hogy a szabályokat nekik is be kell tartaniuk.
Véleménye megegyezik a polgármesterével is. Barkóczi József hétfő estére hívott össze gyűlést a polgárőrség újjászervezésére. A közfoglalkoztatottakból pedig megpróbál egy közterület figyelő szolgálatot felállítani. Mindez persze nem elég. Ő úgy látja, nem csak gazdasági, hanem erkölcsi válság is van: a törvények szigorítására és munkalehetőségre lenne szükség.
Szakemberek is egyeztettek a polgármesterrel
Orsós Zoltán százados, a rendőrség megyei kisebbségi referense és Pongó Ignác, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat egyik tagja pénteken Barkóczi József polgármesternél járt Fürgeden.
Orsós Zoltán elmondta: a faluvezető beszámolt nekik a helyi gondokról, a vagyon elleni bűncselekményekről, főként a falopásokról, a problémás családokról.
Szó esett arról is: szorgalmazni kellene, hogy a falunak saját körzeti megbízottja legyen. A rendőrtiszt korrektnek nevezte a polgármester hozzáállását, kiemelve: a faluvezető elzárkózik attól, hogy egy félkatonai szervezet teremtsen rendet a településen.
A fürgedi Gyémánt Éva is, aki azt mondta: voltak, akik gárdistákat akartak hívni a faluba, de ezt ő nem tartja megoldásnak. – Ők elmennek, mi pedig itt maradunk – magyarázta. (Kuruc.info: értsd: azt mondja, hogy utána a cigók kettőzött erővel fogják terrorizálni a magyarokat. Azok a cigók, akiket egy normálisabb országban már rég lesitteltek, elüldöztek vagy agyonlőttek/vertek volna, válaszként a bűnözésükre.)
A gárda helyett a helyi polgárőrséget támogatná, és azt is egyfajta lehetséges megoldásnak tartaná, ha a falu közössége felkeresné a renitens családokat, és nyomatékosan közölnék velük, hogy a szabályokat nekik is be kell tartaniuk.
Véleménye megegyezik a polgármesterével is. Barkóczi József hétfő estére hívott össze gyűlést a polgárőrség újjászervezésére. A közfoglalkoztatottakból pedig megpróbál egy közterület figyelő szolgálatot felállítani. Mindez persze nem elég. Ő úgy látja, nem csak gazdasági, hanem erkölcsi válság is van: a törvények szigorítására és munkalehetőségre lenne szükség.
Szakemberek is egyeztettek a polgármesterrel
Orsós Zoltán százados, a rendőrség megyei kisebbségi referense és Pongó Ignác, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat egyik tagja pénteken Barkóczi József polgármesternél járt Fürgeden.
Orsós Zoltán elmondta: a faluvezető beszámolt nekik a helyi gondokról, a vagyon elleni bűncselekményekről, főként a falopásokról, a problémás családokról.
Szó esett arról is: szorgalmazni kellene, hogy a falunak saját körzeti megbízottja legyen. A rendőrtiszt korrektnek nevezte a polgármester hozzáállását, kiemelve: a faluvezető elzárkózik attól, hogy egy félkatonai szervezet teremtsen rendet a településen.
