A miniszterelnök a nemzethez intézett televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton. Leszögezte, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, "hiszen az adott".

Ciprasz megismételte, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel a népszavazás után. Szerinte a nemek győzelme nem jelent szakítást Európával, hanem az értékek Európájához való visszatéréssel ér fel, és erős nyomást gyakorol a hitelezőkre, hogy egy gazdaságilag életképes megállapodást kínáljanak az országnak.

Vezető európai politikusok a napokban sorra azt hangoztatták: a referendum valójában arról szól, hogy a görögök az euróövezetben és az Európai Unióban kívánnak-e maradni.

Több mint 242 milliárd euróval tartozik hitelezőinek Görögország, a legtöbbet, 57 milliárd eurót Németország adta kölcsön az államcsőd szélén egyensúlyozó dél-európai országnak az euróövezeti gazdaságok közül.

A Reuters hírügynökség hivatalos adatok alapján készített összesítése szerint Athén 2010 óta két részletben kapott összesen több mint 192 milliárd euró bilaterális kölcsönt az euróövezeti országoktól. Németország után a legtöbbet, közel 43 milliárd eurót Franciaország hitelezte, majd Olaszország és Spanyolország következik 37 és 25 milliárd euróval.

Az Európai Központi Bank (EKB) mintegy 18 milliárd euró összegben vásárolt görög államkötvényeket, amelyek értéke vélhetően töredékükre csökkenne, ha Athén elhagyná az euróövezetet. Mario Draghi, ez EKB elnöke korábban közölte: az euróövezeti jegybank mintegy 118 milliárd euró likviditást biztosított a görög bankoknak, ezen belül a sürgősségi likviditási mechanizmus (ELA) révén 89 milliárd eurót. Ha Görögország kilépne az eurózónából, ezt a "számlát" is a többi euróövezeti országnak kellene állnia.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 48,1 milliárd euró kölcsönt szavazott meg Görögországnak, ebből 16,3 milliárdot azonban 2016 márciusában folyósítana, ha Athén sikeresen befejezné a második gazdasági kiigazító programot. Görögország júniusig rendben törlesztette az IMF-hiteleket, amikor egy kiskaput kihasználva összevonta a részleteket, és 1,6 milliárd eurót kellett volna törlesztenie június 30-ig, ami elmaradt.

A korábbi IMF-hitelekre 3,5 százalékos kamatot kell fizetnie Görögországnak, ami nagyobb az európai hiteleket eddig biztosító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alap hiteldíjánál. Az euróövezeti országok korábban 15-ről 30 évre meghosszabbították az Athénnak folyósított hiteleik lejáratát, valamint a kamatot a hitelnyújtási költségeiket 0,5 bázisponttal meghaladó szintre csökkentették. Emellett beleegyeztek abba, hogy Görögország tízéves moratóriumot kapjon a második európai mentőprogram alapján az EFSF-ből folyósított hitelekre.

A magánbefektetők a 2012-es, rendkívül nagy összegű, 107 milliárd euróra rúgó adósságleírás és adósságcsere után jelenleg 38,7 milliárd euró értékben tartanak görög államkötvényeket.

A görög kormány 15 milliárd euró értékben bocsátott ki rövidlejáratú kincstárjegyeket, amelyek főleg görög bankok birtokában állnak.

Ezen kívül mintegy 45 milliárd eurónyi készpénz van az országban, amely szintén követelést jelent a többi eurózónás - fizetőképes - központi bank felé.

(MTI)