Izraelben emlékérmet bocsátottak ki Donald Trump amerikai elnök és II. (Nagy) Kürosz ókori perzsa király képmásával, miután az előbbi nemrégiben nyilatkozatban ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. A zsidóimádatáról ismert Trump elnök a világszerte máris dühödt tiltakozásokat kiváltó nyilatkozatából az azonban nem derül ki, hogy az elismerés pontosan melyik Jeruzsálemre vonatkozik. Amiről Trump „Jeruzsálem-nyilatkozata” nem szól, az a következő: 1. Csak az 1967 előtt is izraeli fennhatóság alatti Nyugat-Jeruzsálemre vonatkozik az elismerés. 2. Az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban elfoglalt, majd 1980-ban be is kebelezett, és a nyugati városrésszel egyesített, megszállt Kelet-Jeruzsálemre is, azaz az Izrael által a nemzetközi jogot és törvényeket fölrúgva Nyugat- és a megszállt Kelet-Jeruzsálem egyesítésével létrehozott „egész” Jeruzsálemre is vonatkozik. Mindenesetre a most vert emlékérem hátlapján kizárólag héber nyelven „Az egész Jeruzsálem megváltásáért” szöveg olvasható. A világ országainak többsége azonban az ismert okok miatt - de legfőképpen a palesztin válság megoldatlansága végett - még Nyugat-Jeruzsálemet sem ismeri el Izrael fővárosának. Így aztán gyakorlatilag teljesen mindegy, lényegtelen, hogy elismerő az nyilatkozatában Trump elnök csak Nyugat-Jeruzsálemre gondolt, vagy a megszállt, majd annektált Kelet-Jeruzsálemre is.

De lássuk a medvét, pontosabban az Izraelben Trump elnök és a nevéhez fűződő Jeruzsálem-nyilatkozat tiszteletére a napokban kibocsátott emlékérmet, vagy, ahogyan Izraelben mondják, a Templom (Szentély)-érmet, amely iránt főleg a nagyvilágban élő zsidók körében igen komoly érdeklődés észlelhető. De úgy is mondhatnánk, hogy veszik, mint a cukrot. A Mikdás (Templom-Szentély - מקדש) Oktatási Központ és más, az ókori jeruzsálemi zsidó templomnak az egykori helyén való újraépítését szorgalmazó zsidó vallásos szervezetek egyelőre csak ezer darab úgynevezett Szentély-érmet verettek Donald Trump amerikai elnök és II. (Nagy) Kürosz ókori perzsa király arcképével. Az emlékéremnek nincs forgalmi ára, ám minimum 50 amerikai dollár kegyes adomány lepengetése ellenében beszerezhető. Magyarán, a bolondnak is megéri.

A most kiadott, s elsősorban Trumpot tömjénező emlékérem hivatalos elvezése, a „fél siklus/sekel”, az Ószövetség világát idézi, s mintegy előkészíti az amerikai elnök „messiássá” nyilvánítását. A sivatagi vándorlás, majd a Salamon király építette első jeruzsálemi templom, a babiloni fogság utáni második templom, illetve a Nagy Heródes által átépített, kibővített, Jézus korabeli templom idejében volt szokásban a „fél sekel” adó beszedése. A Templom (Szentély) Sionban nevű zsidó szervezet elnöke, prof. Hillél Weiß a következőképpen vélekedik az amerikai elnök nyilatkozatáról: „Történelmi tett volt ez Trump elnök részéről, s remélem, hogy ez a nyilatkozat is előbbre lendíti azt a folyamatot, amelynek megkoronázásaként újjáépül majd a Templom.” (Megjegyezzük, hogy az ókori zsidó templom pontosan azon a helyen állt, ahol a Kr. u. VII. századtól a muszlim építészet talán legcsodálatosabb alkotása, a Szikla-dóm, vagy más néven az Omár-mecset áll - H. J.)

Az emlékérem előoldalán a rómaiak által Kr. u. 70-ben lerombolt, korábban, a Kr. e. 19-ben Nagy Heródes újjáépített és kibővített – tehát a Jézus által is ismert – jeruzsálemi zsidó templom ábrázolása látható. Mivel Jézus idejében még nem volt digitális fényképezés, a jeruzsálemi templom akkori kinézetét az utókor elsősorban Josephus Flavius történetíró és a zsidó posztbiblikus irodalom leírásainak köszönhetően lehetett rekonstruálni. A templom fölött, félkörben héber nyelven és betűkkel ez olvasható: „Az egész Jeruzsálem megváltásáért.” A templomrajz alatt, szintén félkörben, a következő héber nyelvű szöveg áll: „Fél sekel 5778. év.”

Az ezüstérem hátlapján sokatmondó a látvány. A zsidó Jeruzsálem két „messiásának” arcképe fölött angol nyelven, latin betűkkel az van írva: „Cyros – Balfour – Trump – Declaration 2018” (Kürosz – Balfour – Trump –nyilatkozat 2018.) II. (Nagy) Kürosz (Trumpnál jóval kisebb jelentőségű történelmi személyiség lévén az amerikai elnök által jócskán el van takarva) perzsa király, az Óperzsa Birodalom megalapítója Kr. e. 559-ben lépett trónra, sorban győzte le a kisebb-nagyobb mezopotámiai hatalmakat, így például a Méd Birodalmat és Asszíriát, majd jó két évtizeddel később, Kr. u. 540-ben sort kerített Babilonra is. Kürosz ezután meghódította a mai Kis-Ázsia területét, Szíriát, a Szentföldet, innen pedig Egyiptom ellen indult.

II. (Nagy) Kürosz Kr. e. 538-ban kihirdette az úgynevezett „Kürosz-nyilatkozatot”, amely a birodalmában élő más népek szabadság- és vallásjogainak szavatolása és tiszteletben tartása mellett fölszólította a II. Nebukodonozor (II. Nabú-kudduri-uszur) babilóniai király által Kr. e. 597-ben Júdeából a babilóniai fogságba hurcolt zsidókat, hogy térjenek vissza hazájukba, ahol újjáépíthetik a jeruzsálemi templomot. A templomépítési engedéllyel vallási autonómia is járt. A Kürosz-nyilatkozat akkád nyelven, agyagba égetve az úgynevezett „Kürosz-hengeren” olvasható. Az ékírásos hengert 1879-ben, Mószul közelében fedezte föl Hormuzd Gasszán iraki keresztény asszirológus, régész és diplomata, s amelyet a londoni The British Museumban őriznek. Kürosz ókori gesztusa oda vezetett, hogy az ószövetségi Izajás próféta könyvében a perzsa királyról, mint „Isten Messiásáról” olvashatunk: „Így szólt az Isten fölkentjéhez, Ciruszhoz” (Izajás 45, 1) Az ószövetségi írás, s így a katolikus egyház fölfogása szerint is Isten arra rendelte a perzsa királyt, hogy messiásként a zsidók megszabadítója legyen…

A most kiadott izraeli emlékérmen olvasható időrendben a második nyilatkozattevő, Arthur James Balfournak, Nagy-Britannia külügyminiszterének a neve is. Balfour 1917-ben, nem sokkal az első világháború lezárulása előtt és annak végső kimenetelének ismeretében levélben azt írta a londoni Rotschild bárónak, hogy közölje a cionista vezetőkkel: a háború utáni nagy területi osztozkodások során Palesztinában létrehozhatják a „zsidó nemzeti otthont”, ám egyúttal a Palesztinában élő nem zsidó közösségek vallási, polgári és politikai jogait, illetve státuszát is tiszteletben kell tartani. Mindenesetre manapság Jeruzsálemben Kürosz perzsa király és Arthur James Balfour nevét már utca is viseli, míg a palesztinok jogainak lábbal tiprásának folytatásáról éppen a harmadik nyilatkozattevő, a vallásos zsidók által már szinte messiásként tisztelt Donald Trump igyekszik gondoskodni.

II. (Nagy) Kürosz perzsa király és Donald Trump képmása alatt angolul a „Temple Coin” (Templom-érem) olvasható, míg az érem alsó részén, szintén félkörben, a következő héber nyelvű szöveg: הצהרת כורש-בלפור-טראמפ תשע'ח (Kürosz-Balfour-Trump-nyilatkozat 5778. év)

Arról még nincs tudomásunk, hogy miként vélekedik az izraeli emlékéremről a Kelet-Jeruzsálem izraeli megszállását hevesen ellenző és II. (Nagy) Kürosz perzsa királyt az iráni történelem egyik legnagyobb hősének, előképének tartó jelenlegi legfelsőbb teheráni politikai vezetés.

Hering J. – Kuruc.info