A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Németországot a kereszténység formálta, így az ország kultúrájához tartozik a szabad vasárnap, valamint az egyházi ünnepnapok és rituálék sora, mint a húsvét, a pünkösd és a karácsony.
Zoom
Az iszlám viszont nem része Németországnak, „de a nálunk élő muzulmánok magától értetődően Németországhoz tartoznak”. Ez azonban „természetesen nem jelenti azt, hogy rosszul értelmezett figyelmességből fel kellene adnunk az országunkra jellemző hagyományokat és szokásokat” – mondta Horst Seehofer.
Arra a kérdésre, hogy fel kell-e újítani a szövetségi kormány és a németországi muzulmán szervezetek egyeztető fóruma, az úgynevezett iszlám konferencia intézményét, azt mondta, hogy ezt feltétlenül meg kell tenni, tovább kell folytatni a párbeszédet a muzulmán szervezetekkel.
„Az én üzenetem az, hogy a muzulmánoknak velünk kell élniük, és nem mellettünk vagy ellenünk”– mondta a belügyminiszter, kiemelve, hogy a cél eléréséhez „kölcsönös megértés és odafigyelés kell, ami csak úgy lehetséges, ha beszélünk egymással”.
A Bild felidézte, hogy a muzulmán vallás és kultúra németországi helyzetéről folytatott vitát a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke indította el 2006-ban, amikor belügyminiszterként az iszlám konferenciát azzal a kijelentéssel nyitotta meg, hogy „az iszlám része Németországnak és Európának”.
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke 2015 januárjában az akkori török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón arra a kérdésre, van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált. (Most pedig megismételte ugyanezt, amikor Seehofer kijelentésére reagáltatták.)
Hozzátette, hogy Németországban „szívesen látnak” mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók beilleszkedésének sikeréért, vallástól és a származástól függetlenül.
„Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él” – mondta Angela Merkel. A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A migránshullám révén "valószínűleg" több mint félmillióval nőtt (vagy inkább kétszer ennyivel - a szerk.) a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.
Frissítés: bővebben Merkel reakciója
Angela Merkel kancellár, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke pénteken Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németországot „nagyon erősen” formálta a kereszténység és a zsidóság, „de él négymillió muszlim is Németországban, és ők a vallásukat is gyakorolják itt. Ezek a muzulmánok Németországhoz tartoznak, és így a vallásuk is, az iszlám” – mondta a kancellár.
Kiemelte, hogy olyan iszlámra van szükség Németországban, amely a német alaptörvényen alapul, és megfelel a jogszabály előírásainak. Hozzátette, hogy mindent meg kell tenni a vallások jó együttéléséért, és ehhez jó eszköz az iszlám konferencia.
(MTI nyomán)