"Oroszország és Azerbajdzsán elnökeivel nyilatkozatot írtam alá a karabahi háború végéről helyi idő szerint 1 órakor (közép-európai idő szerint este tíz órakor). (...) A nyilatkozat tartalma kimondhatatlanul fájdalmas számomra és népünk számára. Ezt a döntést a katonai helyzet mélyreható elemzésével és a helyzetet leginkább ismerő embereknek az értékelése alapján hoztam meg" - írta Pasinján. Hozzátette, hogy nagyon nehezére esett meghoznia a döntést.

"Ez nem győzelem, de nem is vereség, amíg nem tekinted magad legyőzöttnek. Sosem fogjuk legyőzöttnek tekinteni magunkat, és ez nemzeti egységünk és újjászületésünk új korszakának kezdete lesz" - fogalmazott az örmény kormányfő. Közölte azt is, hogy a napokban beszédet fog intézni a néphez.

Arajik Harutjunján, a szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke a Facebook-oldalán közölte, hogy hozzájárulását adta "a háború mielőbbi befejezéséhez".

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy a felek teljes körű tűzszünetről szóló közös nyilatkozatot írtak alá. Vlagyimir Putyin keddre virradóra közölte, hogy a megállapodások lehetőséget nyújtanak a konfliktus igazságos rendezésére úgy, hogy az Azerbajdzsán és Örményország népeinek érdekét szolgálja.

"Abból indulunk ki, hogy az elért megállapodások megteremtik az elengedhetetlen feltételeit a Hegyi-Karabah körül kialakult válság tartós és átfogó rendezésének igazságos alapokon, az örmény és az azeri nép érdekeinek figyelembevételével" - hangsúlyozta Putyin. Mint mondta, a konfliktus szereplői az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak.

"Az Azerbajdzsáni Köztársaság és az Örmény Köztársaság az általuk elfoglalt állásokban maradnak az arcvonal mentén Hegyi-Karabahban és a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő folyosó mentén, az Oroszországi Föderáció békefenntartó kontingenst hoz létre" - jelentette be az orosz elnök. Hozzátette, hogy a megállapodások tartalmazzák a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadását.

Putyin ismertette azt is, hogy a menekültek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) felügyelete alatt visszatérnek Hegyi-Karabahba.

Az orosz államfő szerint egyezség született arról is, hogy feloldják a térség gazdasági és szállítási zárlatát. Hozzáfűzte, hogy a teherszállítás zavartalanságát a többi között az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határvédelmi szolgálatának közreműködésével biztosítják.

Az orosz védelmi minisztérium időközben bejelentette, hogy Il-76-os katonai szállítógépekkel megkezdte 1960 orosz békefenntartó és 470 jármű telepítését a vitatott hovatartozású régióba.

Aliyev meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodás mindkét nép érdekét szolgálja. "Örülök, hogy pontot teszünk a több éve húzódó karabahi rendezés végére" - hangoztatta az azerbajdzsáni vezető a nyilatkozat aláírása előtt. Mint mondta, a tűzszünet ellenőrzését török és orosz békefenntartók közösen fogják ellátni. Hozzátette, hogy a misszió egyelőre öt évre szól, további ötéves hosszabbítás lehetőségével. Aliyev nem tett említést a török kontingens nagyságáról.

Az azeri elnök közölte azt is, hogy december elsejéig országa visszakapja az irányítást a konfliktusövezet térségében található Agdam, Kelbadzsar és Lacsin régiók felett.

Hegyi-Karabah örmény fegyveres erői hétfőn elismerték, hogy már nem uralják az enklávé második legnagyobb városát, Susát (örmény nyelven Susit), és az azerbajdzsáni erők egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy körbezárják Sztepanakertet, a tartomány székhelyét. A szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke korábban úgy fogalmazott: aki ellenőrzi Susát, az ellenőrzi egész Hegyi-Karabahot. A város 15 kilométerre fekszik Sztepanakerttől.

Oroszország közép-európai idő szerint négy órától elkezdte békefenntartók Hegyi-Karabahba telepítését, párhuzamosan az örmény csapatok kivonásával - közölte kedden hajnalban az orosz védelmi minisztérium.

"Összhangban az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, az Örmény Köztársaság miniszterelnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke bejelentésével, 2020. november 10-én (moszkvai idő szerint) 6 óra 00 perctől az Oroszországi Föderáció megkezdi egy békefenntartó kontingens telepítését a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával" - áll a közleményben.

A dokumentum nem részletezte, hogy az örmény csapatoknak milyen területekről kell kivonulniuk, de az azeri elnök, az örmény kormányfő és az orosz elnök által a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról az éjjel elért megállapodás értelmében Jerevánnak november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-ig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.

Tüntetők hatoltak be az örmény parlament és kormány épületébe Jerevánban keddre virradóra az ellen tiltakozva, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök korábban bejelentette: megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Szakértők megadásként értékelték Pasinján bejelentését.

A jereváni Köztársaság terén több ezren gyűltek össze spontán tiltakozó akcióra. Helyszíni jelentések szerint az örmény fővárosban egyelőre átláthatatlan a helyzet. Értesülések szerint több százan hatoltak be a kormány épületébe - áttörve a rendőrségi kordonon -, árulónak nevezve a miniszterelnököt. A rendőrség egyelőre nem alkalmazott erőszakot, és próbálja megnyugtatni az embereket.

Az állami televízióban bemutatott képsorokon látható volt, hogy a tüntetők feldúlják a kormány irodáit, széttörik a bútorokat, ajtókat, és kitörik az ablakokat. Egyesek a jelenleg fővárosi rezidenciáján tartózkodó Pasinján irodájáig is eljutottak.

Több száz tüntető bejutott a parlament üléstermébe is. "Nikol Pasinjánt követeljük. Ki hatalmazta fel arra, hogy ilyet aláírjon?" - hangoztatták a tiltakozók. A törvényhozás épülete körül álló tüntetők azt is követelték, hogy Onik Gaszparján vezérkari főnök vegye át a hatalmat. Egyes jelentések szerint az aktivisták a kormányfői rezidenciához akarnak vonulni.

Pasinján időközben a Facebookon tett bejegyzésében ismét hangsúlyozta, hogy döntését a karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról a fronton kialakult helyzet tette szükségessé. "Terroristák, Azerbajdzsán és a NATO egyik legjobb hadserege, a török hadsereg ellen harcoltunk. A fronton kialakult helyzet alapján hoztuk meg a döntést" - hangsúlyozta.

"Nem volt más választás, mint a nyilatkozat aláírása. Sok mindent el szeretnék mondani nektek ezzel a helyzettel kapcsolatban, de egyelőre nem tudok, mert szavaim veszélybe sodorhatják a katonákat, akik jelenleg a hadállásokban vannak."

Egyben bejelentette, hogy szigorúan meg fogják büntetni a zavargások felbujtóit. "A jereváni zavargások résztvevői közül egyesek Karabahban voltak, de valamiért elhagyták őrhelyeiket és elmenekültek onnan. Van köztük egy tábornok is. Hivatalosan bejelentem, hogy minden felbujtót a törvény teljes szigorával fogunk felelősségre vonni" - szögezte le Pasinján.

Az örmény kormányfő mikroblogján közölte, hogy a tüntetések résztvevői megverték Ararat Mirzoján házelnököt, akit jelenleg műtenek. Hozzátette, hogy Mirzoján élete nincs veszélyben. Mint írta, a mostani tüntetésekre válaszul saját híveit is mozgósítja.

A hadsereg tanácsára írta alá megállapodást a fegyveres cselekmények beszüntetéséről és a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról - közölte kedden Nikol Pasinján örmény kormányfő.

Pasinján Facebook-oldalán közvetített videoüzenetéből kiderült, azután döntött a dokumentum aláírásról, hogy a hadsereg ezt követelte tőle. "Elképzelhetik azt a helyzetet, amikor a hadsereg mondja, hogy meg kell állni" - fogalmazott.

Mint mondta, az országban problémák voltak a tartalékok mozgósításával, egyebek között ez vezetett a hegyi-karabahi katonai cselekmények teljes beszüntetéséről szóló megállapodás aláírásához is. Hangoztatta: "Gondjaink voltak a mozgósítással. A gyakorlat azt mutatta, hogy a polgári erők nem képesek teljes mértékben részt venni a harci cselekményekben, és gyorsan elveszítik harcképességüket..."

Arajik Harutjunján, a szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke Facebook-oldalán közölte, hogy hozzájárulását adta "a háború mielőbbi befejezéséhez". Hozzátette, hogy elkerülhetetlen volt ez a lépés. Hangsúlyozta: az örmény erők elvesztettek néhány régiót a hathetes harcok folyamán, az azeri hadsereg egységei pedig közel kerültek Hegyi-karabah székhelyéhez, Sztepanakerthez.

II. Garegin katolikosz, örmény egyházfő kedden arra szólította fel a Jereván utcáin tüntetőket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól és a rendzavarástól. Az üzenetet a vallási vezető sajtószolgálata tette közzé. Ebben azt írta, hogy ismerve az örmény nép több száz éves történelmi tapasztalatait, meg kell őrizni a nemzet egységét, ezért a nyugalom megőrzésére szólít. Óva intett egyben az érzelmek, az erőszak szükségtelen megnyilvánulásától.

Hegyi-Karabah régióban kedd reggelre teljes mértékben megszűntek a harci cselekmények, a konfliktusövezetben nyugalom van - jelentette be Susan Sztyepanjan, az örmény védelmi tárca szóvivője.

Hegyi-Karabah politikai státusáról nincs szó az örmény kormányfő, az azeri elnök és az orosz elnök fegyveres konfliktust lezáró megállapodásában - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

Peszkov szerint a terület státusával kapcsolatban a felek addig is a nemzetközi jog, mindenek előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki.

Az orosz elnöki szóvivő rámutatott, hogy Hegyi-Karabah ügyében háromoldalú megállapodás született, abban Oroszország mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) másik társelnöke - az Egyesült Államok és Franciaország - nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy az egyezség nem számol török békefenntartók jelenlétével.

Közölte, hogy az Azerbajdzsán területén a hegyi-karabahi tűzszünet megfigyelésére létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz.

Peszkov kifejezte reményét, hogy Örményország - ahol a megállapodás ellenzői erőszakba hajló tiltakozásba kezdtek - megfelelő módon fogadja a megállapodást, és nem kívánta kommentálni a jereváni fejleményeket.

"Ez a két ország, Azerbajdzsán és Örményország népének győzelme, mert a háborút megállították" - kommentálta Peszkov azt, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak "a harctéren és a tárgyalóasztalnál elért győzelméhez".

A TASZSZ a török külügyminisztériumra hivatkozva közölte, hogy Cavusoglu és Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője kedden telefonon megvitatta a hegyi-karabahi helyzetet. A szeptember végén kiújult fegyveres konfliktus és a vérontás megállítása mellett a Kreml szóvivője méltatta még a megállapodás humanitárius vonatkozásainak fontosságát is. Ezek értelmében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzése alatt Hegyi-Karabahba és a környező területekre visszatérhetnek a menekültek, valamint hogy a szembenálló felek ki fogják cserélni a hadifoglyokat és az elesetteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet keddi virtuális csúcstalálkozóján "igazi nagy tragédiának" nevezte a hegyi-karabahi konfliktust, ugyanakkor nagy megelégedésének adott hangot az elért kompromisszum miatt, amellyel sikerült véget vetni a vérontásnak. "Remélem, hogy az általunk az elmúlt időben megtett lépések elvezetnek a tartós béke megteremtéséhez Azerbajdzsán és Örményország népe érdekében" - mondta.

(MTI nyomán)