Az ellenzéki képviselők a helyi sajtó tudósítása szerint azzal indokolták kérelmüket, hogy a határozat elfogadásakor alkalmazott parlamenti eljárás szabálytalan volt, a kormánykoalíció "autoriter és önkényes" módon járt el.

Az alkotmánybíróság kedden közölte: nem rendelkezik hatáskörrel egy állam elismeréséről szóló határozat felülvizsgálatára, mert nincs olyan jogszabály, amely felhatalmazást adna számára egy új állam elismeréséről szóló határozat alkotmányosságának és jogszerűségének értékelésére.

A taláros testület szerint egy állam elismerése olyan egyoldalú jogi döntés, amellyel az államok egy már létező tényt fogadnak el a nemzetközi joggal összhangban.

A ljubljanai nemzetgyűlés június 4-én egyetlen napirendi pontként rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány azon döntését, hogy Szlovénia független és szuverén államként ismerje el Palesztinát az 1967-es határokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeni béketárgyaláson megállapodnak.

Az SDS még a szavazás előtt népszavazási indítványt nyújtott be, amely harminc nappal késleltette volna a döntést.

A baloldali kormánykoalíció azonban úgy határozott, hogy újraértelmezi a nemzetgyűlés eljárási szabályzatának arra vonatkozó cikkelyét, amely szerint a népszavazási indítvány által megcélzott jogszabályokat nem lehet harminc napnál hamarabb szavazásra bocsátani.

A határozatot végül 52 képviselő támogatta a 90 fős parlamentben. Az ellenzéki jobbközép pártok nem vettek részt a szavazáson, mert szerintük a kormánykoalíció visszaélt a parlamenti eljárással. Egy hónappal később pedig az önálló palesztin állam elismerésének felülvizsgálatát kérték az alkotmánybíróságtól, ezt utasította most el a testület.

Urska Klakocar Zupancic házelnök kedden üdvözölte a bíróság döntését, amely szerinte alátámasztotta azt a tényt, hogy a házszabály értelmezése a parlament elnökének, illetve az illetékes bizottságok elnökeinek hatáskörébe tartozik.

Úgy vélte: ezzel lezárult Palesztina önálló államként való elismerése Szlovéniában, ugyanakkor hangsúlyozta: "fel kell tenni a kérdést, hogy a képviselők egy bizonyos csoportja miért próbálta meg aláásni az elismerésről szóló határozatot".

Robert Golob miniszterelnök a bíróság döntését úgy értékelte, hogy az "teljesen összhangban van az elvárásokkal".

"Az elismerés törvényes és jogszerű volt, és most már végleges" - húzta alá.

Nyolc alkotmánybíróból mindazonáltal három különvéleményt fogalmazott meg. Rámutattak: az alkotmányossági felülvizsgálatnak nem csak Palesztina önálló államként való elismeréséről kellett volna szólnia, hanem arról az eljárásról is, amelyben azt jóváhagyták.

Amennyiben egy döntés egy meghatározott eljárás megsértésével születik, az maga is alkotmányellenes lehet - hangsúlyozta Rok Svetlic bíró, hozzátéve: "ha a bíróság valóban nem vizsgálhatná felül a parlament döntéseit, az azt az üzenetet közvetítené, hogy a nemzetgyűlés teljesen szabadon megsértheti saját eljárásait".

Klemen Jaklic alkotmánybíró hasonló véleményt fogalmazott meg. Szavai szerint a testület döntése precedensértékű, és lehetővé teszi a parlamenti többség számára, hogy a szabályok ellenében cselekedjen.

(MTI)