A horvát kormány a hónap végéig újabb árucikkekre terjesztené ki az ársapkát a pénzromlás mértéke miatt - közölte csütörtökön Ante Susnjar gazdasági miniszter a legnagyobb horvát kereskedelmiláncok képviselővel tartott tárgyalások után.
Hozzátette: az intézkedéseket a veszélyeztetett csoportok megsegítése érdekében hozzák.
A horvát kormány még 2023 tavaszán korlátozta egyes alapvető élelmiszerek árát, az intézkedést többször meghosszabbította. Az ársapka 30 árucikket érint, közöttük van a napraforgóolaj, a tej, a liszt, a cukor, az egészcsirke, a darált sertéshús, a tejcsokoládé, a joghurt, a gouda sajt, a rizs, a spagetti tészta, a tojás, továbbá a burgonya, a sárgarépa és a bab. De korlátozták a WC-papír, a tusfürdő, a fogkrém, a pelenka és az intimbetét árát is.
A miniszter szerint az új listán a régihez képest több egészséges élelmiszer lesz, és a kenyér is felkerül rá. Ötven olyan árucikkről van szó, amelyre nap mint nap szükségük van a polgároknak, az áruk pedig emelkedett - mutatott rá.
Emlékeztetett: mindvégig alacsonyabb szinten tartották az energiaárakat, hogy így segítsék a családokat, az infláció azonban így is nagyon magas.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint tavaly decemberben az eurózónában a legmagasabb inflációs ráta Horvátországban alakult ki, 4,5 százalék a novemberi 4,0 százalék után. Egyes beszállítók pedig újabb áremeléseket jelentettek be az emelkedő nyersanyagárak miatt.
A horvát statisztikai hivatal adatai szerint éves szinten a legnagyobb mértékben a szállodák és éttermek drágultak, 9,6 százalékkal, ezt a szolgáltatások követték 6,7 százalékkal. Az élelmiszer- és italárak 4,8 százalékkal, míg a víz, a villany, a gáz és egyéb tüzelőanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett.
Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke szerint a horvát állampolgárokat leginkább az élelmiszerek drágulása érinti érzékenyen.
Jelezte: jelenleg két dolog tartja fenn az inflációt, a szolgáltatások és az élelmiszerek árának növekedése.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miért magasabb Horvátországban az infláció, mint más európai országokban, azt válaszolta: erre nincs egyértelmű válasza.
Ehhez hozzájárultak a gyümölcsök, a zöldségek, a tojás, a tejtermékek, a tej, a kakaó, a tea és a kávé áremelkedése, ami a globális trendekkel magyarázható. "A növekedés azonban nálunk nagyobb volt, mint más országokban" - mondta.
(MTI)
