Május 6-án éjszaka India három csúcstechnológiás harci repülőgépet – egy francia Dassault Rafale-t, valamint egy orosz MiG–29-est és Szu–30-ast – veszített el a pakisztáni–indiai határtérségben. Az esemény az 1965-ös háború óta az indiai légierő legsötétebb napjaként vonult be a hadtörténelembe.

A Narendra Modi vezette indiai kormány hivatalosan nem kommentálta a történteket, sőt a médiát és a hadügyi szakértőket is hallgatásra intette. A német Bild napilaphoz azonban kiszivárgott egy titkos indiai szakértői jelentés, amely szerint nem Pakisztán, hanem Kína játszott kulcsszerepet a gépek megsemmisítésében. Korábban még csupán annyi információ volt nyilvános, hogy a vadászgép, amelyik az indiai légierő gépeit leszedte, kínai gyártmányú volt.

A kiszivárgott jelentés szerint azonban Kína nemcsak modern technológiával látta el Pakisztánt, hanem valós idejű elektronikus hadviselési támogatást is nyújtott.

A kínai hadsereg új, hálózatközpontú doktrínát alkalmaz, amely mesterséges intelligenciával vezérelt harci rendszereket, GPS-től független BeiDou-navigációt, AESA radaros J–10 vadászgépeket, hosszú hatótávolságú rakétákat és elektronikus zavaróeszközöket is bevetett. Ennek eredményeként az indiai pilóták nem tudtak kapcsolatba lépni a földi irányítással, és teljesen védtelenné váltak.

A jelentés megállapítja, hogy Kína beavatkozása felborította a taktikai egyensúlyt, és rámutatott India védelmi rendszerének gyenge pontjaira. A szakértők élesen bírálják a kormányt, amiért eltitkolja a nyilvánosság elől az eset hátterét, és nem reagál átfogóan a technológiai kihívásra.

A német lap szerint a történtek rávilágítanak arra, hogy a modern hadviselés nemcsak a csatatéren, hanem az adatáramlásban és a digitális dominanciában is eldőlhet. India számára sürgető kérdés, hogyan zárkózhat fel egy olyan ellenséggel szemben, amely mesterséges intelligenciával és hálózatba szervezett haditechnikával már a jövő háborúját vívja.