A "roma közösségeken" belüli korai és kényszerházasságok ellen, valamint a "roma" nők és gyermekek megerősítése mellett lépett fel a Siforoma 7 kormányzati projekt legutóbbi szakmai rendezvénye a muravidéki Lendván.
A rendezvényen elhangzott: a korai és kényszerházasságok súlyos jogsértések, amelyek nem tekinthetők a "roma közösség" hagyományának. A szervezők hangsúlyozták, hogy a projekt az inkluzív közösségépítést szolgálja, és folytatja, illetve továbbfejleszti az állam, az önkormányzatok, az oktatási intézmények, a szociális munkaközpontok, az egészségügy és a civil társadalom eddigi "roma" integrációs törekvéseit.
Danica Polak, a Nemzeti Kisebbségekért Felelős Kormányhivatal vezetője elmondta: a projekt kiemelt fókuszterületei közé tartoznak a "roma közösségen" belüli korai és kényszerházasságok, amelyek - mint fogalmazott - nem hagyományok, hanem káros és jogellenes gyakorlatok.
A korai és kényszerházasságok sértik a gyermekek és a nők jogait, és súlyos következményekkel járnak egészségükre, oktatásukra és jövőjükre nézve - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a problémáról nyíltan, tisztelettel, ugyanakkor egyértelműen kell beszélni.
Kiemelte: a Siforoma 7 a különböző szolgáltatások reagálóképességének erősítésére, a helyi és az országos szint összekapcsolására, valamint a "roma" nők és fiatalok közvetlen megerősítésére összpontosít. A projekt a "roma közösséget" nem célcsoportnak, hanem partnernek tekinti - húzta alá.
Jozek Horvat, a Roma Közösségi Tanács elnöke azt állította: a "roma közösség" évtizedek óta fellép a kényszerházasságok ellen, és kiemelte az oktatásba való befektetés meghatározó szerepét.
Szavai szerint a "roma közösség" követelései évtizedek óta változatlanok: hozzáférést kérnek az oktatáshoz, az alapvető infrastruktúrához és a foglalkoztatási lehetőségekhez. Hosszú távú, rendszerszintű hiányosságként említette egyebek mellett a "roma" középiskolai és egyetemi hallgatók ösztöndíjrendszerének rendezetlenségét.
Darja Zavirsek szociológus hangsúlyozta: a kényszerházasság a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélés egyik formája, nem pedig kulturális gyakorlat. Mint mondta, az intézményeknek a roma gyermekeket is minden más gyermekkel azonos módon kell kezelniük, és ugyanazt a védelmet kell számukra biztosítaniuk.
Hozzátette: az intézmények gyakran nem lépnek fel kellő határozottsággal a közösségi szokások tiszteletben tartására hivatkozva, miközben a jelenség hátterében patriarchális társadalmi normák, gazdasági kizsákmányolás és generációkon átörökített szegénység áll. A szigorúbb jogalkalmazás és a roma nők, valamint gyermekek nagyobb mértékű megerősítésének szükségességét hangsúlyozta.
A résztvevők egyetértettek abban is, hogy kulcsszerepe van az óvodai és iskolai nevelésnek, a fiatalok foglalkoztatásának, valamint a helyi közösségekben a bizalom építésének.
A korábbi Siforoma-programokra épülő Siforoma 7 projekt kutatásokkal, képzésekkel, helyi és országos találkozókkal, valamint célzott programokkal kíván tartós megoldásokat elősegíteni, és erősíteni a párbeszédet az intézmények és a roma közösség között.
(MTI nyomán)
