„A magyar érdekről-okosan” címet viselő előadásra, – melynek vendége Kövér László, a FIDESZ Országos Választmányának elnöke, Hargitai János, a KNDP parlamenti frakciójának tagja, Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója volt, – körülbelül 100 érdeklődő volt kíváncsi.

Persze ebbe beleszámítandó a „munkaköri” kötelezettségeik miatt részvevő önkormányzati dolgozó, a Fidesz és a Fidelitas helyi tisztségviselő, valamint 20, a kérdéseiket feltenni akaró Jobbik szimpatizáns is.

A beszélgetés moderátora Lanczendorfer Erzsébet, a KNDP frakciójának tagja a köszöntés után azzal kezdte mondandóját, hogy létezik az ún. ősmagyar újpogánykodás, ami keresztény ellenes. Szerinte az ősmagyar szinkretizmus tagadja a kereszténység szerepét a nemzetté válásban. Majd kijelentette, hogy az ősmagyar szinkretizmusnak van politikai vetülete és (bár ezt nem indokolta) ez szerinte nem más, mint a Jobbik. Erzsébet asszony kijelentette, hogy keresztény embernek csak a keresztényi radikalizmus elfogadható, ami a mózesi tíz parancsolat és a Krisztusi erkölcsösség.

A képviselőnő közben olyannyira belelovalta magát mondandójába, hogy lezárásképpen nagy hévvel kijelentette: „keresztén hitvalló ember nem szavazhat a FIDESZRE”.

A döbbent csendet, csak némi kuncogás és kettőnk vastapsa szakította meg. A képviselő asszony freud-i elszólását itt hallgathatja meg.

Az előadást Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatójától megtudhattuk, hogy szerinte a „politikai bűnözés elszámoltatása nem más mint maga a választás”. (csalódott moraj)

Mráz szerint ma Magyarországon csupán kétféle politikai erő létezik. Szerinte az egyik táborba azok tartoznak akik Orbán Viktort akarják kormányfőnek (Fidesz, KDNP), a másik tábort pedig a többi párt alkotja, hiszen ezen pártok nem Orbán Viktort akarják kormányfőnek. A témát lezárandó elmondta, hogy a magyar alkotmány nem ad arra lehetőséget ,hogy a képviselőket vissza hívjuk, nincs lehetőség, hogy a parlamentet feloszlassák.

Mikor erre a kijelentésre a közönség soraiból „Sajnos! Elég szomorú!” megjegyzések érkeztek, Mráz sértetten így reagált: „Ez egy elég érdekes lakossági fórum, ahol kommunikálni kell a hallgatókkal” (sic!!!)

Hargitai János sem a Fidesz programját taglalta, hanem a múltról beszélt. A jövővel kapcsolatban annyit mondott, hogy egy állapotfelmérés szükségeltetik, és csak utána lehet nekikezdeni a munkának. A képviselő szólt a kisvállalkozások és a középvállalkozások szerepéről, és nem akarván felelőtlen ígéretekbe bocsátkozni, azt mondta, hogy 10 év múlva , de legalább két ciklusnyi kormányzás után egymillió új munkahelyet fognak teremteni. A multikat sajnos csak egyszer hozta szóba, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy ha több pénz marad az emberek zsebében, akkor azok majd többet tudnának vásárolni pl. a Tescóban vagy a többi multinál.

Kövér László miután szembesült a jobbikos jelenléttel, rutinosan inkább az MSZP-vel foglalkozott.A” kerekasztal” beszélgetés végén jöttek a kérdések és a válaszok. Persze nem úgy, ahogy az a jobbikos fórumokon megszokhattuk. Itt a papírra írt kérdéseket összegyűjtötték, szelektálták, és szétosztották a meghívottak között. Akik ismét szelektáltak…

Szokásától eltérően Kövér válaszolt három, vélhetően nem Fidesz szimpatizáns által feltett kérdésre is. Végre megtudhattuk, hogy miért írta alá a Fidesz Románia feltétel nélküli EU csatlakozását, és Lisszaboni szerződést, valamint szólt a titoktörvény megszavazásának okairól is.

Kövér szerint: "…ha egy párt ellenzékben van, mint ahogy a Fidesz volt, úgy a lisszaboni szerződés parlamenti elfogadásakor, mind az európai csatlakozás ratifikációja idején Románia vonatkozásában, akkor el kell gondolkodnia arról, hogy a szavazatának van-e a szimbolikus jelentőségen túlmenő jelentősége vagy sem. És miután mindkét szerződésről feles törvénnyel tudott az SZDSZ és az MSZP szavazni, ezért tehát a mi szavazatunknak csak szimbolikus jelentősége volt! Teljesen mindegy, hogy mit gondoltunk volna, akkor is elfogadták volna! Kövér elmondta ,hogy pont ő hozta elő a képviselők között azokat az érveket miszerint nemmel kéne szavazni vagy legalább tartózkodni kéne, de ezzel a véleményével kisebbségben maradt ezért jó szívvel tudott igennel szavazni."

Kövér sajátos logikáról tanúbizonyságot éve azt is leszögezte: „a titok törvényt nem szavaztuk meg, hanem egy újra cseréltük!”

Kövér László briliáns logikájáról itt győződhet meg.

Mivel a helyszínen nem volt rá lehetőség, ezért most reagálnék a kapott válaszokra. Tisztelt Kövér László képviselő úr! A tájékoztatom, hogy Önök végzetes tévedésben voltak és vannak, mert a lisszaboni szerződés elfogadásához 2/3-os többség szükségeltetett!

Tehát az Önök nemleges szavazatának, ellentétben az Ön állításával nem csupán szimbolikus jelentősége lett volna! Más országok nemzeti érzelmű pártjai megtették, hogy elolvasták a benne foglaltakat. Továbbmegyek: voltak olyan országok is akik kifogásokkal éltek, és végül elérték azt, hogy rájuk bizonyos pontok nem úgy vonatkoznak mint ránk magyarokra. Tehát Önök vagy hihetetlenül tájékozatlanok voltak a szavazáskor, vagy pedig Ön, mint a Fidesz prominens személyisége, egyszerűen félretájékoztatta a hallgatóságot. Vagyis utóbbi esetben Ön egyszerűen nem mondott igazat!

Fideszes „nem”, Románia EU-s csatlakozása esetében, pedig azt jelenthette volna, hogy Önök védve a nemzeti érdekeket, nem értettek volna egyet a feltételek nélküli, (pld. az Erdély autonómiájának megadása) román EU csatlakozással.

„A titok törvényt nem szavaztuk meg hanem egy újra cseréltük!” – erre szokták azt mondani, hogy no comment. Bizonyára olvasta Karinthy Frigyes „magyarázom a bizonyítványom” című írását. Nem tudom miért, de az Ön magyarázatait hallgatva, nekem ez jutott eszembe.

Végezetül, Ön azt tanácsolta nekünk, hogy tanuljunk. Ha nem veszi zokon, én is tanácsolnék Önnek valamit: 9. parancsolat: Ne tégy hamis tanúságot!