Újabb zsidó eligazítás született arról, mit kellene tennie Vona Gábornak az "esetleges párbeszédhez szükséges feltételrendszer kialakulásáért".
Az EMIH és a Mazsihisz elnöke már szabott néhány feltételt - utóbbi például azt, hogy nem szabad felemlegetni Kohn-Kun Béla, Rosenfeld-Rákosi Mátyás, valamint fajtársaiknak a magyarság ellen elkövetett szörnyű bűneit. Most egy bizonyos Szántó T. Gábor, a Szombat című zsidó folyóirat főszerkesztője "továbbfejlesztette" ezt: miközben nem szabad beszélni a zsidók által elkövetett magyarirtás fejezeteiről, kötelező foglalkozni a "Holokauszt emlékezetével" (így, nagy H-val, hadd lássa mindenki, hogy ilyen csak egy van, csak nekik, az is miattunk), azaz szorgalmasan ápolni a "kiirtott zsidóság" mítosza által életben tartott lélekölő magyarellenes bűntudatot...
 |
Tulajdonképpen jó is, hogy megtörtént ez a jobbikos hanuka-próbálkozás, legalább újra egyértelművé tették a "választott nép fiai", hogy ők a teljes behódolás, a feltétel nélküli kapituláció, a teljes mértékben az ő szabályaikhoz való alkalmazkodás nélkül még csak szóba állni sem hajlandók a megvetett - és persze minden bizonygatás ellenére ellenségnek tekintett - gojokkal. Ez az ő igazi hanukai (és az év bármelyik másik napján ugyanígy érvényes) üzenetük.
Nézzük hát az újabb kinyilatkoztatást:
Mitől válhatna a jobbik a civilizált, demokratikus közélet részévé?
Vona Gábor, a Jobbik elnökének hanukai üdvözlete nagy visszhangot váltott ki.
Az utóbbi években a Jobbik pártvezetése részéről – legalábbis a nyilvánosság előtt – csökkenő mértékű antiszemitizmusból és rasszizmusból többen messzemenő következtetéseket vontak le.
A legutóbbi hetekben például azt, hogy a Jobbikkal – melyet korábbi neonáci eszméi, szimbolikája, és agresszív fellépése miatt a demokratikus gondolkodású erők többsége politikai karanténba kívánt zárni, és minden kooperációt megtagadtak vele – ma már választási együttműködés, technikai koalíció, stb. formájában együtt lehet, sőt együtt kellene működni a demokratikus közéletet eltorzító, a gazdaság működését korrupt módon befolyásoló hatalom leváltása érdekében.
Az ellenzék tehetetlensége a bebetonozott kormánytöbbséggel szemben, a szinte fóbiává váló ellenérzések a hatalom gyakorlóival kapcsolatban, kétségbeesett, morálisan nehezen igazolható lépésekre késztetnének egyeseket a Jobbikkal való együttműködés terén.
A Jobbik súlyos felelősséget visel azért, hogy az antiszemita nyelv legitimmé vált a magyar közbeszédben, és társadalmi tudatformáló, ideológiai szervezőerővé vált.
Nem kerülte el természetesen figyelmünket a Jobbik lassú változása, a legszélsőségesebb személyek egy részének kizárása a vezetőségből, és az agresszív antiszemita hang visszaszorulása. Ugyanez a folyamat az elmúlt másfél évtizedben, többé-kevésbé hasonló módon lezajlott a nyugat-európai szélsőjobboldali pártoknál, bár azok előrébb járnak, és messzebb jutottak a magyar szélsőjobboldalnál.
A Jobbik civilizált, demokratikus politikai erővé válásához, és a velük folytatott eszmecseréhez szükséges minimális közös nevező még nem alakult ki. Ehhez szükséges volna, hogy a Jobbik mint politikai párt, illetve mértékadó fórumai, korábbi nézeteikkel szembefordulva
– tegyék világossá álláspontjukat a Holokauszt emlékezetével és az azzal összefüggő állami felelősségvállalással és feladatokkal kapcsolatban az euroatlanti világban elfogadott normák szerint;
– juttassák világosan kifejezésre pártjuk elítélő viszonyát a nyíltan antiszemita, rasszista csoportosulásokhoz és fórumokhoz;
– fogalmazzák meg világosan álláspontjukat Izrael Állam létjogosultságáról, valamint a nyugati világ értékeit fenyegető iszlám fundamentalizmussal és a terrorral szemben.
Amennyiben ez megtörténik – és a fordulat nem csupán időleges lesz, hanem tartós, felelős magatartássá, normává válik a Jobbik minden hangadója és hivatalos fóruma számára a hitelesség megalapozásáig –, akkor kialakulhat az esetleges párbeszédhez szükséges feltételrendszer.
Korábban írtuk:
