1889. április 20-án, az osztrák Braunauban megszületik Adolf Hitler.
Adolf Hitler: „a fő gonosz”, „a II. világháború kirobbantója”, „50 millió ember gyilkosa”, és ami a legszörnyűbb: „6 millió zsidó megölése szárad a lelkén”. Az emberek nagy részének sajnos ezek jutnak eszébe, ha meghallják Adolf Hitler nevét.
Hogy kik ők? A tudatlan tömeg, akik nem ismerik a történelmet, csak annyit „tudnak” amennyit a kommunista és a zsidó propaganda terjeszt évtizedek óta. Hogy ennek semmi köze a valósághoz, azt még kevesen ismerték fel. Hitler tetteinek mozgatórugója az volt, hogy erős, egységes, elismert Németországot szeretett volna.
Az első világháborúban önként jelentkezett, hogy Németország győzelméhez hozzájáruljon. Tiszti küldöncként szolgált, az ezred parancsnoki harcálláspontja és az első vonalak közt hordta a parancsokat. A feladatokat egyedül kellett teljesíteni, neki akkor is menni kellett amikor bajtársai a lövészárokban kereshettek fedezéket a gránát és géppuskatűz elől. Az ellenség orvlövészei is elsősorban a futárokat vették célba. Ilyen körülmények között is kiemelkedő volt a bátorsága, és több kitüntetés mellett megkapta az első és másodosztályú vaskeresztet is, ami igen ritka volt az ő rangjában. Az, hogy Németország az I. világháborút elbukta, nem rajta és a bajtársain múlt.
A tragédia a hátországban uralkodó állapotok miatt következett be, aminek előidézői
elsősorban a kommunisták és a zsidók voltak. Mikor Hitler politizálni kezdett, fő céljai közé tartozott az ország megaláztatásainak megszüntetése, a gazdaság talpraállítása, és az ország fejlődését akadályozók elleni határozott fellépés.
Hatalomra kerülése után meggyőze a németeket, hogy igenis büszkék lehetnek a hazájukra, történelmükre a vereség ellenére is. Munkát adott a rengeteg munkanélkülinek, a világon elsőként autópályaépítésbe kezdett, támogatta a családalapítást, felismerte, hogy egy jól működő társadalom alapja a család. Az ifjúságot egészséges, sportos életmódra nevelték. Növelte az ipari termelést, fellendítette a mezőgazdaságot.
A bűnözőket, munkakerülőket és a rend ellenségeit pedig munka- és koncentrációs táborokba zárta. Itt fontos megjegyezni, amit előszeretettel hallgatnak el, hogy ezeket a táborokat nem Hitler találta ki. A történelem során az ő uralomra jutása előtt és után is voltak ilyen táborok, és azok működtetéséért nem vontak felelősségre senkit.
Az első koncentrációs táborokat az angolok hozták létre a búr háború idején, mivel katonailag nem bírtak az ellenséggel, ezért az ellenük harcolók családtagjait, nőket, gyerekeket fogdosták össze. Több tízezer ember halt meg bennük. A II. világháború idején Churchill is táborokba zárta politikai ellenfeleit, és a gyanús személyeket.
Az angolok után a sztálini Szovjetunióban alkalmazták másodjára a koncentrációs táborokat, ezek Gulag néven voltak ismertek. Általában szörnyűek voltak a munkakörülmények, és ide is rengeteg politikai fogoly, rendszerellenes került, de szállítottak ide köztörvényes bűnözőket is. Az Egyesült Államokban a japán támadás, 1941 után állították fel főleg a nyugati parton a koncentrációs táborokat.
A második világháború után a titói jugoszláv vezetés kollektívan kívánta büntetni a szerb hegemónia, illetve a jugoszláv egység ellen fellépőket. Ennek keretében tömegével végeztek ki több ezer magyart, „kollaboránsokat”, csetnikeket, királypártiakat, usztasákat, valamint a németekkel együttműködő személyeket. A csetnikeken kívül a tisztogatás azonban teljes mértékben etnikai színezetet öltött, hiszen az egykori délvidéki németeket teljesen megsemmisítették. Ennek keretében koncentrációs táborokat állítottak fel, amelyekbe hatalmas nagyságrendben deportálták az általuk kiválasztott személyeket.
A második világháború utáni Csehszlovákiában is felállítottak többféle tábort, de itt - hasonlóan Jugoszláviához – igen erős etnikai színezetet is kapott az oda deportált emberek száma. Táborokba, majd menekülésre kényszerítettek rengeteg szudétanémetet, illetve a benesi dekrétumok alapján a felvidéki magyarok közül is sokakat Cseh- és Morvaország területére hurcoltak, ottani munkákra.
Ez csak ízelítő a táborok történetéből, de a legfontosabb következtetés: mindenkinek lehet munka és koncentrációs tábora következmények nélkül, csak Adolf Hitlernek nem. A holokauszt más tészta. A holokauszttal csak az a gond, hogy egy szó sem igaz belőle. Erről a témáról szintén rengeteget lehetne írni, mindeni tájékozódjon az érvek-ellenérvek felől, és ha egy kicsit is tud logikusan gondolkozni, rájön, hogy hazugság az egész. A sterilizáció és az eutanázia szintén nem Hitleri találmány, több országban is alkalmazták már a 30-as években, és alkalmazzák a mai napig is. Ezt sem lehet Hitler nyakába varrni.

Nézzük a külpolitikáját:
„A II. világháború kirobbantója” – sulykolja belénk a propaganda. 39-ben Hitler megtámadja Lengyelországot, Anglia és Franciaország hadat üzen, kirobban a világháború.
De arról nem beszélnek, hogy pár nap múlva Sztálin is lerohanja a lengyeleket. Nekik miért nem üzen hadat Anglia és Franciaország? Amit nem szabad a gonosz Hitlernek, azt szabad a jóságos Sztálinnak?
Sőt, Sztálinnak még Katyint is elnézik, olyannyira, hogy a nürnbergi per során németeket ítélnek el, többeket halálra a Katyini vérengzésért, holott mindenki tudta, hogy az oroszok csinálták. Íme, a győztesek igazsága.
Hitler többször is békét ajánl Angliának, amit az visszautasít. Mégis Hitler a felelős a háború összes áldozatáért! (Az erről valószínűleg mindent tudó Rudolf Hess-t élete végéig elzárva tartották a világ elől. Emlékét a mai napig tilos ápolni. Miért?– tesszük fel a kérdést naivan… – a szerk.)
1941-ben Hitler megtámadja a Szovjetuniót, mint mondta megelőző csapásként. Akkor nem hittek neki. Ma már rengeteg dokumentum került elő, ami az ő szavait igazolja. A vörös hadsereg felvonulóban volt egy Németország elleni offenzívához. A kezdeti hatalmas német sikerek részben azért voltak, mert a szovjet hadsereg támadáshoz szükséges fegyverekkel, felszereléssel, taktikával volt ellátva, és kevésbé voltak alkalmasak védekező jellegű háborúra. Hitler ezzel a megelőző csapással megpróbálta megmenteni Németországot és Európát a kommunista uralomtól. Sajnos nem sikerült neki, de így is elismerés illetné érte, hiszen évtizedekig a saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy milyen aljas rendszer ellen vállalta a harcot. És nézzük meg, kik voltak a „jófiúk”, akik szembeszálltak a „gonosszal”:
Anglia:
Hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett, ezeket a területeket kizsákmányolta, népeit erőszakkal kényszerítette engedelmességre, csak jóval a II. világháború után szabadultak fel ezek az országok. Feltalálta a koncentrációs táborokat. Sok ezer (dokumentált esetek) német hadifogoly halt meg a II. világháború után angol táborokban a rossz bánásmód miatt. Terrorbombázások a német civilek ellen (Drezda, Hamburg, stb.)
Amerika:
Az őslakos indiánok szinte teljes kiirtása, az életben maradtak rezervátumokba kényszerítése, helyükre Afrikából behurcolták a néger rabszolgákat. A feketéket még a II. világháború után is üldözték az országban, nem voltak azonos jogaik a fehérekkel. Terrorbombázások a II. világháborúban, hadifoglyok kivégzése. Azóta is sorozatos háborús bűnök Vietnamban, Irakban, Afganisztánban stb.… A CIA titkos és törvénytelen akciói világszerte.
Szovjetunió:
A Gulág-rendszer kiépítése, több millió éhségtől elpusztult ember, több millió kivégzett, halálra dolgoztatott ember. A II. világháborúban rengeteg háborús bűn, kegyetlenkedések, erőszak, hadifoglyok kivégzése. Figyelemreméltó hír, hogy az orosz parlament pár napja elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint a II. világháborús szovjet hadseregben szolgált, és háborús bűnöket elkövető katonákat felmentik bűneik alól! Ugyanakkor a partizánok ellen harcoló német SS-katonákat a mai napig bíróság elé cibálják!
Izrael:
Az, hogy országot tudtak maguknak rabolni a háború után, nagyrészt a holokauszt-mesének köszönhető. Ha valaki bírálni merészeli Izrael erőszakos, erkölcstelen politikáját, és felfedi elkövetett háborús bűneit, az egyszerűen antiszemita. Íme tehát a győztesek nagyvonalakban, a teljesség igénye nélkül.
Nekik aztán semmi erkölcsi alapjuk nem volt a Hitler elleni harcra, és hogy ítélkezzenek felette, bemocskolják, rágalmazzák évtizedekkel halála után is. Németországot és Hitlert olyan tettekért akarták eltaposni, amit egyébként ők nyugodt szívvel megtehettek Hitler előtt, és megteszik Hitler után a mai napig is.
Pedig a II. világháborúnak nem Hitler volt az oka, hanem az, hogy a világ akkori urai nem akartak látni egy életerős Németországot sem Hitlerrel, sem anélkül! Egy könyvhöz is elég lenne az a sok oldal amit tele lehetne írni a Hitlert ért rágalmak és hazugságok cáfolatával, itt most nem az a cél, hogy mindet ismertessem. Bízom benne, hogy a médiából ömlő hazugságok ellenére egyre többen ismerik, és értik meg az igazi Adolf Hitlert.
Természetesen Hitler is hozott rossz döntéseket, neki is voltak rossz napjai, de senki sem tökéletes és tévedhetetlen, ne várjuk el tőle sem. Hitler művészlélek volt ugyan, de az első világháború poklában is kimagaslóan helytállt, politikusként népe és országa javát szolgálta, emberként példát mutatott, nem dohányzott, nem ivott (Churchill annál többet), mindig ápolt volt és jó megjelenésű (Sztálin viszont sokszor bűzlött a mosdatlanság miatt). Magánélete is rendezett volt, (nem volt sem pedofil, sem buzi, sem impotens) kapcsolata Eva Braunnal éveken át tartott, és a halálba is együtt mentek, mint férj és feleség.
J. M.
(Kuruc.info)