Rob Jetten közölte: ezen a héten úgy döntöttek, hogy további 500 millió eurót biztosítanak az ukrán hadsereg számára. Hangsúlyozta, Oroszországot rá kell kényszeríteni arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, ami több szankciót és nagyobb nyomást jelent Vlagyimir Putyin orosz elnökre.

"Amint készen áll a tárgyalásokra, Ukrajna is készen áll, és akkor európaiként egységesen fogunk fellépni" – fogalmazott.

A holland kormányfő szerint jelenleg egyértelmű, hogy Putyin nem hajlandó békemegállapodásról tárgyalni, ezért mindenekelőtt Ukrajna teljes körű támogatására és az Oroszországra nehezedő fokozott nyomásra van szükség.

Kijelentette: amint meglesz a tárgyalási hajlandóság, az Európai Unió is készen áll arra, hogy tárgyaljon azokról a biztonsági garanciákról, amelyekre Európának szüksége van, valamint az EU és Oroszország jövőbeni kapcsolatáról.

Hozzátette: a tagállamok vezetői csütörtökön rendkívül konstruktív megbeszéléseket folytattak, és meggyőződése, hogy nem alakul ki vita arról, ki képviselje majd az Európai Uniót az esetleges tárgyalásokon.

A pénteki csúcstalálkozó napirendjére kitérve a holland miniszterelnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a vezetők Európa költségvetéséről tárgyalnak, mert a következő évtized gazdaságát nem lehet olyan költségvetési szemlélettel felépíteni, amely még az 1990-es évekből származik. Mint mondta, a prioritásokra, így a biztonságra és a versenyképesség erősítésére kell összpontosítani, és a költségvetésnek is igazodnia kell ezekhez a modernizációs célokhoz.

"Mindannyian biztonságosabb és versenyképesebb Európát szeretnénk. Ehhez pedig olyan költségvetésre van szükségünk, amely megfelel ezeknek a céloknak" – tette hozzá.

Micheál Martin ír miniszterelnök érkezéskor úgy nyilatkozott, jelenleg semmi sem utal arra, hogy Oroszország kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni Ukrajnával, ezért a béketárgyalások megkezdésének időpontja továbbra is bizonytalan. Közölte: az előző esti egyeztetéseken világossá vált, hogy bármilyen jövőbeli tárgyalásnak elsősorban Ukrajna és Oroszország között kell lezajlania.

Friedrich Merz német kancellár szerint az Európai Bizottság 2000 milliárd eurós javaslata az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésére túl magas.

"Meg kell vitatnunk ennek a költségvetésnek a méretét. A számokat csökkenteni kell, és beszélnünk kell az Európai Unió bevételeiről is, mert csak annyi pénzt költhetünk el, amennyink ténylegesen rendelkezésre áll" – mondta újságíróknak a csúcstalálkozó második napján.

Merz elismerte, hogy Berlin álláspontja jelenleg nem élvez többségi támogatást a Tanácsban, de hozzátette hogy egyhangú döntésre kell jutni.

Christian Stocker osztrák kancellár osztotta Merz álláspontját, miszerint az Európai Bizottság hosszú távú költségvetési javaslata túlzottan magas. Újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy "a több pénz önmagában nem jelent automatikusan erősebb Európát".

Stocker emellett védelmébe vette António Costát is, miután egyes uniós vezetők bírálták az Európai Tanács elnökét azért, mert kapcsolatot kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal. Az osztrák kancellár szerint a cél az, hogy rendelkezésre álljanak a kommunikációs csatornák, és felkészüljenek arra a helyzetre, amikor tényleges tárgyalásokra kerülhet sor. Ebben az esetben az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy saját érdekeit megfelelően képviselje és megvédje a tárgyalások során. Stocker egyúttal megerősítette Ausztria régóta képviselt álláspontját is, amely szerint fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával.

Üzenetünk Oroszország számára egyértelmű: eljött az ideje a komoly tárgyalásoknak, mindez pedig kizárólag Moszkván múlik - jelentette ki Friedrich Merz német kancellár pénteken Brüsszelben, az Európai Tanács ülése után.

Merz szerint a fejlemények Ukrajna számára kedvezően alakulnak, és a háború dinamikája változóban van.

Közölte: a tanácskozásokon azt is áttekintették, miként lehet előrelépni az ukrajnai béke felé vezető úton. Hangsúlyozta, hogy a diplomáciai erőfeszítések során a legfontosabb kérdésekre és prioritásokra kell összpontosítani, és úgy értékelte, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni.

Emlékeztetett arra, hogy nemrég Londonban Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt a lehetséges béketárgyalások kulcselemeiről. Hozzátette, hogy az elképzelést Európában széles körű támogatás övezi.

Mint mondta, az Európai Unió és az Egyesült Államok a legfejlettebb államokat tömörítő G7 keretében közösen ért el előrelépést, amelyet az európai partnerek is támogatnak.

Beszámolt arról is, hogy a vezetők áttekintették a lehetséges béketárgyalások formátumát. Véleménye szerint a folyamatban Ukrajnának, Oroszországnak, Európának és az Egyesült Államoknak egyaránt szerepet kell kapnia, ugyanakkor még korai lenne arról dönteni, hogy ki képviselje Európát a tárgyalásokon.

A német kancellár a bővítési folyamatot illetően kedvező fejleményekről számolt be. Felidézte, hogy a múlt héten megnyitották az első tárgyalási klasztert Ukrajna és Moldova számára, és újabb fejezetek megnyitását is kezdeményezték. Jelezte, hogy az Európai Tanács októberi ülésén részletesebben is foglalkoznak a kérdéssel.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Merz úgy fogalmazott: már nem az a kérdés, hogy fel kell-e gyorsítani a csatlakozási folyamatokat, hanem az, miként lehet őket felgyorsítani.

A következő uniós költségvetésre vonatkozó javaslatról szólva, amely 2000 milliárd eurót irányozna elő, Merz kijelentette: ez Németország szempontjából megfizethetetlen és kiegyensúlyozatlan.

A német kormányfő hangsúlyozta, hogy Berlin számára kiemelt fontosságú a pénzügyi keret mielőbbi elfogadása, és azt szeretnék, ha a tárgyalásokat még 2026-ban sikerülne lezárni, hogy megfelelő tervezési biztonságot teremtsenek a következő költségvetési ciklusra.

Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján elmondta: az új amerikai kormány hivatalba lépése óta először közeledtek ismét az amerikai és az európai álláspontok Ukrajna kérdésében.

Macron hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban is erősebb közös álláspont alakult ki, és 2024 decembere óta először mind a 27 tagállam közös záródokumentumot fogadott el Ukrajnáról, amit az Európai Tanács egyik fontos eredményének nevezett.

Közölte: az uniós támogatás együtt jár az Oroszországgal szembeni szankciók további szigorításával. Ennek részeként az Európai Unió fokozza a nyomást az úgynevezett árnyékflottára, amely továbbra is az orosz olajexport egyik fő eszköze, valamint az orosz bankrendszerre és azokra az alternatív pénzügyi mechanizmusokra, köztük kriptovalutákra, amelyeket a szankciók megkerülésére használnak.

A francia elnök jelezte, hogy a G7-ben született megállapodással összhangban az Európai Unió gyorsan el szeretné fogadni a 21. szankciós csomagot, amely az orosz olaj- és gázipart is érinti.

Kiemelte, hogy az európai országok továbbra is készek erős biztonsági garanciák nyújtására Ukrajnának, különösen a "tettre készek koalícióján" keresztül. Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy Franciaország július 13-ra Párizsba hívta a kezdeményezésben részt vevő valamennyi országot, függetlenül attól, hogy tagjai-e az Európai Uniónak.

Macron arra is kitért, hogy nem támogatja a menedékkérők számára harmadik országokban létrehozandó visszaküldési központok rendszerét, és ellenzi, hogy ezek finanszírozására uniós forrásokat használjanak fel. Mint mondta, kétségei vannak az ilyen központok gyakorlati és elvi megalapozottságát illetően, és eddig nem látott egyetlen olyan példát sem, amely bizonyította volna a rendszer működőképességét.

Macron szerint ezek a megoldások azt jelentenék, hogy azokat az embereket, akiket nem sikerül visszaküldeni származási országukba, egy harmadik államba telepítenék át, amely ezt esetleg pénzügyi ellenszolgáltatás fejében vállalná. A francia elnök felvetette az ilyen megoldásokkal kapcsolatos emberi jogi és politikai kérdéseket, és úgy fogalmazott: nem biztos abban, hogy ez összhangban áll azokkal az alapelvekkel, amelyekre Európa épült.

Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy Franciaország nem akar ilyen központokat létrehozni, és bár tiszteletben tartja azok álláspontját, akik ezt az utat választanák, gyakorlati és elvi okokból egyaránt ellenzi a kezdeményezést.

A francia államfő úgy vélte, hogy a kérdés elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, és nem része a közös európai politikának.

(MTI)