A minisztérium keddi közleménye szerint a jelenlegi alacsony vízállás a 2003-as és a 2018-as történelmi mélypontokhoz mérhető. Míg korábban az ilyen időszakok jellemzően nyár végén vagy ősszel jelentkeztek, idén már a nyár közepén kialakult a rendkívüli helyzet.

A tárca emlékeztetett arra, hogy 2018-ban a dunai áruszállítás volumene 25 százalékkal esett vissza, és idén is hasonló csökkenés várható.

Helmut Habersack, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományi Egyetem hidrológusa szerint a jelenség hosszabb távú tendencia része, és a szélsőséges kisvizes időszakok a jövőben várhatóan gyakoribbá válnak, valamint egyre korábban jelentkeznek a nyári hónapokban.

Peter Hanke infrastruktúráért felelős miniszter közölte, hogy Ausztria évente 30 millió eurót fordít a Duna vízi útjának fenntartására. Hans-Peter Hasenbichler, az állami viadonau víziútkezelő társaság vezetője szerint a 2003-as és 2018-as tapasztalatok alapján a fenntartási munkák idén már előrelátóbbak, és nagyobb mértékben támaszkodnak adatelemzésre.

Az alacsony vízállás miatt a teherszállító hajók nem tudnak teljes rakománnyal közlekedni, ami versenyképesebbé teszi a közúti és vasúti áruszállítást. A helyzet a folyami szállodahajókat is érinti, amelyek csak korlátozottan vagy egyáltalán nem tudnak közlekedni, ezért a minisztérium 2026-ban az utasforgalom visszaesésére is számít.

A hajózható vízmélység biztosítása érdekében a viadonau jelenleg úgynevezett rugalmas infrastruktúrát tesztel: kaviccsal megrakott uszályokat helyeznek el a hajózóút mellett, hogy azok a víz áramlását a meder közepe felé tereljék, és növeljék a vízmélységet a sekély szakaszokon. Hasonló kísérleti projektek Horvátországban, Romániában és Bulgáriában is zajlanak.

(MTI)