Éles hangú írásban támadta a magyar kormányfőt az orosz állami hírügynökség - vette észre a Világgazdaság. A RIA Novosztyi szerint a paksi atomerőmű kényszerű leállása megmutatta, milyen súlyos következményekkel járhat, ha egy ország elveszíti áramtermelésének csaknem felét.
 Tragikus a vízállás a paksi atomerőműnél (fotó: Kummer János) |
Magyarország és Románia egyszerre két energiakatasztrófa szélére került a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt – írja elemzésében a RIA Novosztyi. Az orosz állami hírügynökség cikke szerint Magyar Péternek alig maradt ideje kiélvezni választási győzelmét, az energiaválság máris „visszahozta a földre”. A lap felidézte, hogy a magyar miniszterelnök energia-veszélyhelyzetet hirdetett, miután az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. több reaktor leállítására kényszerült.
A döntés nem tervezett karbantartás miatt született: a rendkívüli hőség következtében annyira leapadt a Duna, hogy már nem lehetett biztonságosan fenntartani az erőmű hűtését.
A RIA Novosztyi Magyar Péter közlésére hivatkozva azt írta, hogy a folyó vízszintje 1944 óta nem látott mélységbe süllyedt. A paksi blokkok leállításával mintegy kétezer megawatt teljesítmény eshetett ki a magyar rendszerből, ami a hazai villamosenergia-termelés körülbelül negyven százalékának felel meg. A kormányfő ezért arra kérte a lakosságot és a vállalatokat, hogy önkéntesen fogják vissza áramfogyasztásukat a kritikus időszakban.
Az orosz lap szerint a blokkok további működtetése túl nagy veszélyt jelentett volna. A kevés és felmelegedett folyóvíz miatt károsodhatott volna az atomerőmű hűtési rendszere, ami automatikus vészleállást válthatott volna ki. Ebben az esetben minden rendszert át kellett volna vizsgálni, az újraindítás pedig előre nem látható ideig elhúzódhatott volna.
A magyar energetikai szakemberek előtt ezért két lehetőség állt. Az erőművet az utolsó lehetséges pillanatig működtethették volna, vállalva egy hosszabb kényszerleállás kockázatát, vagy biztonságosan leállíthatták a blokkokat addig, amíg csökken a hőmérséklet, és a csapadék hatására ismét emelkedni kezd a Duna vízszintje.
A RIA Novosztyi szerint Budapest és az MVM a kisebb kockázattal járó megoldást választotta, még akkor is, ha ez átmenetileg rendkívül nehéz helyzetbe hozta a magyar villamosenergia-rendszert.
Romániában is leálltak az atomreaktorok
Nem Magyarország az egyetlen ország, amelynek energiatermelését megbénította a hőség és az alacsony dunai vízállás. Az orosz hírügynökség szerint a román Nuclearelectrica először a cernavodai atomerőmű egyes blokkját állította le, majd két nappal később a második reaktor működését is fel kellett függeszteni.
Ilie Bolojan ügyvivő román miniszterelnök szintén arra kérte a lakosságot és az ipari szereplőket, hogy megfontoltan és takarékosan használják az elektromos energiát.
A magyar és a román atomerőművek problémájának közös oka, hogy mindkét létesítmény nagy mennyiségű dunai vizet használ a hűtéshez. A folyóból kivett víz a turbinák kondenzátorain keresztül vezeti el a felesleges hőt, majd felmelegedve visszakerül a természetes vízfolyásba.
Egy ilyen rendszer vízigénye a turbinák teljesítményétől függően másodpercenként negyven–száz köbméter is lehet. Ez havi szinten több mint 250 millió köbméteres vízmennyiséget jelenthet. Ráadásul nemcsak a vízhozam, hanem a folyó hőmérséklete is döntő: a túlságosan felmelegedett vizet környezetvédelmi és műszaki okokból sem lehet korlátlanul hűtésre használni.
Az iparban jöhetnek a legsúlyosabb következmények
A lakossági takarékoskodás önmagában nem feltétlenül képes pótolni a paksi atomerőmű kieső termelését. A háztartások az ország teljes áramfogyasztásának hozzávetőleg harmadát adják, miközben a felhasználás jelentős része az ipari üzemekhez kötődik.
Ezekben a gyárakban a termelés részleges vagy teljes leállítása technológiai problémákat okozhat, megszakíthatja a gyártási láncokat, és komoly gazdasági veszteséghez vezethet. Emellett folyamatos energiaellátást igényelnek a kórházak, valamint a víz- és szennyvízhálózat szivattyútelepei is. Az orosz elemzés szerint ezek működésének korlátozása már társadalmi és közműellátási válságot idézne elő.
A RIA Novosztyi a cikk végén már nyíltan politikai üzenetet fogalmazott meg. Felidézte, hogy Magyar Péter korábban azt mondta, felülvizsgálná a Paks II. beruházás szerződését, mert szerinte a két új blokk építésének költsége indokolatlanul magas lehet. Az orosz hírügynökség erre utalva gúnyos kérdéssel zárta írását:
Magyar úr, most hogy látja: még mindig túl drága?
