2020. december 2., szerda, Melinda, Vivien, Aranka napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:55 A HírTV nézői nem értik, mi a baj szegény Jóskával, hiszen ő csak a gyülekezésre vonatkozó szabályokat sértette meg22:35 Amerikai igazságügyi miniszter: nincsenek bizonyítékok kiterjedt választási csalásra22:24 Szudán mégsem írná alá a békeegyezményt Izraellel - Trumpék ugyanis nem szolgáltatják a beígért baksist21:47 Exkluzív: Szájer József elmagyarázta, mit értettek félre a rendőrök21:03 Szijjártó szolidaritást kért a NATO tagállamaitól a kárpátaljai magyarüldözés ügyében - azt várhatjuk20:29 Egy színésznő közölte, hogy mostantól inkább nem is leszbikus, hanem "transznemű", és Elliot a neve19:58 Most éppen a himnuszunk miatt hurcolnak meg kárpátaljai magyarokat - Zelenszkij pártjának köszönhetően19:36 Kemény kérdés Orbánhoz: ekkora nagy Kifejlesztett országban miért nem tudják kikutatni ezt a vírust?!19:05 Már "hazajárnak" Úzvölgyébe a megszállók: az Erdély-rablást is ott ünnepelték, s üzentek Magyarországnak is18:42 Toroczkai: 30 nap elzárást kaptam18:07 Tiltott drogos-buzeráns orgián vett részt a "polgári-konzervatív" Szájer - véres kézzel, az ereszcsatornán menekült a rendőrök elől a brüsszeli buzibárból17:01 Tömegbe hajtott egy autós a németországi Trierben, halottak is vannak16:55 Leszállt a Holdra a Csang'o-5 kínai űrszonda16:06 Elégették a trianoni diktátumot; legyen ünnepnap a második bécsi döntés évfordulója!14:42 A hollandok korlátozni próbálták a transzkreatúrák szaporodását - most bocsánatot kérnek, és kártérítést fizetnek
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika, Antimagyarizmus :: :: Hozzászólások

Amiért elfogadhatatlan a Göncz-szobor ötlete

Október 23-a közeledtével még aktuálisabb, mint úgy általában. Mármint határozottan kifejteni nézőpontunkat azzal összefüggésben, hogy a II. kerület baloldali polgármestere, Őrsi Gergely szobrot emelne a Vérhalom téren Göncz Árpádnak. Őrsi nemrég azzal vált hírhedté, hogy beszállt a gyerekek „érzékenyítésébe”, és fel akart olvasni a gyerekeknek a nagy port kavart LMBTQ-mesekönyvből, az egészből azonban nem lett semmi, köszönhetően többek között a nemzeti oldal ellenállásának. Reméljük, ezúttal is ilyen „sikerrel” végződik terve. 
Zoom
1992. október 23-a, Kossuth tér - a találkozás a magyar nép véleményével: kifütyülték, a beszédét sem tudta elmondani
Egy Göncz-szobor - mely sajnos nem volna egyedüli, sőt, az Árpád hídi metrómegállót is átnevezték – mélyen sérti 1956 emlékét, és ellentétes annak szellemiségével. Göncz Árpád három történelmi korszakban árulta el a magyarságot, és mindháromszor a kommunisták érdekében tette, amit tett: 1944-ben a Budai Önkéntes Ezredben fogott fegyvert a Vörös Hadsereg oldalán, majd 1956 után többek elmondása szerint „patkány” fedőnéven spicliskedett, majd a rendszerváltás után már az SZDSZ köztársasági elnökeként megvétózta azt a törvényjavaslatot, mely lehetőséget teremtett volna arra, hogy elszámoltassák a kommunista bűnösöket. Ez utóbbi tettével tökéletesen aláhúzta, hogy az előző kettő nem holmi kisiklás, megingás volt számára, hanem nagyon is tudatosan végzett munka – mégpedig a magyar nemzeti érdek ellenében.
Járjuk körül az időrendben legrégebbit, ugyanis akkor már mint köztársasági elnök egy államot képviselt, tisztában volt azzal, hogy jóval nagyobb felelőssége, és tulajdonképpen a legutolsó hazaárulása a leginkább dokumentált. Egyébként már önmagában ez az egy momentum is elég volna arra, hogy tiltakozzunk a szobor ellen.
A Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat, elfogadása után Zétényi–Takács-féle elévülési törvény vagy lex Zétényi szövegét Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő szerkesztette, s a tervezetet az általa társelőterjesztőnek felkért dr. Takács Péterrel együtt nyújtotta be a magyar Országgyűlésnek. A törvényt 1991. november 4-én csaknem kétharmados többséggel fogadta el a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Országgyűlés.
A törvény lehetőséget adott volna az 1944. december 21. (Ideiglenes Nemzetgyűlés) és 1990. május 2. (a szabadon választott Parlament első ülésnapja) között elkövetett emberölések, halált okozó testi sértések és hazaárulások ügyében, hogy az elévülés újrakezdődjék azon esetekben, amelyeket a bolsevik rendszer nem torolt meg. A törvény alapelve az volt, hogy az igazságszolgáltatás részleges szüneteltetése miatt, a pártállam érdekében elkövetett vagy általa eltűrt bűncselekmények üldözésének tudatos mellőzése időszakában nyugodott, nem telt el az elévülés. A törvény az elkövetésük idején bűncselekménynek minősülő legsúlyosabb cselekmények miatt tette volna lehetővé a felelősségre vonást.
Göncz Árpád akkori köztársasági elnök előzetes alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezett, melynek eredményeként a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 11/1992-es határozatában kimondta, hogy a törvényszöveg sérti a jogbiztonság követelményét, mivel indoklása szerint jogsértéssel nem lehet korábbi jogsértést orvosolni, „jogsértéssel nem lehet jogállamot építeni”. „Jogsértés” alatt az elévülés utólagos kiiktatását értette, amivel a törvény a büntető törvénykönyv alapján már elévült bűncselekményeket kívánta újra büntethetővé tenni.
A határozat külön kimondta, hogy a hazaárulás bűntettének jogi konstituálása esetén alkotmányellenes a törvényszöveg eljárása, tehát a védelmezendő jogi tárgyban – mármint a haza fogalmában – az 1944 decembere és 1990 májusa között eltelt időszak során többszörösen is végbement változásokat a törvény figyelmen kívül hagyta.
Teljességgel elfogadhatatlan érvelés. A tételes jogot mindenkor megelőzi az isteni vagy természetjogi törvény. Vannak bizonyos élettörvények, melyek akár írásba vannak foglalva, akár nem, mindenkor bűnt jelentenek, és ilyen a hazaárulás is, függetlenül bármilyen körülménytől. Ha Göncz tisztelői a temetőben emlékeznek, ha zárt körben olvasnak fel egymásnak „Árpi bácsitól”, ám tegyék, az ő dolguk, ehhez joguk van, egy ilyen eseményt eszünkben nem volna megzavarni. Ugyanis az az alapelvünk, a saját hallottaira mindenkinek joga van megemlékezni. Más kérdés, hogy ők ezt nem így vélik, gondoljunk csak arra, mikor évről évre megemlékezünk a budavári kitörésben elesett magyar és német hősökre, micsoda kegyeletsértő cirkuszt csapnak különféle csoportosulások, de lelkük rajta.
Göncz „patkány” Árpádnak viszont nincs helye a köztereken, arcul köpése ez a teljes magyar nemzetnek.
Lantos János – Kuruc.info



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready