– Azt várja, hogy az év második felében bekövetkező béremelések ellensúlyozhatják az első félévben bekövetkezett rosszakat, az év végére „pozitív nullát” szeretne elérni – mondta.

Nézzük már meg, ennek a „pozitív nullának” mennyi köze van a valósághoz. Ehhez két dolgot kell leszögeznünk.

1. A magyar bérek lényegében sohasem voltak elegendőek túl sokra. Persze itt az átlagbérekre gondolok, mert mindig is voltak olyanok, akiknek nem voltak ilyen gondjaik. Ma is vannak. De ebben a kommunikációban úgy tűnik fel az egész, mintha a válság, a háború, a Covid előtt teljesen rendben lettek volna a fizetések, csak „rajtunk kívül álló okok” kicsit megrogyasztották azokat, de most már „nem kell sokat kibírni”, és jó lesz. Ez hatalmas vetítés, korábban sem álltunk túl fényesen. Na, jó, Romániát még előztük átlagbérek tekintetében, ma már azt sem, csak Bulgáriát. De engedtessék meg ezt nem túl nagy eredményként értékelnem...

2. De van ennél egy nagyobb hazugság is. Azt mondja Orbán Viktor, hogy lesznek az év második felében béremelések. Jelzem, hogy sok helyen még év elején sem voltak. Pedig akkor azért valóban szokás (már ahol!) egy-két gyűszűnyivel megemelni a fizetéseket. De amit ő itt vízionál, hogy az év második felében tömeges béremelések lesznek az országban, az teljesen mesevilág. Szó nem lesz ilyenről. Ez szélesebb rétegeket érintően sohasem volt így ebben az országban, ismétlem, évente szoktak béreket emelni, de itt sem kell olyan nagy ugrásra gondolni, néhány százalékról volt szó a korábbi években is, és ma sincs ez másként. A multik egyáltalán nincsenek is rákényszerítve, hogy béreket emeljenek, az állami szektorban a hatalmas „vízfejek” és az egymásnak osztogatott érdemtelen vezetői prémiumok és egyéb kifizetőhelyek mellett nincs valós emelés, a magyar kkv-szektor pedig a halálán, ott még ha akarnának, akkor sem tudnának béreket emelni.

Tehát ennek az orbáni „pozitív nullának” a valósághoz fűződő viszonyát maga a kifejezés magában hordozza. Az pedig nulla.

Lantos János – Kuruc.info