Vilmányi Benett színművész "szélsőjobboldali" korszakáról is beszélgetett Veiszer Alindával. Arról vall, hogy kamaszkorában "kicsi volt és vékony", "szeretett volna becsatlakozni valahová", ezért kezdett el "náciskodni", megadva ezzel a felütést, milyen komolyan vehető elmélkedés fog következni. A sablonosság magas foka, mert nyilván ha valaki kamaszkorában nem lesz egy liberális felfogású drogos, vagy nem lesz teljesen érdektelen mindennel szemben, ami a nemzetet érinti, kizárólag egyéni dimenziói vannak, és egy konzumidiótaként viselkedik, az csak gátlásos és lelki beteg lehet. Mondják a liberálisok, és bizonyára magukból indulnak ki.

- „Arra tisztán emlékszem, hogy beírtam a Google-be: »Miért kell gyűlölni a zsidókat?« Kuruc.infót nézegettem, de igazából nem tudtam értelmezni az egészet” - számol be fiatalkori emlékeiről.

Kiemelte: azzal, hogy erről a korszakáról beszél, nem szeretné kisebbíteni a „hülyeségét”. Arról az időszakról, mikor elkezdett másképp gondolkozni, és kiszakadt korábbi közegéből, azt mondta: onnan nem maradt kapcsolata, de mikor a színdarabhoz kellett felidéznie emlékeket, akkor el tudott menni egy családtagjához segítségért. A beszélgetésből kiderül, hogy a családja ideológiailag is erősen megosztott: családtagjai többsége például annak idején támogatta Vilmányi szélsőjobboldaliságát, van viszont köztük olyan, aki annyira baloldali, hogy máig ellenforradalomnak tekinti október 23-at - folytatja.

De aztán - mint fogalmaz - a Színház- és Filmművészeti Egyetem első évében "kinácult", de szót ejt arról is, hogy manapság a a kulturális teret "uralja a kulturális fasisztoid autokrácia", amelyből rögtön kiderül, hogy totálisan vakon látja a valóságot, vagy hazudik.

Mindenesetre így már érthető, miért nem értett semmit a Kuruc.infóból, így "kináculásra" sem volt szükség. Mindenesetre mindig hálás feladat, ha valaki bűnbánólag a nyilvánosság előtt beszél "szélsőjobboldali múltjáról", azért jár egy megalázó buksi simogatás a liberálisok részéről. Ja, és a kulturális teret ők uralják a mai napig, ha valakinek kétsége támadna.

L. J. - Kuruc.info