Azt hiszem, teljes bizonyossággal kijelenthető: amit el lehet rontani, azt a Fidesz el is rontja. Legyen szó megrendezett "terrorista merényletről", utcai tüntetésekről, a TV-székház ostromáról, gazdasági válságról, egyszóval bármiről – minden konfliktusból, minden "zavaros helyzetből" az MSZP-SZDSZ jön ki győztesen, a Fidesz meg vesztesen. Úgyhogy óvatosan azzal a 2010-es győzelemmel, Fidesz-birkák!
Íme most is: gazdasági válság van – igaz, Magyarországon évtizedek óta válság van, a Gyurcsány-kormány pedig 6 év alatt még azt is tönkretette, ami eddig működött, ám most a "válságot mégis jól kezelte". Mármint kizárólag kommunikációs szempontból, természetesen. A legújabb felmérések szerint nőtt azoknak a száma, akik azt szeretnék, ha az illegitim kormány a helyén maradna. Rövidesen az MSZP népszerűsége is nőni fog.
Mondhatnánk persze, ennek az egésznek semmi jelentősége, a közvélemény azt böfögi vissza, amit a fejébe vernek a rezsim propagandistái. Mondhatnánk, a magyar nép, ha ennyi esze van, és most "felsorakozik Gyurcsány mögött", megérdemli a sorsát. Mert hát, ugye, az embereket arra nevelték, hogy a kölcsön az jó, hiszen reklámozzák is a tévében. Ezenkívül pedig az egység és a békesség is jó. Márpedig El Qro mind a kettőt megadta: megszerezte a kölcsönt, és folyamatosan a nemzeti egységről papol. Az elhülyített magyar emberek nem gondolnak ara, hogy a kölcsön nem jó, sőt, egyenesen végveszélybe sodor, ha uzsorakamatra adják, illetve ha olyan feltételekhez kötik, amelyek tönkreteszik az adóst. Ezen kívül az egység, az összefogás sem jó önmagában, hiszen nem mindegy, kivel fog össze az ember. Rablókkal, gazemberekkel, kommunistákkal például nem tanácsos összefogni.
De a szerencsétlen balfék magyar választópolgár fejében csak annyi marad meg, hogy Gyurcsány pénzt szerzett, és egységre szólított föl az "ország megmentése érdekében". Ezzel szemben mit csinált Orbán Viktor? Először segített El Qrónak, játszotta a jó fiút, EU-s vezetőknél és bankároknál lobbizott, hogy segítsenek, /El Qro meg is köszönte neki/, azután pedig szidta is ugyanazt a kormányt, amelyet kisegített, majd október 23-án jött a szokásos szájkarate, és ekkor azt is mondta, "szélhámosok" vezetik az országot. Azután olyasmiről szövegelt, hogy "szégyen", amiért felvettük a kölcsönt az IMF-től, továbbá "az ország lemondott a szuverenitásáról". Viktor, nem vetted észre, hogy Magyarország régen lemondott a szuverenitásáról, és ebben neked is részed van? Nem tűnt fel, hogy Brüsszelben, Washingtonban és Tel-Avivban döntenek minden hazánkat illető fontos kérdésről legalább 1990 óta?
Egy szó, mint száz: El Qro ismét leiskolázta Orbánt, nem először, és tartok tőle, nem is utoljára. Viktor-Viktor nemigen tuja, mit tegyen most. /Máskor sem igen tudta./ Beszél össze-vissza, ezzel szemben El Qro világos, egyértelmű "stratégia" mentén cselekszik. Amely stratégia persze végzetes hazánkra nézve. Viktor-Viktor zavara persze onnan ered, hogy egy fenékkel akar két lovat megülni, vagy mondhatnám úgy is, két úrnak akar szolgálni egyszerre: hazánk gyarmatosítói és megszállói előtt is hajlong, de úgy képzeli, a magyar nemzet megmentője is lehet. Viktor, a kettő együtt már nem megy, el kell dönteni, hova állsz, a lavírozások ideje lejárt!
Ami a radikális nemzeti ellenállási mozgalom tagjait illeti, nem csalódtak Likud Viktorban, mert semmiféle illúziót nem táplálnak immár vele kapcsolatban. Politikusi képességei körül is komoly gondok vannak. /Nem véletlen, hogy színre lépett Kósa Lajos válság-ügyben, mert alighanem neki is elege van Viktor-Viktor szerencsétlenkedéseiből, habár persze ő is kettős játékot játszik. A nemzeti ellenállás sem ülhet most a babérjain.
Valamit lépni kellene, a közvélemény tudtára kellene adni, hogy a rendszer fennmaradása esetén soha, de soha nem evickélünk ki a gödörből, és válságról válságra bukdácsolunk életünk végéig.
P.O.