Régen jelentkezett Lapszemle névre keresztelt rovatunk, s még régebben szerepelt benne Rajniss Ferenc közkedvelt lapja, a Magyar Futár. Ám ami késik, nem múlik, így az új ausztrál „gyűlölet-törvénycsomag” kapcsán adta magát a párhuzam, hogy ezzel a rövid glosszával szemléltessem, hogyan is ment ez anno, a két világháború között.
 Egy korabeli vicc, vagyis inkább a mindennapokon való szatirikus élcelődés a Magyar Futár azonos számában |
Liberális újságírók már 1943-ban is léteztek, így nem is ez szolgáltatja a jelenkorral kapcsolatos eltérést, hanem, hogy a mai politikai elittől eltérően – legyen szó bármilyen országról – mennyire más volt a mozgástere és a vezérfonala a korabelieknek. Ezzel nem azt állítom, hogy az 1940-es évek első felében regnáló nemzeti kormányok mindegyike a Föld összes országában antiszemita lett volna, de szembetűnő, hogy a mára már megcsontosodott globális rendszer hiányában mennyivel szabadabban, nem egyetlen, már meglévő séma szerint lehetett alakítani a belpolitikát. Nem voltak még globális minták, a zsidóság pedig nem rendelkezett akkora befolyással, mint manapság, példának okáért a népirtó Izrael még csak nem is létezett.
E glossza nem tartalmaz történelmi konkrétumokat – maximum annyit, amennyit a zsidótörvényekre való utalás megenged –, ám hangulatából annál inkább látszik, milyen szellemi állapot uralkodott akkor, melyhez hozzáilleszthetjük, milyen szellemi állapot uralkodik most… Ez is segíti a történelmi tájékozódást, az egyes korszakok közötti fontos különbségtétel.
Balgaság lenne azt hinni, hogy egy kis levegővétel után lenne esélyünk visszatérni ide – belátható időn belül legalábbis –, de ami még nagyobb balgaság, hogy vannak, akik az Orbán-kormánytól várják a nemzeti megújhodást.
De helyettünk most beszéljen inkább a glossza, hogyan is működött az antiszemitizmus 1943 Magyarországán.
Túlhangosan
Túlhangosan és a zsidó gazdasági és szellemi uralom régi korszakára emlékeztető hetykeséggel próbálja az egyik liberálisnak mondott újság megtámadnia magyar zsidóellenes arcvonalat, amelyet az életvédelem egészséges ösztöne alakított ki, a dolgozók óriás tömegeiben.
A zsidókérdést nem lehet összekeverni bután rejtegetett politikai célok érdekében, a „szélsőjobboldalinak” elnevezett politikai mozgalmakkal s nem lehet és nem szabad minden antiszemita kijelentést, mint az emberiesség ellen való durva merényletet bélyegezni meg a nemzet közvéleménye előtt.
Ma már minden zsidó firkász elvadult, felelőtlen s a közösségi magyar sorsot megtagadó merényletnek nevezi az antiszemita érveléseket s kéretlen védelmébe veszi az országot, a keresztény hitet és a jövendőt, szörnyen hazafiasra bugyborékolt, célszerű frázisokban. Valahogy
vakvágányokra futtatták ezek a sivalkodó héber ellenőrök a zsidókérdést s elhitetik lassan a nyomtatott betűkben hívő magyarokkal is, hogy a határozott antiszemita állásfoglalás lealacsonyító, kicsinyes és a magyar úri magatartáshoz nem méltó dolog. Talán elérkezett az
ideje figyelmeztetni a zsidóság politikai kardalnokait arra, hogy Magyarországnak két szentesített törvénye félreérthetetlenül állást foglal a zsidó faj, a zsidó szellem és a zsidó gazdasági hatalom beteges túlkapásai ellen!
vakvágányokra futtatták ezek a sivalkodó héber ellenőrök a zsidókérdést s elhitetik lassan a nyomtatott betűkben hívő magyarokkal is, hogy a határozott antiszemita állásfoglalás lealacsonyító, kicsinyes és a magyar úri magatartáshoz nem méltó dolog. Talán elérkezett az
ideje figyelmeztetni a zsidóság politikai kardalnokait arra, hogy Magyarországnak két szentesített törvénye félreérthetetlenül állást foglal a zsidó faj, a zsidó szellem és a zsidó gazdasági hatalom beteges túlkapásai ellen!
Ezt a két törvényt közel egyhangúlag szavazta meg a képviselőház és a felsőház; megszavazták a keresztény főpapok, a főrendek és a magyar nép által választott képviselők. Kimondotta a magyar törvényhozás, hogy a zsidósággal nem engedi meg a vérkeveredést s megvédi szigorú büntetésekkel az ország egész lakosságát a zsidó fajfertőzéstől. Aki antiszemita, az a szentesített magyar törvények írott szövegét és szellemét tartja be s nem lehet a gúnynak, gáncsnak és örökös zsidó gyűlölködésnek céltáblája! Törvényeket nem azért hozunk, hogy a zsidó destrukció szétrágja azokat s a jogrend követeli meg, hogy minden erőnkkel megvédjük a magyar antiszemitizmust!…
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Korábbi Magyar Futár-lapszemlék:
