A miniszterelnök a beszédében beszámolt a múlt héten Brüsszelben elért eredményéről, aminek köszönhetően megállapodás született a befagyasztott uniós források egy részének hazahozataláról. Magyar Péter 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodott meg, ami – mint hangsúlyozta – az ország költségvetésének több mint 10 százaléka.

Magyar hangsúlyozta, nagyon kemény tárgyaláson vannak túl, egy valóban szuverén ország tárgyalásán, majd feltette a kérdést, hogy miért kellett az új kormánynak három hét alatt tető alatt hozni azt, amire az előző kormánynak hosszú évei voltak. Orbán Viktort hívja tetemre ismét a miniszterelnök, aki éveken át az Európai Unió ellen hergelt, a háborúval és az illegális migrációval azonosította a szövetséget, és azt terjesztette, hogy ideológiai okok miatt fagyasztották be a pénzeket.

„Orbán Viktor nem Brüsszelt, hanem Magyarország fejlődését állította meg. Azt sikeresen, hosszú időre” – jelentette ki ezen a ponton.

A miniszterelnök sorba vette, hogy az óvodások átműtésének témájától a migrációig semmi nem volt igaz azokból az állításokból, amikkel a „nők szoknyája mögé bújó” Orbán Viktor a pénzek visszatartását magyarázta. Majd megismételte neki külön azt, hogy a tárgyalások középpontjában a korrupció elleni fellépés és a közpénzek átlátható felhasználása állt. Magyar elmondta, ennek érdekében szigorítják majd a vagyonnyilatkozati rendszert, és új vizsgálati jogosítványokat vezetnek be annak érdekében, ha valaki például „elfelejtett feltüntetni egy luxusjachtot vagy vadászkastélyt”. Bővítik az Integritás Hatóság jogköreit, hogy szigorúbban lehessen fellépni a hamis vagy félrevezető vagyonnyilatkozatokkal szemben. Itt odáig mennének, hogy akár két év börtönt is kaphat, aki szándékosan ilyen módon tölti ki a vagyonnyilatkozatát.

A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy hivatalosan is benyújtotta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, ami ígérete szerint 2021-ig visszamenőleg fog tudni vizsgálódni.

Magyar ismertette az EU-val kötött megállapodás már ismert részleteit, amelyek segítségével a miniszterelnök szerint végre megindulhat Magyarország újjáépítése. Ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy az Orbán-kormányok idején mennyi évet vesztegetett el az ország az egészségügytől kezdve, a közlekedésen át egészen az egyetemisták külföldi tanulási lehetőségeiig.

Mint fogalmazott, amíg mások fejlesztették a saját országukat, az Orbán-kormány képzelt háborúkat vívott képzelt ellenségekkel, amelyek végül az ország leszakadásához és elszegényedéséhez vezettek. Megemlítette a semmire sem jó konzultációkat, illetve azt a politikai gépezetet, aminek a feladata az volt, hogy a saját kudarcaikért mindig valaki mást tegyenek felelőssé.

A miniszterelnök szerint az előttük álló évek feladata az ország újjáépítése, az elvesztegetett lehetőségek pótlása és a bizonyítása annak, hogy Magyarország képes többet kihozni magából annál, mint amit az utóbbi időkben hagytak neki.

A miniszterelnök beszédében rátért az állami kinevezettek szerepére, akiknek elvileg az lenne a feladatuk, hogy fékek és ellensúlyok legyenek, de Orbán Viktortól azt a feladatot kapták, hogy ne álljanak ellen, ne legyenek függetlenek. Magyar szerint sokan arra számítottak, hogy a választás után ezek az emberek reálisan értékelik majd a helyzetüket, és önként távoznak a posztjukról, de ez nem történt meg.

A demokratikus intézményeinkbe vetett közbizalom visszaépítésének szükségességét hangsúlyozta, és külön kiemelte, hogy Sulyok Tamás esetében ez különösen kirívó. Magyar hangsúlyozta: tiszteli a köztársasági elnöki intézményt, ezért kell kimondani az igazságot, és ezért kell helyreállítani a poszt renoméját, mert a köztársasági elnöki poszt több a törvények aláírásánál, kitüntetések adományozásánál vagy a párizsi olimpián való megjelenésnél.

Hosszan sorolta ezek után, hogy Sulyok Tamás államfőként mely esetekben hallgatott. Majd fogadkozott, hogy a közeljövőben olyan alkotmányos megoldásokat fognak az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek helyreállítják a független intézményekbe és a jogállamba vetett bizalmat. És hogy egyetlen állami vezető se változhasson egy megbukott hatalom meghosszabbított árnyékává.

Beszéde végén megemlítette még, hogy korábban a nap folyamán tárgyalt Varga Mihály jegybankelnökkel. Majd közölte, kedden Berlinben Friedrich Merz német kancellárral, szerdán pedig Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyal. Magyar bízik benne, hogy tárgyalásokkal és konstruktív hozzáállással helyre tudják állítani szövetségeseink bizalmát Magyarország iránt.

Hiszek abban, hogy Magyarország előtt jobb évek állnak, és azt kérem, hogy dolgozzunk ezért együtt, felelősséggel és a nemzet iránt szolgálat szándékával – zárta szavait.

8-8 percben reagálhatnak Magyar Péter napirend előtti felszólalására az ellenzéki frakcióvezetők, elsőként Toroczkai László a Mi Hazánkból.

Szerinte Magyar 35 perces dajkamesét adott elő, mert, ahogy azt a Politico is megírta, a pénz még nincs itt, csak politikai megállapodást kötöttek a felek, és még rengeteg feltételt kell teljesíteni Magyarországnak ahhoz, hogy az uniós pénzeket folyósítsák. Az ellenzéki politikus hallani akar arról, hogy mit jelent az a tárgyalások fényében, hogy egy kicsi szuverenitásunkról le kell mondanunk. Majd Ursula von der Leyen EB-elnök korrupciós ügyéről beszélt, és érdeklődött Magyarnál, hogy erről is beszéltek-e. Jobban érdekelné ez Toroczkait, mint „ez a maszlag”.

Itt egy fél mondat erejéig kitért arra, hogy Magyar nem vette észre az iróniát Toroczkai tárlatvezetős videójában.

Migránsok szétosztásáról, befogadásáról beszélt még Toroczkai, emellett ugyanakkor azt mondta, készséggel elhiszi, hogy a von der Leyennel folytatott egyeztetésen gendertémák nem jöttek szóba. Még beszélt a "Pride"-ról is, amelynek keretében tavaly szerinte istentelen, nemzetgyalázó jelenetek zajlottak Budapesten.

Sulyok Tamás kapcsán arról beszélt, hogy Göncz Árpád annak idején kegyelmet adott Varga Bélának – akkor nagy csönd volt, senki nem követelte a lemondását, mert tudvalevő volt, hogy nem lehet csak úgy elmozdítani a köztársasági elnököt. Szerinte Sólyom László sem szólalt fel akkor, amikor nem poloskázták, hanem a csontjait törték a magyaroknak 2006 őszén Budapesten. Magyar szemére vetette, hogy olyat nem lehet csinálni demokráciában, amire Sulyok eltávolításával a Tisza-kormány készül. Nem lehet megtenni, ha tetszik neki a köztársasági elnök, ha nem.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője két következtetést vont le abból, hogy Magyar miniszterelnökként szólalt fel: az egyik, hogy a választási kampány véget ért, a másik, hogy a Tisza kormányoz. Azt nem állítja, hogy Magyar felszólalásának tartalmából is ugyanezt le tudta volna vonni, ugyanis döntően továbbra is az előző kormányzati ciklusokkal foglalkozott, és a Fideszt szidalmazta.

Gulyás szerint Magyar kiemelhet egy-egy területet, és azt sem állítja, hogy minden téren tökéletes lett volna a kormányzás. Örül annak, ha a Tisza-kormány kevesebbet fog kommunikációra költeni, és még jobb, ha egyszer szeretetországot építenek. Ha valaki törvénytelenül gazdagodott, lépjenek fel vele szemben, de Magyar Péter még mindig elfelejti megemlíteni a Fidesz által elért eredményeket, amelyekre most építkezhetnek – mondta.

Gulyás azt mondta, hogy a Fidesz szerint megszorítások nélkül is lehetséges az ötszázalékos hiánycél elérése. Rögzítette, hogy minden olyan EU-s forrásnak örülnek, ami az országba érkezik, mert ez természetes, ez nekünk jár. Meglátása szerint eddig is elfogadhatatlan volt, hogy jogállamisági indokokra hivatkozva tartották vissza ezeket a forrásokat. Úgy gondolja, hogy Brüsszelben hatalmas kettős mércét alkalmaznak a kelet-európai országokkal szemben. A miniszterelnököt idézve azt mondta, hogy a jogállamisági feltételeket ugyanúgy kéne vizsgálni a többi EU-s országban is. Ezt a fideszes képviselők megtapsolták. Gulyás megjegyezte, hogy a 2022-ben felállított 27 szupermérföldkő közül 22-t teljesítettek. Hozzátette, hogy a most a kormány által lehívott forrásokat az előző, fideszes kabinet harcolta ki az előző közös költségvetésben.

Gulyás arra kérte Magyart, cáfolja, hogy a migrációs paktum végrehajtásáért cserébe kapjuk meg az EU-s pénzeket.

Gulyás Gergely meglátása szerint sérti a jogállamiságot, és visszamenőleges jogalkotás, hogy a miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnököt el akarja távolítani. Azért aggódik, hogy emiatt visszavehetik akár a már megérkezett uniós forrásokat is. Úgy látja, egy kormánytöbbség sem gondolhatta, hogy Göncz Árpádot vagy Mádl Ferencet el lehetett volna távolítani. A Fidesz frakcióvezetője ezért kéri a Tiszát: gondolják át ezt a lépést, ugyanis elfogadhatatlan.

(24 nyomán)