2019. október 15., kedd, Teréz, Aranka napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
12:51 Toroczkai: elképzelhető, hogy három év múlva a balliberális szörnyszövetség alakít kormányt12:34 Nevetséges bírságot kapott a Coca-Cola a buziplakátok miatt12:28 Tarlós nem veszi át a fővárosi képviselői mandátumát12:09 1944. október 15. - felvirradt a zöldingesek napja11:35 Vádat emelnek a balotaszállási nő ellen, aki autójával vontatta kutyáját11:07 Ennyit tanult a pofára esésből a Fidesz: szó sincs Borkai lemondatásáról, csak a pártból léptetik ki a látszat kedvéért10:55 Trump: hadd védje meg Aszad a kurdokat, és harcoljon a saját földjéért!10:28 Már nem vacakolnak a cigarettás mesével, egyből a telefont követelik erőforrásék10:07 A Viking Idun kapitányának felelősségét is vizsgálják a Hableány tragédiája kapcsán09:32 Washington szankciókkal sújt két török minisztériumot08:40 Hat nő volt Borkai hajóbuliján egy szerb lap szerint08:26 Afgán szúrt agyon egy autóst Ausztriában07:46 Tucatnyi rendőrt öltek meg kelepcébe csalva Mexikóban07:31 Benyújtotta lemondását a vatikáni biztonsági szolgálat vezetője06:57 Moszkva még gondolni sem akar egy katonai konfliktus lehetőségére Ankarával
24 óra legolvasottabbjai

Zsidóbűnözés, Holokamu ::

Kényszermunkatábor- biznisz: 300 milliós csalás!

Reklám

Háromszázmillió forintot meghaladó csalás miatt folyik büntetőeljárás 39 cigány ellen a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon. A vádirat szerint a csalók olyan emberek nevére fizettettek ki 65 ezer és 1,950 millió forint közötti összegeket, akik még nem is éltek a második világháború idején, vagy ha éltek is, soha nem hurcolták őket Ausztriába kényszermunkára.

Különféle megtévesztő információkkal kerestek meg cigány embereket a vádlottak a bihari térségben, pénzt ígértek nekik, majd az általuk kitöltött kérdőíveket és az ország legkülönbözőbb helyein működő kisebbségi önkormányzatok pecsétjeivel ellátott igazoló jegyzőkönyveket továbbították a kifizetést végző magyarországi szervezetnek – derül ki a lapunk birtokába jutott vádiratból.

A csalásba igénylőként bevont idős embereknek azt mondták, hogy mindenki kap pénzt, aki átélte a II. világháborút, analfabétákkal írattak alá kérelmeket azzal az ígérettel, hogy a részükre érkező pénz nagy részét megtarthatják, csak kisebbik hányadát kell az ügyintézőknek átadni, illetve volt olyan eset is, hogy 1949-ben született igénylőknek azt mondták, azért jár nekik kárpótlás, mert már idősek. Számos esetben magát cigány származásúnak nem valló idős asszonyok irataival visszaélve nyújtottak be jogtalan kárpótlási igényt, sőt arra is volt példa, hogy a jogtalanul megigényelt pénz felvételéig zálogként maguknál tartották az igénylő összes értéktárgyát, és csak akkor adták vissza, amikor a csalókat „megillető” pénz többnyire már hozzájuk került.

A csalók zsebébe vándorló összeg ügyletenként legkevesebb 150 ezer forint volt, de akadt példa arra is, hogy nyolcszázezret tettek zsebre a címzettnek érkező közel kétmillió forintból. A terjedelmes, 138 esetet ismertető vádiratban olyan ügy is szerepel, hogy az igénylő az általa felvett 650 ezer forintból mindössze harmincezret tarthatott meg, a többit oda kellett adnia a csalás szervezőinek. A pénzeket OTP-fiókokban fizették ki, a pénzfelvételre maguk a csalók szállították a „jogosultakat”, s egészen addig velük is maradtak, amíg azok át nem adták a csalóknak az ügyintézési díjat.

Magyarország és Ausztria 2000 októberében állapodott meg arról Bécsben, hogy az Osztrák Megbékélési Alap terhére kárpótlásban részesítik azokat a cigány származású elhurcoltakat, akiket a nemzetiszocialista rendszer a mai Osztrák Köztársaság területére deportált, és ott rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezett. A 672 millió schilling keretösszeggel rendelkező alapból való részesedés feltétele volt még, hogy az igénylő elhurcolása idején magyar állampolgárságú legyen, illetve az is, hogy 2000. február 15-én magyar állampolgár, illetve magyarországi állandó lakással rendelkező személy legyen. A két állam közötti megállapodás értelmében a kárpótlás egyszeri pénzügyi juttatás, aminek kifizetését a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) intézi.

A vádirat szerint a közalapítvány honlapján megjelentek, valamint egyéb írásos tájékoztatások szerint az elhurcolt cigány származású emberek 1453,46 és 7630,65 euró közötti kárpótlásra jogosultak. Az összeg igényléséhez igazolni kellett az elhurcolás tényét. Ennek módja korabeli vagy későbbi dokumentum, végső esetben pedig tanúk által aláírt nyilatkozat is lehetett. Utóbbi esetben a Mazsök közjegyző, települési jegyző vagy cigány kisebbségi önkormányzati vezető előtt jegyzőkönyvbe foglalt hiteles nyilatkozatot fogadott el hiteles bizonyító erejű okiratként. Az igényléshez a kifizetést végző szervezettől kellett kárpótlási nyomtatványt beszerezni, ami egy kérdőívből és a német kárpótlásról való lemondásból állt, ehhez kellett a kitöltést követően csatolni a deportálás tényét igazoló jegyzőkönyvet.

A kárpótlás megítélésről vagy elutasításáról az alap döntését követően a Mazsök értesítette az igénylőket azzal, hogy a pénz a második világháború során elszenvedett kényszermunka miatt illeti meg őket. Ebben az értesítésben tájékoztatták az igénylőt arról is, hogy a pénz felvételéhez az OTP-nél kell számlát nyitniuk. A pénzhez a kárpótoltak nem azonnal, hanem néhány hét vagy nap elteltével jutottak hozzá. A cigánykárpótlás ügyében a 2000-es évek elején büntetőeljárás indult, mert kiderült, hogy a benyújtott kérelmek igen jelentős része nem nyugszik valós alapokon, ezért 2004 tavaszán a Mazsök az Osztrák Megbékélési Alappal történt megállapodása alapján új, sorszámozott kérdőíveket küldött ki azzal a figyelmeztetéssel, hogy csak azok küldjék vissza, akik valóban voltak munkatáborokban.

A megújított kérelmeket a cigány kisebbségi önkormányzatoknak kellett hitelesíteniük, ám a hitelesítési folyamatból a püspökladányi cigány kisebbségi önkormányzatot kizárták, az ott keletkezett igényeket a debreceni vagy karcagi kisebbségi önkormányzatoknál lehetett hitelesíteni. A vádirat szerint a nagyszabású csalás első- és másodrendű vádlottja, valamint a köréjük csoportosuló bűntársak többsége is tisztában voltak ezzel, mint ahogy azzal is, hogy az általuk megkeresett cigány származású emberek nem jogosultak kárpótlásra. Ennek ellenére azon dolgoztak, hogy minél több embertől gyűjtsenek be kárpótlási igényt annak érdekében, hogy részben maguknak, részben az igénylőknek pénzt szerezzenek az Osztrák Megbékélési Alapból.

(MN)
Kapcsolódó cikkek a zsidó szemfényvesztésről:
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready