A Maarif Általános Iskola és Gimnázium az Oktatási Hivatal honlapján elérhető adatok szerint az idén szeptember óta aktív státuszú oktatási intézménynek minősül, bár egyelőre nem kezdődött meg a tanítás a IX. kerületbe tervezett intézményben. Az iskola az egykori ferencvárosi Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola helyén működik majd, ahol a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrumtól bérel majd tantermeket és eszközöket.

Az iskola alapítói okirata szerint idén szeptemberben 80 általános iskolai diák tanítását kezdték volna meg, ám ismeretlen okok miatt mégsem kezdődött el az oktatás, mindenesetre nemrég még álláshirdetésben kerestek tanárokat az idei tanévre. Jövőre viszont már 240 tanulóval számolnak. A dokumentum szerint a 2020/2021-es tanévben:

A 24.hu megkereste az intézmény megbízott vezetőjét, aki bizalmatlankodva annyit árult el, hogy egy „török eredetű” magániskoláról van szó, ami még nem nyitotta meg a kapuit, mert egyelőre „épül”. A lapnak azt nem sikerült megtudni tőle, hogy pontosan milyen pénzből finanszírozzák az iskolát, és hogy mekkora lesz a költségvetése az intézménynek, ahogyan azt sem, a padsorokban kizárólag török, vagy más származású diákok is tanulhatnak-e. Egyelőre az is rejtély, hogy a muszlim vallási nevelés szerepet kap-e az intézményben, és ha igen, ez együtt jár-e például mecsetépítéssel.

A lap megkereste az iskola tervezett helyszínét is, ám egy meglehetősen lerobbant, üres épületet találtak csak, ahol a jelek szerint alapos munkálatokra lesz szükség, mielőtt megindulhat az oktatás. A ferencvárosi címen egyébként semmi nem jelzi, hogy ott új iskola fog nyílni, még az új intézmény nevét sem írták ki.

Az iskola fenntartója az idén nyáron alapított Maarif Hungary Nonprofit Kft. lesz, amelynek ügyvezetője egy bizonyos Yasin Parildar nevű 34 éves török férfi, aki a lakcíme szerint Isztambulban él. A cég tulajdonosa a törökországi Maarif Alapítvány. Yasin Parildar szakmai közösségi profilja szerint ennek az alapítványnak a Magyarországért felelős igazgatója 2019 júliusa óta.

Az alapítványt a 2016-os kudarcba fulladt Edrogan elleni katonai puccs után hozta létre a török kormány. A puccsot Erdogan szerint egykori szövetségese, Fetuallah Gülen hitszónok tervelte ki ellene, és azok a katonák hajtották végre, akik egykor Gülen iskoláiban tanultak. Korábban ugyanis a török kormány sok pénzt költött arra, hogy világszerte iskolákat alapítson. Ezeket még Erdogan szövetségeseként Gülen hozta létre, aki Venezuelától Indonéziáig majdnem minden országban üzemeltetett iskolákat, kollégiumokat, sőt egyetemeket is.

A sikertelen puccs után a Maarif Alapítványt épp azért hozták létre – ahogyan az alapítói okiratban is szerepelt –, hogy a a Gülenhez köthető iskolákat megszerezze. Három éve, a puccs előtt, összesen 688 ilyen iskola volt a világ 113 országában. Ezek egy részét már sikerült megszereznie a Maarifnak.

Idán januárban például még a Magyar Távirati Iroda is beszámolt arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök az Imran Hán pakisztáni miniszterelnökkel tartott közös ankarai sajtótájékoztatóján örömtelinek nevezte, hogy a Gülen-hálózat által működtetett helyi iskolákat Iszlámábád csütörtökön átadta a török Maarif Alapítvány kezelésébe, amely Ankara nevében bonyolítja le külföldön a török oktatási programokat.

A Maarif Alapítvány honlapja szerint jelenleg 41 országban összesen 315 oktatási intézményük van, ebben a listában említik Magyarországot is. A legtöbb intézményük a már említett Pakisztánban van, ahol 76 iskolát üzemeltetnek. Az Európai Unióban hazánk mellett Romániában, Franciaországban és Németországban rendelkeznek egy-egy intézménnyel.

A szervezet a saját honlapján is közzétette azt a hírt, miszerint Erdogan elnök az idei oszakai G20-csúcstalálkozón is szóba hozta a Maarif Alapítványt. A török elnök a „gülenista terrorszervezetre” hivatkozva G20-csúcson résztvevő vezetőktől azt kérte, hogy országaik oktatási minisztériumai működjenek együtt a Maarif Alapítvánnyal, hogy meg tudják védeni országukat a terrorista szervezettől.

Erdogan és az alapítvány szoros kapcsolata nem kérdéses. A brüsszeli központú agytröszt, a Vocal Europe egy cikkben korábban arról tett említést, hogy noha az alapítvány elnöke, Birol Akgün azt próbálta nyomatékosítani, hogy az alapítvány független a török elnöktől és a török államtól, a gyakorlatban ez nehezen képzelhető el. Ugyanis – mint írták –, Erdogan személyesen nevez ki a szervezetet vezető kuratórium 12 tagja közül hetet. Ezen kívül az oktatási minisztérium adja az alapítvány finanszírozásának jelentős részét, így a politikai függetlenség aligha elképzelhető.

További érdekesség, hogy az oktatási anyag és a megfogalmazott célok terén sok a hasonlóság a Maarif alapítvány és a Gülen-hálózat által létrehozott iskolák között, előbbiek esetén azonban sokkal hangsúlyosabb az iszlám hangsúlyossága. Erről Kristina Mashimi, a Free University Berlin oktatója beszélt a Deutsche Welle által működtetett Qantara.de-nek adott interjújában tavaly.

A Tanzániában működő güleni iskolákat kutató antropológus szerint nagy különbség például, hogy míg a güleni intézményekben a Korán oktatása csupán választható tantárgy, a Maarif Alapítvány által működtetett intézményekben ez kötelező.

Erdogan egyébként november 7-én Budapestre látogat a magyar-török felső szintű stratégiai tanács ülésére. Több tüntetést is meghirdettek már aznapra a fővárosba a törökök szíriai offenzívája elleni tiltakozásul. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn is kétoldalú megbeszélést folytatott a török elnökkel, Bakuban, ahová a Türk Tanács soron következő ülésére érkeztek. Erdogan tavaly októberben is járt Budapesten, akkor is tárgyalt a magyar kormányfővel, akivel felavatták Gül Baba felújított türbéjét - emlékeztet a 24.hu.

- Erdogan megköszönte Orbánnak, hogy kiálltak a szíriai támadás mellett

- "Romantikus felhangok" szálltak a hétvégén

- Orbán Viktor fia Korán előtt ül, fején egy mohamedán tökfödővel

- Orbán Viktor: "Újra kellene olvasni a Koránt" - és persze meg kell fogadni a sária tanításait