A napokban kézbesítették az év eleji nyugdíjemelésről szóló leveleket. Két nyugdíjas értesítőjét hasonlította össze a 24.hu, mindketten az átlagnyugdíjnál kevesebbet kapnak. Mint látszik, egyikük havi 5400 forint emelést kapott 2019 elejéhez képest, másikuk csak 3825 forintot. Ebből az idei emelés 4320, illetve 3060 forint, a többi (1080, illetve 765 forint) még a tavalyi, év eleji 2,7 százalékos emelés utólagos korrekciója, hiszen végül a tervezettnél magasabb (3,4 százalékos) lett az infláció.
Az egyik nyugdíjas meg is jegyezte: Felfújják, mintha most kaptunk volna 3,5 százalékot, pedig csak 2,8 százalék az idei nyugdíjemelés, a 0,7 százalék még a tavalyi emelés év végi korrekciója. Ne nézzenek madárnak, én a tavalyival már nem számolok! Az idei is valószínűleg kevesebb lesz, mint kellene, mert még maga Matolcsy György is magasabb, 3,4 százalékos inflációt jelzett 2020-ra. Vagyis megint egy évig használják a pénzünket, és majd csak novemberben kapjuk meg visszamenőleg, ami év elejétől járna – vetítette előre a nyugdíjas.
Aki esetleg nem emlékszik, mi az a táblázatban is szereplő saját jogú korrekció, annak emlékeztetőül: egy 2005-ös törvény (Gyurcsány-éra) alapján járó nyugdíj-kiegészítés azoknak, akik a nyugdíjszabályok változása miatt akkoriban rosszabbul jártak a nyugdíjba vonuláskor.
Négy év alatt 120 ezer forint emelést kapott az, akinek egymillió a nyugdíja
Érdekes megnézni azt is, hogy mennyit jelent a százalékos nyugdíjemelés évről évre, hogyan jutalmazza a magasabb nyugdíjúakat, és bünteti azokat, akiknek alacsonyabb a járandóságuk. Akinek például 2016-ban 50 ezer forint volt a nyugdíja, az a következő négy év alatt mindössze 6 ezer forint emelést kapott, akinek 1 millió forint volt négy éve az ellátása (ketten is kaptak már 2016-ban 1 millió forint feletti nyugdíjat), annak hússzor ennyivel, 120 ezer forinttal hízhatott időközben a nyugdíja. Ha minimálnyugdíjra és milliós nyugdíjra nézzük az emeléseket, még rosszabb a helyzet, harmincötszörös az eltérés.
A legfrissebb elérhető adatok szerint 2019 júniusában 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Közülük
  • a minimálnyugdíj, azaz 28 500 forint alatti ellátást 17 777-en
  • 28 500 és 49 999 forint közötti nyugdíjat 28 981-en,
  • 50 ezer és 99 999 forint közöttit 532 803-an,
  • 100 ezer és 149 999 forint közöttit 809 879-en,
  • 150 és 199 999 forint közötti nyugdíjat 373 958-an kaptak.
A nyugdíjas társadalom túlnyomó többsége, 87 százaléka, azaz 1 754 805 ember nyugdíja tehát az 50 ezer és 200 ezer forint közötti sávba esik.
  • 200 ezer és 299 999 forint között 220 301-en,
  • 300 ezer forint felett pedig 38 165-en kaptak nyugdíjat.
A 300 ezer forint felettiek közül 23-an 1 és 2 millió közötti összegben részesültek, és már lettek kétmillió forint feletti nyugdíjak is, amit 9-en kaptak. Szóval a különbségek még tovább nőhetnek az emeléseknél. Ezért is hangoztatják évek óta a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek , hogy a nyugdíjaknál felzárkóztatásra is szükség lenne, mert a százalékos emelés csak növeli nyugdíjas és nyugdíjas között a jövedelmi különbséget.
Négyszer annyival nőtt az átlagkereset mint az átlagnyugdíj
Amit szintén szorgalmaznak, hogy a nyugdíjemelés ne csak az inflációt, hanem a bérnövekedést is vegye figyelembe, különben egyre jobban leszakadnak a nyugdíjak a bérektől.
A lap megnézte, hogy mióta felgyorsultak a béremelések, hogyan emelkedett az átlagnyugdíj, illetve a nettó minimálbér, bérminimum és átlagkereset. Látható, hogy legkevésbé az átlagnyugdíj emelkedett, négy év alatt mintegy 22 ezer forinttal, miközben a nettó átlagkereset ugyanezen idő alatt majdnem négyszer ennyivel, bő 83 ezer forinttal nőtt.
Az is látszik, hogy a nettó bérminimum 2020-ra utolérte az átlagnyugdíjat, a nettó minimálbér azonban még mindig alacsonyabb, mint az átlagos idősellátás. Jól mutatja a nyugdíjak leszakadását az is, hogy a vizsgált időszakban a nettó átlagkereset és a nyugdíj közötti különbség 1,5 szereséről több mint 1,8 szorosára gyarapodott. Összegszerűen pedig több mint 60 ezer forinttal nőtt a különbség 2016 és 2020 között az átlagos nyugdíjas és az átlagos dolgozó jövedelme között.