A Covid-oltásból mára 6 millió 342 ezer magyar kapott legalább egy adagot, közel 6,1 millióan kaptak két szúrást, a harmadik, emlékeztető oltásra 3,5 millióan vállalkoztak eddig. Az oltási hajlandóság azonban az omikron tarolása közepette sem akar erősödni, alig pár ezerrel nő naponta a legalább egy oltást felvettek száma.

Az újabb hullám nyomán lazítások és korlátozások egyszer vannak jelen a kontinensen. Az EU-tagállamok jelentős részében gondolkodnak a "lágy kényszerek" keményítéséről, hogy az oltási apátiából kizökkentsék a lakosságot, a Covid-oltás általános kötelezővé tételét azonban eddig mindössze egy ország vállalta fel. A sokáig hazánk víruslaborjának tekintett Ausztria februártól általános oltási kötelezettséget ír elő polgárai számára, az oltatlanoknak március közepéig még van idejük felvenni valamelyik készítményt. Csak néhány kivétel van, a szabályokat nem igazán lehet kijátszani, a döntés miatt heves tüntetésekre is sor került.

Ausztriában a lakosság 75,3 százaléka vett fel legalább egy oltást, a teljes oltási sort pedig 71,8 adatta be magának. Harmadik oltást eddig mindössze a lakosság oltható részének 49,8 százaléka igényelt. Az oltást a védettségi igazolványhoz kötött szolgáltatásokkal, vakcinalottóval sem sikerült népszerűbbé tenni.

Csehországban az előző kormány a hatvan év felettieknek és bizonyos szakmák gyakorlóinak tette kötelezővé az oltás felvételét. Az új kormány ellenezte az idősek beoltását, de nem zárta ki, hogy a járvány alakulásától függően egyesek számára kötelező lesz. A kormány várhatóan február végéig jelenti be, hogyan döntött.

Németországban az egészségügyi miniszter a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele mellett érvelt egy lapinterjúban, de döntés még nem született.

Olaszországban az 50 év felettieket, Görögországban a 60 év felettieket bírságolják meg, ha nem oltatják be magukat.

Magyarországon jelenleg nincs szó általános kötelezővé tételről, az oltatlanok azonban többféle korlátozással szembesülnek. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a napokban úgy nyilatkozott, hogy nincs az ország olyan helyzetben, hogy megússza a kötelező oltást, amihez szerinte ehhez egy lépéssel közelebb visz a védettségi igazolvány feltételeinek szigorítása.

A kötelező oltást lakossági elutasítása - omikron ide vagy oda - mindenesetre egyre masszívabb, míg november közepén egy hasonló felmérésben 44 százalék utasította el egyértelműen a kötelező oltást, mostanra a Pulzus Kutató már 59 százalékos elutasítást mért a Napi.hu számára végzett közvélemény-kutatásban.

Egyértelműen a kötelező oltás mellett állt a lakosság 41 százaléka, novemberben 39 százalék vélte így, de az akkori felmérésnél további 17 százalék bizonyos munkakörökhöz kötötten elfogadta volna a bevezetését.

A kötelező oltás támogatottsága a januári felmérés eredménye szerint független volt a választoló nemétől, nagyjából ugyanolyan arányban álltak ki mellette, illetve utasították el a nők és a férfiak, mint az átlagos eredmény.

Novemberben kicsit megosztottabbak voltak a nemek szerinti válaszok, míg a teljes elutasításra a férfiak 40 százaléka szavazott, a nők 48 százaléka volt ezen a véleményen.

Korcsoportonként vizsgálva a válaszokat, a trend hasonló, mint novemberben, vagyis a legfiatalabbak a legkevésbé támogatnák a kötelezővé tételt, és ők utasítják el a legnagyobb arányban azt, míg a legidősebbek éppen fordítva vélekednek, ők lennének a legelfogadóbbak a bevezetésével. A középkorúak körében eléggé kiegyenlítettek a vélemények.

A 18-39 éves korosztályból mindössze 27 százalék tenné kötelezővé a vakcina felvételét, a középkorúak 43 százaléka támogatná a szigort, míg a 60 felettiek 54 százaléka állt ki a kötelező Covid-oltás mellett.

Iskolázottság szerint az alapfokú végzettségűek és az érettségizettek nagyjából azonos arányban, rendre 38 - 39 százalék, tennék kötelezővé a vakcinát, míg a diplomások 52 százaléka vezetné be a kötelező immunizálást.

Az alapfokon iskolázottak és az érettségizettek közel kétharmada utasította el a szigorítást, szemben a diplomások 48 százalékával.

Novemberben is a diplomások voltak elutasítók a legkisebb arányban, de akkor csak mindössze 28 százalékuk mondta, hogy nem tenné kötelezővé a koronavírus elleni oltást.

A novemberi felmérésnél az alapfokon végzettek 49 százaléka, az érettségizettek 43 százaléka volt ezen az állásponton.

A válaszolók lakhelye szerint vizsgálva az eredményt kiderül, hogy a novemberi felméréshez hasonlóan ezúttal is a budapestiek szavaztak legnagyobb arányban a kötelezővé tétel mellett - 54 százalék - , azonban a legkisebb támogatottságot most a megyeszékhelyeken mérték a kutatók - 35 százalék -, míg novemberben a városokban és községekben élők közül hajlottak a legszerényebb mértékben a további szigorításra.

A kötelezővé tétel ellen a megyeszékhelyek lakosai tiltakoztak a legnagyobb arányban, csaknem kétharmaduk utasította el a lehetőséget. A községi lakosok 63, az egyéb városokban élő válaszolók 61 százaléka, a budapestiek 46 százaléka mondott nemet a kötelező Covid-oltásra.

Novemberben a budapestiek 32 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 34 százaléka, az egyéb városi lakosok 49 százaléka, a falusi válaszolók 52 százaléka utasította el a kötelező koronavírus elleni oltás bevezetését.

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.