 |
Például a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének, akik az elmúlt parlamenti ciklusban azzal voltak elfoglalva, hogy utcai demonstrációkon fasisztázzák a nemzeti oldalt. Bödecs Barnabás rávilágított, hogy hatvanöt évvel a második világháború után több milliárd forint szerepel kiadási tételként az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlási kötelezettségek jogcímén.
Olybá tűnik, hogy a magát nemzetinek valló Fidesz kis „eltérésekkel és kozmetikázásokkal” ugyan, de folytatja a ballib kormányzás munkáját. Sokak szerint érthetetlen például, hogy közel hatmilliárd forintnyi támogatást kap a hazai izraelita közösség, amelynek hivatalos lélekszáma körülbelül 80 ezer.
Összehasonlításul: a történelmi egyházak alaptevékenységét és működését 10,7 milliárd forinttal támogatja a 2011. évi központi költségvetés. De vizsgálható más megközelítésben is a kérdés. Az egymilliós hazai cigányság felzárkóztatására, szociális programjaira, önkormányzataira körülbelül kétmilliárd forintot költ jövőre az állam.
Milliárdos támogatás. Na és?
Mielőtt bárki antiszemitizmust kiáltana: nem az izraelita közösséggel van a baj, hanem a támogatás jogcímeivel. A történet nem újkeletű. Horn Gyula miniszterelnöksége idején, 1997-ben rögzítették egy kormányhatározatban a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozását. A szervezetet az 1947-es párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettségvállalás, valamint az örökös nélkül elhalt zsidó személyek után az egész zsidó izraelita közösség kárpótlására hozták létre. A Horn-kormány közel 1,3 milliárd forint értékben ingatlant és értékes ingóságokat, valamint négymilliárd forint címértékű kárpótlási jegyet biztosított az alapítványnak induló vagyonként. A négymilliárd forintot akkori, s nem mai értékén kell számítani. A Horn-kormány rögzítette továbbá azt is, hogy az alapítvány folyamatos működése érdekében minden évben meghatározott állami támogatásban részesül, amelyet a központi költségvetésben rögzíteni kell. A szervezet azóta is élvezi a mindenkori magyar kormány anyagi juttatásait. Horn miniszterelnöksége óta újabb ingatlanokat is kapott az alapítvány, körülbelül egymilliárd forint értékben. Idén júniusban is gazdagodott az alapítvány egy épülettel az állami vagyonból, Budapesti XII. kerületében. Értéke ötszázmillió forint. A szerződést Kamarás Miklós, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója írta alá, majd két napra múlva lemondott. Az MSZP-közeli szakembernek ez volt az utolsó lépése. Egyelőre nem hallani, hogy a Fidesz-kabinet számonkérte volna rajta igencsak különös döntéseit.
2007 (is), a zsidó kárpótlások éve
2007-ben újabb kormányhatározat alapján létrehozták a zsidó közösségi vagyoni igények feltárását és rendezését koordináló tárcaközi bizottságot. Ugyancsak 2007-ben a Gyurcsány-kormány döntött arról is, hogy biztosítja a még élő, izraelita kétkezi munkások további anyagi támogatását, valamint a zsidó közösségek igényeit a felek, vagyis a magyar állam és az izraelita érintettek közötti kompromisszumos megoldással zárja le. A szerződésben foglaltak szerint ez 21 millió amerikai dollár állami támogatást jelent. Az összeg nagy részét a MAZSIHISZ kapja, kedvezményezettként pedig a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (MAZSÖK) jelöli meg a szerződés. A magyar állam már kifizetett 12,6 millió dollárt, a fennmaradó részt pedig 2011-ben és 2012-ben folyósítják majd.
A főösszeg kifizetésének indoka a MAZSÖK működésének biztosítása. De több, említett támogatási formához még ennyi magyarázatot sem fűztek és fűznek a döntéshozók. A 2011-es költségvetés mindenesetre tartalmazza a közel egymilliárd forintos állami támogatás kifizetését.
A főösszeg kifizetésének indoka a MAZSÖK működésének biztosítása. De több, említett támogatási formához még ennyi magyarázatot sem fűztek és fűznek a döntéshozók. A 2011-es költségvetés mindenesetre tartalmazza a közel egymilliárd forintos állami támogatás kifizetését.
Még mindig holokauszt
Vajon mire fordíthatják ezt a vagyont? A szervezet honlapja szerint a MAZSÖK célja, hogy „a részükre átruházandó javakból és azok hozadékaiból megteremtsék annak lehetőségét, hogy azok a személyek, illetve utódaik, továbbá e személyek közösségei, akik zsidó származásuk miatt fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat, és a személyek szociális helyzetüket javíthassák”.
A jövő évi költségvetés tervezetben szerepel további 190 millió forint is, melyet az állam a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékmű Közalapítványnak folyósít.
A szervezet az 1938 és ’45 közötti vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat, a deportálások, a náci koncentrációs táborok működésének és áldozatainak elsődlegesen magyar vonatkozású dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos és ismeretterjesztő irodalmát, és az e témakörhöz tartozó művészeti alkotások gyűjteményének őrzését és bővítését végzi. Tevékenységük közé tartozik a hazai vészkorszak történetére irányuló tudományos kutatás, valamint az eredmények folyamatos publikálása, konferenciák és tanácskozások szervezése, ismeretterjesztés, a közoktatás és közművelődés támogatása.
A jövő évi költségvetés tervezetben szerepel további 190 millió forint is, melyet az állam a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékmű Közalapítványnak folyósít.
A szervezet az 1938 és ’45 közötti vallási, faji, nemzetiségi és más politikai okokból történt üldöztetés, a munkaszolgálat, a deportálások, a náci koncentrációs táborok működésének és áldozatainak elsődlegesen magyar vonatkozású dokumentációját, tárgyi emlékeit, tudományos és ismeretterjesztő irodalmát, és az e témakörhöz tartozó művészeti alkotások gyűjteményének őrzését és bővítését végzi. Tevékenységük közé tartozik a hazai vészkorszak történetére irányuló tudományos kutatás, valamint az eredmények folyamatos publikálása, konferenciák és tanácskozások szervezése, ismeretterjesztés, a közoktatás és közművelődés támogatása.
A 2011-es költségvetésben található továbbá Pénzbeli Kárpótlások és Rendkívüli Kormányzati Kiadások címén közel hárommilliárd forint, amelyet szintén a hazai izraeliták számára folyósít a kormány. És még valami. A 2011-es költségvetés tervezetében szerepel közel kétmilliárd forint „adomány” az 1947-es párizsi békeszerződés jogcímén. Ezt az államnak nem külföldi országok, tehát nem a győztesek számára kell kifizetnie, így fennáll a gyanúja annak, hogy ezt a pénzt is a hazai izraelita közösség kapja.
Megszokhattuk, hogy hazánk a furcsaságok országa, de több milliárd forintnyi „kárpótlás” évente mégiscsak túlzás. Demagóg és populista a párhuzam, de: ennyi pénzből vajon hány lélegeztetőgépet, mentőautót lehetne venni? Hány létminimum alatt élő kisgyermek napi étkeztetését lehetne megoldani? Hány árvíz- és iszapkárosult családon lehetne segíteni? Itthon.
Izrael gazdag ország, kellő politikai-gazdasági erővel is rendelkezik. Ezt Simon Peresz, Izrael elnöke sem rejtette véka alá, amikor bizonyos kelet-európai államok, így például Magyarország felvásárlásáról beszélt a legszélesebb nyilvánosság előtt.
Mint látható, Magyarország természetesen továbbra is fizeti a meghatározott összegeket saját izraelita közössége számára. Teszi ezt azzal együtt, vagy éppen annak ellenére is, hogy Hering József író szerint különös jelenségre hívta fel a figyelmet nemrég az interneten.
Idézett az egyik legolvasottabb izraeli napilap levezési rovatából. Ezek szerint ott a következő megnyilvánulások láttak napvilágot a magyarországi iszapkatasztrófa idején.
„Égjen el egész Magyarország! Antiszemita nép. Kívánom, hogy az összes átok hulljon a fejetekre, magyarok, zsidógyűlölők. Dölyfös magyarok, nevettetek a románokon, most fizessetek.” Egy másik komment: „Gyilkosok! Bűnözők számára nincs irgalom. Sajnálom a megsérült országot, a természetet és az állatokat, ám a magyar ember számára nincs irgalom. És: „Ha hinnék Istenben, most azt mondanám, hogy minden tisztelet kijár neki, mert későn ugyan, de a magyarok megkapták a magukét. A magyarok nagyon kegyetlenek voltak a zsidókkal a második világháború idején és előtte is, s az antiszemitizmus ott manapság is virul… Tessék, most Isten megadta nekik a méltó választ.”
Hering Józsefet újságírót nehéz lenne antiszemitának nevezni, hisz nem lehet antiszemita az, aki katonaként harcolt a jóm kippuri háborúban, s nem az arab oldalon.
Megszokhattuk, hogy hazánk a furcsaságok országa, de több milliárd forintnyi „kárpótlás” évente mégiscsak túlzás. Demagóg és populista a párhuzam, de: ennyi pénzből vajon hány lélegeztetőgépet, mentőautót lehetne venni? Hány létminimum alatt élő kisgyermek napi étkeztetését lehetne megoldani? Hány árvíz- és iszapkárosult családon lehetne segíteni? Itthon.
Izrael gazdag ország, kellő politikai-gazdasági erővel is rendelkezik. Ezt Simon Peresz, Izrael elnöke sem rejtette véka alá, amikor bizonyos kelet-európai államok, így például Magyarország felvásárlásáról beszélt a legszélesebb nyilvánosság előtt.
Mint látható, Magyarország természetesen továbbra is fizeti a meghatározott összegeket saját izraelita közössége számára. Teszi ezt azzal együtt, vagy éppen annak ellenére is, hogy Hering József író szerint különös jelenségre hívta fel a figyelmet nemrég az interneten.
Idézett az egyik legolvasottabb izraeli napilap levezési rovatából. Ezek szerint ott a következő megnyilvánulások láttak napvilágot a magyarországi iszapkatasztrófa idején.
„Égjen el egész Magyarország! Antiszemita nép. Kívánom, hogy az összes átok hulljon a fejetekre, magyarok, zsidógyűlölők. Dölyfös magyarok, nevettetek a románokon, most fizessetek.” Egy másik komment: „Gyilkosok! Bűnözők számára nincs irgalom. Sajnálom a megsérült országot, a természetet és az állatokat, ám a magyar ember számára nincs irgalom. És: „Ha hinnék Istenben, most azt mondanám, hogy minden tisztelet kijár neki, mert későn ugyan, de a magyarok megkapták a magukét. A magyarok nagyon kegyetlenek voltak a zsidókkal a második világháború idején és előtte is, s az antiszemitizmus ott manapság is virul… Tessék, most Isten megadta nekik a méltó választ.”
Hering Józsefet újságírót nehéz lenne antiszemitának nevezni, hisz nem lehet antiszemita az, aki katonaként harcolt a jóm kippuri háborúban, s nem az arab oldalon.
Tovább is van…
Az Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége félmillió forintot kap jövő évben az államtól. Ugyancsak meghökkentő az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítványnak tervezett 10 millió forintos támogatás. Az emberi jogokat védő szervezet élén ugyanis az a Kondorosi Ferenc áll, aki a 2006-os véres október idején a Gyurcsány-kabinet igazságügyi és rendészeti államtitkára volt.
Elemzők szerint a Fidesz-kormány külföldi nyomásra átvette az MSZP költségvetését. Ez megint annak a külföldön óhajtott „jogfolytonosságnak” a jele, amelynek kiköveteléséért az IMF küldöttsége is Magyarországon járt. Az is lehet, hogy a Fidesz szakértői még csak arra sem vették a fáradságot, hogy átnézzék legalább, mi is szerepelt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok költségvetésében.
Elemzők szerint a Fidesz-kormány külföldi nyomásra átvette az MSZP költségvetését. Ez megint annak a külföldön óhajtott „jogfolytonosságnak” a jele, amelynek kiköveteléséért az IMF küldöttsége is Magyarországon járt. Az is lehet, hogy a Fidesz szakértői még csak arra sem vették a fáradságot, hogy átnézzék legalább, mi is szerepelt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok költségvetésében.
Magyar fájdalom
Érdemes felidézni a MÁV ellen indított chicagói pert, melynek kártérítésként követelt összege legalább 400 milliárd forint.
De utalni kell az úgynevezett hortobágyi kitelepítettekre is. Minden vagyonuktól megfosztotta a Rákosi-rendszer, pusztán jelképes nyugdíjkiegészítést kapnak. Igazi kárpótlásuk most, a rendszerváltás huszadik évében sem valósult meg. Ahogy soha, senki, semmilyen módon nem kárpótolta az 1944-45-ös délvidéki partizánvérengzés közel 40 000 magyar áldozatát sem. Őket azért ölték meg, mert magyarok voltak. Nemhogy kárpótlásuk nem jött szóba, de erről a magyar holokausztról beszélni sem szabadott az elmúlt évekig. Nemcsak Szerbiában, de itthon, illetve az emberi jogokra és az emberi szenvedésre oly érzékeny ENSZ, illetve EU fórumain sem.
Sinkovics Szilvia
Érdemes felidézni a MÁV ellen indított chicagói pert, melynek kártérítésként követelt összege legalább 400 milliárd forint.
De utalni kell az úgynevezett hortobágyi kitelepítettekre is. Minden vagyonuktól megfosztotta a Rákosi-rendszer, pusztán jelképes nyugdíjkiegészítést kapnak. Igazi kárpótlásuk most, a rendszerváltás huszadik évében sem valósult meg. Ahogy soha, senki, semmilyen módon nem kárpótolta az 1944-45-ös délvidéki partizánvérengzés közel 40 000 magyar áldozatát sem. Őket azért ölték meg, mert magyarok voltak. Nemhogy kárpótlásuk nem jött szóba, de erről a magyar holokausztról beszélni sem szabadott az elmúlt évekig. Nemcsak Szerbiában, de itthon, illetve az emberi jogokra és az emberi szenvedésre oly érzékeny ENSZ, illetve EU fórumain sem.
Sinkovics Szilvia
Megjelent a Barikád hetilap november 25-i számában. Vegye a lapot!
