Skultéty László nevét a tót "történészek" Ladislav Skultéty-Gábrisnak írják (a kalapos s betűjükkel). Az írásaikban megemlítik apját, akit szerintük Juraj (magyarul György) Gábrisnak hívtak. Egyrészt meglehetősen érdekes, hogy az apja vezetékneve mellé honnan kapta volna a másik vezetéknevét, másrészt a magyar történetírásban csak Skultéty névforma alatt szerepel.

A "bizonyíték" a "szlovák" származásra ezúttal is az, hogy Skultéty Felvidéken született, Hegyesmajtényben, ami ma sajnos az úgynevezett Szlovákiában található. A tót Wikipédia egyenesen úgy írja, hogy "Szlovákiában" született, amely akkor "Uhorsko" volt. A cikkben tényként kezelik, hogy "szlovák katona", huszár volt, az egyik valaha leghosszabban szolgált katona a világon.

A Szlovák Köztársaság Hadügyminisztériumának a honlapján is találkozhatunk egy írással, mégpedig a minisztérium hivatalos lapjában, az Obranában (Védelem). Itt nem említik a nemzetiségét, de ilyenkor magától értetődő, hogy szlovák volt, különben egy ilyen lapban nem foglalkoznának vele, főképp, ha magyar.

Ugyanez a cikk, mely doc. PhDr. Vladimír Seges PhD "történész" tollából való, megjelent a tót Katonai Történeti Intézet honlapján is a "szlovák hadtörténet személyiségei" részben:

Úgyszintén benne van az osobnosti.sk (személyiségek) adattárban is, ahol "Szlovákia" legjelentősebb személyiségeit gyűjtik össze:

És sorolhatnánk tovább, pl. ebben a Hadvezérek nevű könyv bemutatójában is így írnak: Tudta, hogy egy hadseregben a leghosszabb ideig szolgáló katona egy 18. században élő szlovák volt, Ladislav Skultéty-Gabris?

A tót Határőrség Múzeumának honlapján is a Leghíresebb szlovákok a világ hadseregeiben szócikk alatt szerepel a magyar huszár!

Szülőfaluja 2003-ban emelt neki emléktáblát (csak szlovák nyelven): "A világ legidősebb katonája és huszárja 81 évet élt le a császári zászlótartók szolgálatában":

Skultéty László 1738. június 27-én született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. Már apja is huszár volt, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik huszárezred) vitte ezredfiúnak félárvaságra jutott gyermekét, aki ekkor 12 éves volt. A tűzkeresztségen 18 évesen, egy 1756-57. évi hadjáratban esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint. Innen kezdve aztán végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. 1832-ben, 95 évesen, szolgálatának 81. évében hunyt el Aradon.

Sírja az új-aradi temetőben van. Első síremlékét még volt parancsnoka állíttatta neki, ezt a cserélte fel a város 1898-ban egy díszesebb obeliszkkel.

Garay János1843-ban írt róla elbeszélő költeményt Az obsitos címmel. Ebben a kiszolgált huszár, Háry János mint a magyar nép vágyait valóra váltó császári katona jelenik meg, aki részt vesz az európai háborúkban, és hőstetteket visz véghez. Kodály Zoltán 1926-ban zenésítette meg a költeményt. Négy kalandba sűrítette a cselekményt. Háry János, a magyar nép fia, vitéz katona, aki a jó sorsban is hű marad hazájához.

1900-ban a párizsi világkiállításon a magyar pavilon központi része a huszárságról szóló kiállítás volt, amelyben Skultéty Lászlóról is megemlékeztek.

Életéről könyvet írt Safáry Endre és Zachar József Nyolcvan nyár nyeregben címmel, amely 1992-ben jelent meg az Ikva Kiadónál.

Arcképe része a Somogyi Győző festőművész által megfestett Magyar hősök arcképcsarnokának, amely a száz legvitézebb magyar katonát ábrázolja. 2008. óta az arcképcsarnok Kőszegen, a Jurisics vár galériájában látható.

(Kuruc.info - olvasónktól)

Források:
http://www.mod.gov.sk/data/files/352.pdf
http://osobnosti.sk/index.php?os=zivotopis&ID=59372&mainkat=2
http://www.mod.gov.sk/data/files/352.pdf
http://www.vhu.sk/index.php?ID=1692
http://sk.wikipedia.org/wiki/Ladislav_%C5%A0kult%C3%A9ty-G%C3%A1bri%C5%A1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Skult%C3%A9ty_L%C3%A1szl%C3%B3
http://www.naraiskultety.hu/cikkek/hires-skultetyak/skultety-laszlo--a-vilag-legoregebb-huszarja.html

- Újabb "tudományos" tót kiadvány: "ősi Szlovákia" és "szlovák királyi koronák"

- "Mikszáth Koloman leghíresebb regényei Szlovákiában játszódnak, és bizonyítva van szlovák eredete"

- A legújabb tót "találmány": Mednyánszky László a legnagyobb szlovák festő

- "Szlovákia" hadtörténete - a Krisztus előtti negyedik századtól

- "Politikai és hatalmi viszonyok fejlődése Szlovákiában a XIV. század első felében"

- Hiába mondja a dédunoka, hogy Osztróvszky József lengyel származású volt, a tótok őt is "magukévá tennék"

- Telekiho lesz Telekiből a saját hazájában: tótosított utcanévtáblák Szegeden

- "Frantisek List" azt vallotta, magyar, tehát ő is szlovák volt - fedezte fel egy tót "tudós"

- "Ivan Saric", a magyar repüléstörténet ősrepülője

- Így válik "szlovákká" a híres Benyovszky Móric is

- Kapaszkodjanak: "Szlovákiától a történelem során elrabolt" műkincseket követelnek "vissza" a tótok

- Visszahívják a felvidéki magyar konzult, amiért kimondta az igazságot "Szlovákiáról"

- 15 évig írták "Szlovákia történelmét" - 424 oldalas hazugságáradatot terjesztenek a világban

- Stefan I., Belo IV., Jan Hunady, Matej Korvin - íme Szlovákia uralkodói!

- "Sándora Petőfiho" - ez volt a Felvidék elrablóinak ajándéka március 15-re