A nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat szerint a "Vajdaság" a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának elszakíthatatlan része, és ahogyan nincs Szerbia a "Vajdaság" nélkül, úgy a "Vajdaság" sem létezhet Szerbián kívül.

A dokumentum szerint a Szerbia északi tartományában zajló események, az elszakadást népszerűsítő mozgalmak és ötletek, a "vajdasági" nemzetről, nyelvről és egyházról szóló elképzelések "arra kötelezik" a nyilatkozat megfogalmazóit, hogy "a társadalmi és politikai életben történő aktív részvétellel óvjuk meg a szerb állam területi integritását és egységét".

A szöveg folytatásában a szerzők kiemelik, hogy Szerbia alkotmányából kiindulva - amely leszögezi, hogy Szerbia a szerb nemzet, illetve minden itt élő nemzetiség országa, és hogy Szerbia területe egységes és nem felosztható -, öt pontot fogalmaztak meg a "Vajdasággal" kapcsolatban.

Az első pont a "szerb Vajdaság" történelmi fejlődéséről szól. A második a Vajdaság folyamatos, önálló állammá alakítására vonatkozó kísérletekre és az úgynevezett vajdasági nemzet elképzelésének erőltetésére vonatkozik, és kimondja, hogy minden történelmi megalapozottság, valamint szociális, gazdasági és nemzeti indoklás nélkül, mesterségesen hozták létre a vajdasági szeparatizmust, amelyet "eufemisztikusan autonómiának" neveznek.

A harmadik pontban a "Vajdaság" második világháborút követő alkotmányos helyzetéről esik szó, arról az időszakról, amikor autonóm tartományból a jogok bővítésével szinte szövetségi tagállammá vált, majd visszatért a hagyományos politikai-területi autonómia keretei közé.

A negyedik pont a 2012 és 2014 közötti időszakot tárgyalja, amikor megállították az elszakadási törekvéseket, és a "Vajdaság" visszatért alkotmányos keretei közé.

Az ötödik pont a "Vajdaságot" multikulturális, többnemzetiségű és többvallású közösségként írja le, amely "az állampolgárok egyenjogúságára alapozva jött létre".

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szerbek és magyarok viszonyában az utóbbi tíz évben bekövetkezett pozitív változás, amelynek köszönhetően a kapcsolat reneszánszát éli, a legjobb bizonyítéka annak, hogy a "Vajdaság" autonóm, államosodó modellje nemcsak nem járult hozzá a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éppen ennek elutasítása volt a tartományban élő nemzeti közösségek közötti megértés, a harmónia és az együttműködés feltétele.

A Vajdaság az európai értékek megtestesítője, mindazon állampolgárok közössége, akik a területén élnek, ugyanakkor a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának el nem szakítható része - olvasható a dokumentumban.

A nyilatkozat szerint más, feldaraboló, autonomista, sőt szeparatista és szerbellenes tartalmak népszerűsítése végletesen "szemérmetlen", következésképpen a "Vajdaságot" megalapozó "nagy eszmék" teljes tagadását jelenti.

"A Vajdaság nem csak Szerbia része, a Vajdaság maga Szerbia, a Vajdaság egy név, Szerbia pedig a vezetéknév, és ahogy nincs Szerbia Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül" - zárul a nyilatkozat.

A nyilatkozat elfogadására buzdította a mintegy 120 ezer résztvevőt (akiket busszal szállítottak oda Szerbia különböző részeiről) a szerb elnök. A jelenlévők végül közfelkiáltással fogadták el a dokumentumot. Ezt követően a deklarációt elküldik a szerbiai képviselőháznak, hogy a törvényhozás is megvitassa és megszavazza.

(MTI nyomán)