Az Országgyűlés Hivatalának pénteki közleménye szerint a hivatal képviselői – mint Nyirő József újratemetésének szervezői – április 18-án Székelyudvarhelyen megbeszélést folytattak Bunta Levente polgármesterrel az újratemetéssel összefüggő székelyudvarhelyi közterület-használati igényekről, és a városvezető akkor az ügy kapcsán a nemzeti összefogás szükségességéről beszélt.

Mint írják, ezek után sajnálattal vették tudomásul, hogy a város polgármestere nem támogatta a Márton Áron térre vonatkozó közterület-használati kérelmet, amelyet az újratemetés helyi társszervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány nyújtott be. A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a március 26-án benyújtott kérelemre a törvény által meghatározott 30 napos határidő legutolsó napján válaszoltak, ezáltal is szűkítve a rendelkezésre álló további szervezési időt, megnehezítve az esemény újratervezését.

Az Országgyűlés Hivatala ugyanakkor közölte: ennek ellenére Nyirő József újratemetésére május 27-én, pünkösdvasárnap Székelyudvarhelyen sor kerül, „oly módon, hogy engedélyköteles közterület-használatra nem lesz szükség”.

„Sajnálattal vettük tudomásul azt is, hogy Székelyudvarhely jelenlegi polgármesterének 2012-ben sem sikerült túllépnie azon álláspontján, amely miatt már 2004-ben is támadást intézett a Nyirő József szobrát is magába foglaló székelyudvarhelyi Emlékezés Parkja ellen” – írja az Országgyűlés Hivatala, egyben emlékeztetve arra, hogy 2004. július 3-án Bunta Levente egy RMDSZ-ülésen úgy fogalmazott, Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, amelyben „Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet”.

A közlemény kitér arra is, hogy az újratemetés kapcsán egyébként valamennyi érintett romániai önkormányzati és egyházi hatóság kifogástalan és gyors eljárásban támogató magatartást tanúsított, beleértve egy Arad megyei román nemzetiségű polgármestert is. Az újratemetést szervező Országgyűlés Hivatala szerint Nyirő József tisztelői május 23-án 10 és 15 óra között a fiumei úti Nemzeti Sírkert ravatalozójában róhatják le kegyeletüket, az író koporsóját Romániába szállító zarándokvonat május 24-én 6 órakor indul a budapesti Nyugati pályaudvar 10-es vágányáról. A szervezők az újratemetés részletes programjáról 2012. május 14-én tájékoztatják a közvéleményt.

Az író földi maradványai április elején érkeztek meg Madridból Budapestre. Az 1953-ban elhunyt magyar író földi maradványainak hazaszállítása a rendszerváltást követően többször felmerült, de az elképzelések vagy pénzhiány, vagy technikai okok miatt meghiúsultak. Most a magyar Országgyűlés kezdeményezésére a madridi magyar nagykövetség kérte a sír feltárását.

Nyirő József erdélyi író, közíró, katolikus pap Székelyzsomboron született 1889-ben, Madridban hunyt el 1953-ban. 1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa volt, a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoport egyik tagja. Székelyudvarhelyen épített otthont családjának, 1939–42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője volt. 1941-ben – behívott képviselőként – a magyar Országgyűlés tagja lett, és Budapestre költözött. 1942–43-ban a jobboldali Magyar Erő főszerkesztője, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt, majd nyugati emigrációba vonult. Egy ideig Németország nyugati megszállási övezetében élt, majd 1950-ben Madridba települt át, ahol a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársa volt.

Főbb művei: Jézusfaragó ember (novellák 1924), Az Isten igájában (regény 1926), A Kopjafák (novellák 1933), Uz Bence (regény 1933), Az én népem (regény 1935), A Havasok könyve (novellák 1936), Madéfalvi veszedelem (regény 1939), Néma küzdelem (regény 1944).

Művei publikálását a román és magyar kommunista rendszer betiltotta, az írót a korabeli kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte. Az 1989-es fordulat után könyvei újra megjelentek Magyarországon, az Uz Bencét pedig 1992-ben a kolozsvári Dacia Kiadó is kiadta.

Frissítés: Székelyudvarhely polgármestere a magyar Országgyűlés elnökének címzett levélben közölte, hogy álláspontja szerint az emigrációban elhunyt erdélyi író, Nyírő József hamvait a magyar állam segítségével, de a székelyek szervezésében, "politikamentesen" kellene újratemetni.

Bunta Levente az MTI-hez is eljuttatott levelében az újratemetést kezdeményező magyar Országgyűlés hivatalának pénteki közleményére válaszolt, melyben a hivatal közölte: a város polgármestere nem támogatta a Márton Áron térre május 27-re vonatkozó közterület-használati kérelmet, amelyet az újratemetés helyi társszervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány nyújtott be.

A közelgő helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjeként újabb polgármesteri mandátumért induló Bunta "zavart keltőnek" találta a Kövér László magyar parlamenti elnök nevében eljáró Fráter Olivér székelyudvarhelyi tevékenységét. Szerinte Fráter Olivér Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének a politikai érdekeit és nézeteit képviseli. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ez megkérdőjelezi, vajon "méltón tudják-e teljesíteni Nyírő (sic!) végakaratát", és az eljárás kapcsán a "kegyeletsértés veszélyét" említette.

Az író újratemetésének szervezésével Szász Jenő, az MPP elnöke foglalkozik, aki korábban három cikluson át töltötte be a polgármesteri tisztséget Székelyudvarhelyen.

Székelyudvarhely polgármestere pénteki levelében kifejtette, hogy teljes mértékben támogatja és üdvözli a magyar Országgyűlés elhatározását, amellyel teljesítik Nyírő József végakaratát, hogy hamvait hazahozzák. Ugyanakkor úgy vélte, hogy mindez - mint fogalmazott - "nem jelentheti különféle pártok politikai, választási kampányának programját".

A polgármester azzal a kéréssel fordult az Országgyűlés elnökéhez, hogy őrizzék meg az esemény politikamentességét. "Kérjük, tartsák tiszteletben azt, hogy Nyírő József a székelyeké, Székelyföldé. Székelyföld pedig a mienk, székelyeké!" - fogalmazott Bunta Levente.

(Kuruc.info)

Kapcsolódó: Székelyudvarhelyen temetik újra Nyirő Józsefet