"Egy tanár: Próbálom túlélni az órát, nevelni már nem tudom a gyereket!
Bede Fatime-Négyesi Ildikó 2008. október 22. 07:47
Egy kisfiúnak nem tetszett valami az órán és közölte a tanítóval, hogy szólni fog az anyukájának, aki majd felhívja az ombudsmant (Kuruc.info: csak hogy tudjuk, kikről van szó a cikkben. Igen, mokkák...) és akkor a tanító néninek baja lesz. Az ilyen és ehhez hasonló estek már alsó tagozaton sem ritkák. De mégis mit tehet ilyenkor a pedagógus?
Megyénk egyik vidéki településén megkérdeztünk egy tanárt arról, szerinte hogyan is lehet nevelni, fegyelmezni az olyan gyerekeket, akik problémásabbak. A pedagógus kissé csodálkozva nézett ránk és mindössze annyit válaszolt: — Nevelni? Elég, ha túlélem az órát, nem még, hogy neveljem is a gyerekeket.
Az egyik túrkevei iskolában egy felső tagozatos tanár azért került nehéz helyzetbe, mert meg akart akadályozni egy balesetet.
— Két fiú összeverekedett a szünetben egy üvegajtó közelében — kezdte a férfi. — Nem akartam, hogy valamelyikük beleessen az üvegbe, ezért egy-egy határozott mozdulattal két különböző irányba tessékeltem őket. Az egyik fiú azonnal hazaszaladt, mire az apja bejött és meg ugyan nem ütött, de megengedhetetlen stílusban vont kérdőre.
— Sajnos ma már ott tartunk, hogy az alsó tagozatosok is hajlamosak visszabeszélni a tanárnak — kezdte egy vidéki tanítónő. — Volt például olyan, hogy az egyik kisfiúnak nem tetszett valami az órán és közölte a tanítóval, hogy szólni fog az anyukájának, aki majd felhívja az ombudsmant és akkor a tanító néninek baja lesz. Természetesen nem történt semmi.
Ilyen életkorban ez csak egy hirtelen reakció a gyerek részéről és mire hazaér addigra el is felejti, hogy mi volt a baja. Ettől függetlenül ilyenkor a pedagógus felajánlhatja, hogy jöjjön be a szülő és akkor majd közösen megbeszélik a problémát. Egy másik eset nem velem történt ugyan, de a kollégám elmesélte, hogy az egyik tanítványa ott próbált belékötni,
ahol csak tudott. Így direkt nem hozott felszerelést az óráira, mire a tanár azzal próbált segíteni neki, hogy kölcsönadta saját gyermekének a felszerelesét. A köszönet az volt, hogy a szülő másnap felháborodva jött be, hogy az ő gyerekét senki se zaklassa.
Úgy tűnik, vidéken nehezebb a tanárok élete. Az egyik iskola igazgatója elmondta, hogy a kis településeken a nagy elvándorlás miatt leginkább csak a munkanélküli segélyből élő családok maradnak meg. Nekik a tanulás sem olyan fontos, és az sem probléma, ha a gyerek nem csinálja meg a házi feladatát. Az ilyen családban felnövő gyerekek ezt a példát látják maguk előtt, így számukra sem lesz túlságosan fontos a tanulás.
De vajon mi a véleményük a szülőknek?
— Szerintem főleg a fiatalabb pedagógusok vannak nehéz helyzetben, mert nekik még nincs tekintélyük a gyerek szemében — felelte érdeklődésünkre a törökszentmiklósi Berkesi Barbara, akinek a lánya most elsős. — Természetesen a pályakezdők is lehetnek rátermettek, akik rendet tudnak tartani az osztályban testi fenyítés, vagy ordibálás nélkül.
— Úgy vélem, a baj olykor nem a gyerekekkel, hanem a tanárokkal van — vallja a szolnoki Kiss József, akinek fia most általános iskolás. — Egy részük szerintem alkalmatlan a pedagógusi pályára, így nem tudnak rendesen fegyelmezni. Sajnos kevés az olyan tanár, akire felnézhetnének a gyerekek.
Ám nem mindenhol ilyen rossz a helyzet.
— Pár évvel ezelőtt sok gondot jelentett a mobiltelefonok használata az iskolákban — kezdte Kalmárné Szász Julianna, a szolnoki Belvárosi Általános Iskola igazgatója. — Rendszeres probléma volt, hogy a telefon megszólalt órán, vagy a gyerekek a pad alatt játszottak vele. Ma már házirendben szabályozzuk ezen eszközök használatát. A telefon iskolába
hozatalát meg ugyan nem tilthatjuk és el se vehetjük a gyerektől, de a szülőket megkérjük, hogy csak akkor hozza magával a gyerek, ha valóban fontos — mondta el az igazgatónő. — Hat éves igazgatói pályafutásom alatt mindössze 3-4 igazgatói figyelmeztetést osztottam ki. Mindennek a kulcsa a szülővel való folyamatos kapcsolattartás. Ha egy intézmény és a család együtt tud működni, akkor már nem lehet nagy probléma. Természetesen minden iskolában megesik néha egy-egy verekedés, hangosabb szóváltás, néha pedig feleselés.
Az a tapsztalat, hogy a gyerekeket egyre jobban le kell kötni, hiszen ez a nemzedék már a tévén nőtt fel. A rajzfilmek világa pedig sokkal mozgalmasabb, így a tanórákat is minél színesebbre, ingerdúsabbra kell tervezni, ami rengeteg pluszmunkát igényel. Véleményem szerint nagyon sok múlik a pedagógus személyiségén, a felkészültségén, az emberekhez való viszonyán és az általa alkalmazott módszereken. Éppen ezért lenne fontos egy alkalmassági vizsga azoknak, akik tanári pályára készülnek.
Keretes anyag 1: Tanárverések Magyarországon:
2008. április 11: A kiskörei általános iskolában egy fiú az iskola udvarán nyakon ragadta az egyik oktatót, és a földre lökte. A kamasz azért támadt a tanárra, mert úgy tudta, hogy a pedagógus bántalmazta 3. osztályos kisöccsét. A fiú hat hónap fegyház büntetést kapott tettéért.
2008. május: Előbb az igazgatónőt, majd az egyik tanárnőt ütlegelte egy szülő a paksi Gazdag Erzsi iskolában. Zavart viselkedése miatt a rendőrök kórházba vitték az asszonyt.
2008. május vége: Egy 16 éves diák megütötte a pedagógust, aki előzőleg megpofozta az őt szidalmazó tanulót. A tanárnak eltört az orra. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Keretes anyag 2: Ismerjék meg a szülők az iskolára vonatkozó szabályokat!
— Az alkotmány egyik előírása a tankötelezettség, mely lényegében a tanár-diák-szülő hármasa, akik nem szabadulnak egymástól. A pedagógus azt kérdezi, miért van az, hogy a tanulóknak jogaik vannak, míg nekik kötelességük — mondta dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa tegnap a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógia Intézet vezetői fórumán.
Mint azt dr. Aáry-Tamás Lajos elmondta, érdemes megismertetni a szülőkkel az iskolára vonatkozó szabályokat. (Kuruc.info: Ezt komolyan gondolja? Szerinte a valóban problémás, iskolábaberohangászós-fenyegetőzős-verekedős cigány apuka, 50-es IQ-val, felfogná a szabályokat? Ha egyáltalán hajlandó lenne végighallgatni...) Amikor a szülő bántja a tanárt, meg kell nézni mi lehetett a kiváltó ok, hiszen ezek az esetek elkerülhetőek lennének. (Kuruc.info: Ja, persze... Ha Kolompár Rikárdóra soha nem szólna rá a tanár. Akkor talán... De akkor szenvedjen a másik 30 gyerek?!)
Dr. Aáry-Tamás Lajos beszédében hangsúlyozta, úgy érzik a tanárok, hogy megnövekedett a brutalitás, a tehetetlenség. Vajon megtettek-e mindent a pedagógusok, hogy elkerüljék ezt a helyzetet? (Kuruc.info: Aáry megint hozza a formáját - szemét módon megint a pedagógusokra hárítja a felelősséget. Ahelyett, hogy védené őket... Persze, csakis a pedagógus a hibás, nem a degenerált, deviáns, a tanítást ellehetetlenítő cigány... Annyiszor, de annyiszor elsütötte már ezt a süket dumát - legutóbb pl. ITT [a cikkbevezető-beli linkeket is érdemes követni!] "Kár", hogy sokszor fajvédő lapok [lásd a linkeket ENNEK a cikknek a legalján] is bizonyítják, mekkora ökör, mennyire nem ért a dolgához Aáry.)
— Az iskolai erőszakkal szembeni küzdelem nem a pedagógus feladata. Meg kell keresni azokat az embereket, akiknek az adott településen ez a munkájuk. Ezen kívül a kortárs csoport szerepe sem elhanyagolható — mondta dr. Aáry Tamás Lajos.
A fórumon az iskolai agresszióról tartott előadást dr. Buda Mariann, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének egyetemi oktatója.
— Nem szabad a problémás gyerekeket összegyűjteni, mert csak rosszabb lesz a helyzet. Sok ötlettel, fantáziadúsan lehet jó útra téríteni őket.Van, hogy a fiatalok nem tanulják meg otthon, hogy be kell tartani bizonyos szabályokat, így meglepődnek amikor azok sokaságával találkoznak az iskolában. Olykor ismerik a szabályokat, de nem tudják betartani, míg máskor tudatosan viselkednek erőszakosan. "
Bede Fatime-Négyesi Ildikó 2008. október 22. 07:47
Egy kisfiúnak nem tetszett valami az órán és közölte a tanítóval, hogy szólni fog az anyukájának, aki majd felhívja az ombudsmant (Kuruc.info: csak hogy tudjuk, kikről van szó a cikkben. Igen, mokkák...) és akkor a tanító néninek baja lesz. Az ilyen és ehhez hasonló estek már alsó tagozaton sem ritkák. De mégis mit tehet ilyenkor a pedagógus?
Megyénk egyik vidéki településén megkérdeztünk egy tanárt arról, szerinte hogyan is lehet nevelni, fegyelmezni az olyan gyerekeket, akik problémásabbak. A pedagógus kissé csodálkozva nézett ránk és mindössze annyit válaszolt: — Nevelni? Elég, ha túlélem az órát, nem még, hogy neveljem is a gyerekeket.
Az egyik túrkevei iskolában egy felső tagozatos tanár azért került nehéz helyzetbe, mert meg akart akadályozni egy balesetet.
— Két fiú összeverekedett a szünetben egy üvegajtó közelében — kezdte a férfi. — Nem akartam, hogy valamelyikük beleessen az üvegbe, ezért egy-egy határozott mozdulattal két különböző irányba tessékeltem őket. Az egyik fiú azonnal hazaszaladt, mire az apja bejött és meg ugyan nem ütött, de megengedhetetlen stílusban vont kérdőre.
— Sajnos ma már ott tartunk, hogy az alsó tagozatosok is hajlamosak visszabeszélni a tanárnak — kezdte egy vidéki tanítónő. — Volt például olyan, hogy az egyik kisfiúnak nem tetszett valami az órán és közölte a tanítóval, hogy szólni fog az anyukájának, aki majd felhívja az ombudsmant és akkor a tanító néninek baja lesz. Természetesen nem történt semmi.
Ilyen életkorban ez csak egy hirtelen reakció a gyerek részéről és mire hazaér addigra el is felejti, hogy mi volt a baja. Ettől függetlenül ilyenkor a pedagógus felajánlhatja, hogy jöjjön be a szülő és akkor majd közösen megbeszélik a problémát. Egy másik eset nem velem történt ugyan, de a kollégám elmesélte, hogy az egyik tanítványa ott próbált belékötni,
ahol csak tudott. Így direkt nem hozott felszerelést az óráira, mire a tanár azzal próbált segíteni neki, hogy kölcsönadta saját gyermekének a felszerelesét. A köszönet az volt, hogy a szülő másnap felháborodva jött be, hogy az ő gyerekét senki se zaklassa.
Úgy tűnik, vidéken nehezebb a tanárok élete. Az egyik iskola igazgatója elmondta, hogy a kis településeken a nagy elvándorlás miatt leginkább csak a munkanélküli segélyből élő családok maradnak meg. Nekik a tanulás sem olyan fontos, és az sem probléma, ha a gyerek nem csinálja meg a házi feladatát. Az ilyen családban felnövő gyerekek ezt a példát látják maguk előtt, így számukra sem lesz túlságosan fontos a tanulás.
De vajon mi a véleményük a szülőknek?
— Szerintem főleg a fiatalabb pedagógusok vannak nehéz helyzetben, mert nekik még nincs tekintélyük a gyerek szemében — felelte érdeklődésünkre a törökszentmiklósi Berkesi Barbara, akinek a lánya most elsős. — Természetesen a pályakezdők is lehetnek rátermettek, akik rendet tudnak tartani az osztályban testi fenyítés, vagy ordibálás nélkül.
— Úgy vélem, a baj olykor nem a gyerekekkel, hanem a tanárokkal van — vallja a szolnoki Kiss József, akinek fia most általános iskolás. — Egy részük szerintem alkalmatlan a pedagógusi pályára, így nem tudnak rendesen fegyelmezni. Sajnos kevés az olyan tanár, akire felnézhetnének a gyerekek.
Ám nem mindenhol ilyen rossz a helyzet.
— Pár évvel ezelőtt sok gondot jelentett a mobiltelefonok használata az iskolákban — kezdte Kalmárné Szász Julianna, a szolnoki Belvárosi Általános Iskola igazgatója. — Rendszeres probléma volt, hogy a telefon megszólalt órán, vagy a gyerekek a pad alatt játszottak vele. Ma már házirendben szabályozzuk ezen eszközök használatát. A telefon iskolába
hozatalát meg ugyan nem tilthatjuk és el se vehetjük a gyerektől, de a szülőket megkérjük, hogy csak akkor hozza magával a gyerek, ha valóban fontos — mondta el az igazgatónő. — Hat éves igazgatói pályafutásom alatt mindössze 3-4 igazgatói figyelmeztetést osztottam ki. Mindennek a kulcsa a szülővel való folyamatos kapcsolattartás. Ha egy intézmény és a család együtt tud működni, akkor már nem lehet nagy probléma. Természetesen minden iskolában megesik néha egy-egy verekedés, hangosabb szóváltás, néha pedig feleselés.
Az a tapsztalat, hogy a gyerekeket egyre jobban le kell kötni, hiszen ez a nemzedék már a tévén nőtt fel. A rajzfilmek világa pedig sokkal mozgalmasabb, így a tanórákat is minél színesebbre, ingerdúsabbra kell tervezni, ami rengeteg pluszmunkát igényel. Véleményem szerint nagyon sok múlik a pedagógus személyiségén, a felkészültségén, az emberekhez való viszonyán és az általa alkalmazott módszereken. Éppen ezért lenne fontos egy alkalmassági vizsga azoknak, akik tanári pályára készülnek.
Keretes anyag 1: Tanárverések Magyarországon:
2008. április 11: A kiskörei általános iskolában egy fiú az iskola udvarán nyakon ragadta az egyik oktatót, és a földre lökte. A kamasz azért támadt a tanárra, mert úgy tudta, hogy a pedagógus bántalmazta 3. osztályos kisöccsét. A fiú hat hónap fegyház büntetést kapott tettéért.
2008. május: Előbb az igazgatónőt, majd az egyik tanárnőt ütlegelte egy szülő a paksi Gazdag Erzsi iskolában. Zavart viselkedése miatt a rendőrök kórházba vitték az asszonyt.
2008. május vége: Egy 16 éves diák megütötte a pedagógust, aki előzőleg megpofozta az őt szidalmazó tanulót. A tanárnak eltört az orra. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Keretes anyag 2: Ismerjék meg a szülők az iskolára vonatkozó szabályokat!
— Az alkotmány egyik előírása a tankötelezettség, mely lényegében a tanár-diák-szülő hármasa, akik nem szabadulnak egymástól. A pedagógus azt kérdezi, miért van az, hogy a tanulóknak jogaik vannak, míg nekik kötelességük — mondta dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa tegnap a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógia Intézet vezetői fórumán.
Mint azt dr. Aáry-Tamás Lajos elmondta, érdemes megismertetni a szülőkkel az iskolára vonatkozó szabályokat. (Kuruc.info: Ezt komolyan gondolja? Szerinte a valóban problémás, iskolábaberohangászós-fenyegetőzős-verekedős cigány apuka, 50-es IQ-val, felfogná a szabályokat? Ha egyáltalán hajlandó lenne végighallgatni...) Amikor a szülő bántja a tanárt, meg kell nézni mi lehetett a kiváltó ok, hiszen ezek az esetek elkerülhetőek lennének. (Kuruc.info: Ja, persze... Ha Kolompár Rikárdóra soha nem szólna rá a tanár. Akkor talán... De akkor szenvedjen a másik 30 gyerek?!)
Dr. Aáry-Tamás Lajos beszédében hangsúlyozta, úgy érzik a tanárok, hogy megnövekedett a brutalitás, a tehetetlenség. Vajon megtettek-e mindent a pedagógusok, hogy elkerüljék ezt a helyzetet? (Kuruc.info: Aáry megint hozza a formáját - szemét módon megint a pedagógusokra hárítja a felelősséget. Ahelyett, hogy védené őket... Persze, csakis a pedagógus a hibás, nem a degenerált, deviáns, a tanítást ellehetetlenítő cigány... Annyiszor, de annyiszor elsütötte már ezt a süket dumát - legutóbb pl. ITT [a cikkbevezető-beli linkeket is érdemes követni!] "Kár", hogy sokszor fajvédő lapok [lásd a linkeket ENNEK a cikknek a legalján] is bizonyítják, mekkora ökör, mennyire nem ért a dolgához Aáry.)
— Az iskolai erőszakkal szembeni küzdelem nem a pedagógus feladata. Meg kell keresni azokat az embereket, akiknek az adott településen ez a munkájuk. Ezen kívül a kortárs csoport szerepe sem elhanyagolható — mondta dr. Aáry Tamás Lajos.
A fórumon az iskolai agresszióról tartott előadást dr. Buda Mariann, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének egyetemi oktatója.
— Nem szabad a problémás gyerekeket összegyűjteni, mert csak rosszabb lesz a helyzet. Sok ötlettel, fantáziadúsan lehet jó útra téríteni őket.Van, hogy a fiatalok nem tanulják meg otthon, hogy be kell tartani bizonyos szabályokat, így meglepődnek amikor azok sokaságával találkoznak az iskolában. Olykor ismerik a szabályokat, de nem tudják betartani, míg máskor tudatosan viselkednek erőszakosan. "
(szoljon; vannak kommentek)
Kuruc.info: és még csodálkoznak, ha a tanárok egymás között orkoznak...
