A csehországi kórházakban továbbra is sterilizálnak akaratuk ellenére roma asszonyokat. A legutóbbi ismert eset 2007-ben az észak-morvaországi Ostraván történt - közölte kedden Eva Goralová, a sterilizáció által megkárosított nők társulatának képviselője.

"A 40 éves asszonyt Frydek-Místek város önkormányzata szociális osztályának munkatársnője kényszerítette arra, hogy az ostravai kórházban vesse alá magát a műtétnek" - nyilatkozott Goralová. Megjegyezte: a roma asszonynak négy gyermeke van, s azért engedett a nyomásnak, mert attól tartott, hogy elvehetik tőle gyermekeit, és nevelőintézetben helyezhetik el őket.

"A roma nők általában is félnek beszélni a sterilizáció problémájáról, mert attól tartanak, hogy elveszítik az állami szociális juttatásokat, és felhívják magukra a sajtó figyelmét" - jegyezte meg az aktivista.

"Roma körökből nekünk is olyan értesüléseink vannak, hogy a sterilizáció továbbra is probléma. Részletekről azonban nincsenek információink" - reagált a bejelentésre Czeslaw Walek, Michael Kocáb, emberi jogi és kisebbségügyi miniszter helyettese. "Nem tudunk állást foglalni, hogy önkéntes vagy kikényszerített sterilizációról volt-e szó. Az ügyet egyelőre senki sem vizsgálta meg" - állítja Gabriela Hrabánová, a cseh kormány romaügyi tanácsának igazgatója.

A csehországi, illetve a szlovákiai roma nők akaratuk ellenére történő, kényszerű sterilizációja a kilencvenes években került a nemzetközi emberi jogi szervezetek és a sajtó érdeklődésének figyelmébe. A hatóságok tagadták, hogy mindez központi utasításra történt volna. A sajtó azonban kiderítette, hogy a roma populáció túl gyors növekedése megállításának ez a fajta koncepciója még a nyolcvanas évekbeli elképzelésekben gyökeredzik, s aránylag elterjedt volt Csehszlovákia mindkét utódállamában. Az utóbbi években Prága és Pozsony is azt állította, hogy a probléma már a múlté.

A roma nők állítólagos erőszakos sterilizációjának problémája azzal kapcsolatban került ismét napirendre, hogy a cseh kormány hétfőn elfogadta Michael Kocáb elemzését, miszerint a csehországi romák kanadai kivándorlása mögött a szélsőséges erők térnyerése, a romák általános negatív megkülönböztetése, illetve rendkívül nehéz anyagi helyzetük áll. Kanada, hogy megállítsa a menekülthullámot, a múlt héten újra vízumkényszert vezetett be a cseh állampolgárokkal szemben.

A cseh sajtóban közölt adatok szerint az idei első félévben már 1720 cseh állampolgár - szinte kizárólag roma - kért politikai menedéket Kanadában. A Kanadában menedéket kérők között ezzel Csehország - Mexikó után - a második helyen áll. A statisztikák szerint Magyarország - több mint 800 menedékkérelemmel az első félévben - az ötödik.
(NOL)
Kuruc.info: csak a szokásosat kérdezzük, amit Szlovákia (birtokvédelem, a 2004 eleji nagy bekeményítés, a ma is igen kemény cigányellenes rendőri fellépés), Finnország (szabad fegyverviselés; állami szinten támogatott cigánykitiltás, ill. Lappföldön egyenesen -irtás), Olaszország (kormány által létrehozott, élesen cigányellenes csendőrség; a táboraik felégetése) stb. kapcsán már oly sokszor megtettünk: nekik miért szabad mindezt, és nekünk miért nem?

Kíváncsiak vagyunk arra is, az EU kényszeríti-e Csehországot arra, hogy hagyjon fel ezzel a gyakorlattal. Ha nem lesznek ilyen drasztikus lépések és/vagy a tökös csehek beintenek Brüsszelnek, akkor egy jövőbeli esetleges radikális magyar kormány is tud majd mire hivatkozni, ha esetleg hasonló intézkedéseket vezet be.