A NATO felszólítja Oroszországot és Ukrajnát, hogy párbeszéd útján keressék a békés megoldást az ENSZ BT vagy az EBESZ égisze alatt - mondta vasárnap Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár Brüsszelben, az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése után.

A szövetség felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza katonáit támaszpontjaikra, és tartózkodjon az ukrajnai beavatkozástól. A NATO-tagállamok kormányai elítélik az orosz katonai fellépést a Krím félszigeten, amely Rasmussen szerint a nemzetközi jogi normák megsértését jelenti.

"Felszólítjuk Oroszországot, hogy csökkentse a feszültséget" - mondta a főtitkár. A NATO-tanács nyilatkozatában ez olvasható: a NATO Ukrajna, a megbecsült partner oldalán áll. Az Észak-atlanti Szövetség nemzetközi megfigyelők kiküldését javasolja Ukrajnába - közölte Rasmussen.

Az ukrán flotta újonnan kinevezett parancsnoka vasárnap bejelentette, hogy felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra, Kijevben ugyanakkor hazaárulásért vádat készülnek emelni ellene. Pénteken nevezték ki tisztségébe.

Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy ezt a fekete-tengeri orosz flotta szevasztopoli főparancsnokságán tartott sajtótájékoztatón jelentette be. A tengernagyot pénteken nevezte ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő az ukrán flotta élére.

Az ITAR-TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint Szerhij Akszenov, az autonóm terület oroszbarát miniszterelnöke írta alá a parancsot arról, hogy Berezovszkijt (akit két nappal korábban az ukrán haditengerészet parancsnokává nevezett ki az ideiglenes ukrán elnök) vasárnap a Krími Autonóm Köztársaság haditengerészeti erőinek a főparancsnoki posztjára helyezi.

A nyugati hírügynökségek ezt a fejleményt úgy értékelték, hogy az ellentengernagy "átállt az oroszbarát erők" oldalára. Berezovszkij - mint arról az ITAR-TASZSZ beszámolt - azután esküdött fel a krími hatóságokra, hogy hármasban találkozott Akszenovval és a fekete-tengeri orosz flotta parancsnokával.

Berezovszkij hűséget esküdött a "krími népnek". "Esküszöm, hogy hű leszek a Krími Autonóm Köztársaság és a hős város, Szevasztopol lakóihoz. Esküszöm, hogy méltóképpen teljesítem katonai kötelességemet, bátran megvédem a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol lakóinak életét és szabadságát" - jelentette ki az ellentengernagy Szevasztopolban tartott sajtótájékoztatóján.

Kijevben ugyanakkor hazaárulásért vádat készülnek emelni Berezovszkij ellen - írta a Reuters az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács helyettes titkárára hivatkozva, aki kijelentette: az ellentengernagy az oroszok által bevezetett blokád idején elmulasztotta az ellenállást, letette a fegyvert és feladta az ukrán haditengerészeti erők főhadiszállását.

Angela Merkel német kancellár hívta telefonon az orosz elnököt, aki azt mondta neki: a "szélsőségesen nacionalista" erők továbbra is erőszakos cselekményekkel fenyegetnek Ukrajnában, és ez veszélyezteti az oroszokat.

Oroszországnak az Ukrajnával szemben tett lépései teljes mértékben megfelelnek az ott kialakult rendkívüli helyzetnek - jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök az Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésben.

A Kreml sajtóirodája által kiadott közlemény szerint a beszélgetést Merkel kezdeményezte. A kancellár aggodalmának adott hangot a Krímben és az Ukrajna egész területén zajló események miatt. Putyin ugyanakkor felhívta Merkel figyelmét arra, hogy - mint fogalmazott - a "szélsőségesen nacionalista" erők továbbra is erőszakos cselekményekkel fenyegetnek, veszélybe sodorva az orosz állampolgároknak és az orosz ajkú lakosság egészének az életét, sértve törvény által védett érdekeiket.

Az orosz elnök hangsúlyozta: az Oroszország által hozott intézkedések "teljes mértékben megfelelnek a kialakult rendkívüli helyzetnek". A sajtóközlemény szerint Oroszország és Németország államfője megegyezett arról, hogy mind kétoldalú, mind többoldalú kereket között folytatják a konzultációkat az ukrajnai társadalmi-politikai helyzet rendezése érdekében.

Ukrajna 24 megyéjéből 18-ban cserélte le a kormányzót, azaz a megyei állami adminisztráció vezetőjét Olekszandr Turcsinov. Eszerint új kormányzót nevezett ki Kárpátalján, valamint Zsitomir, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Voliny, Vinnicja, Ivano-Frankivszk, Kijev, Kirovohrad, Luhanszk, Lviv, Mikolajiv, Poltava, Rivne, Szumi, Ternopil, Harkiv és Herszon megyébe.

A kelet-ukrajnai Donyeck megye új kormányzója Szerhij Taruta üzletember, a Donbassz Ipari Szövetség (ISD) társtulajdonosa, a Metallurh futballklub elnöke lett. A szintén kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzói tisztére Ihor Kolomojszkijt, Ukrajna jelenleg második leggazdagabb üzletemberét, számos vállalat tulajdonosát nevezte ki Turcsinov. Övé volt a tavaly csődbe ment AeroSvit ukrán légitársaság is.

Az állami adminisztráció élére Kijev megyében Volodimir Sandra, az állami katasztrófavédelmi szolgálat volt vezetője került, Zsitomir megyében pedig Szidor Kizin, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt helyi szervezetének vezetője.

Kárpátalja megye kormányzójává nevezte ki Valerij Luncsenkót, a Haza (Batykivscsina) párt kárpátaljai parlamenti képviselőjét vasárnap Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök.

A huszti születésű, magyarul is beszélő 32 éves Luncsenko korábban az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök által vezetett Változások Frontja (Front Zmin) párt Kárpátalja megyei szervezetének volt az elnöke. Kárpátalja megye előző vezetője, Olekszandr Ledida már korábban lemondott és - sajtójelentések szerint - családjával együtt Prágába távozott.

Az újonnan kinevezett kormányzó egy tavalyi sajtónyilatkozatában elmondta magáról, hogy huszti magyar az édesanyja, Nyíregyházán végzett főiskolát, és amikor otthon tartózkodik, a huszti katolikus templomba jár. Luncsenko a múlt évben emléktáblát állíttatott Kölcsey Ferencnek Huszton, a várhegy lábánál.

Ukrajna 27 közigazgatási területi egységből áll. Az országban 24 megye van, ezen kívül a Krími Autonóm Köztársaság és két megyei jogú város, Kijev és Szevasztopol.

Közel hatszáz önkéntes jelentkezett katonai szolgálatra vasárnap Kárpátalján, miután a megyei hadkiegészítő parancsnokság és a Jobboldali Szektor (PSZ) is bejelentette, hogy várja azokat, akik készek Ukrajna megvédésre a külső agresszióval szemben.

Az önkéntesek nagy része, akik közül százan a PSZ-nél jelentkeztek szolgálatra, teljes menetfelszerelésben jelent meg a toborzóhelyeken. A jelentkezők többséget fiatalok teszik ki - adta hírül a Csasz Zakarpattya nevű kárpátaljai hírportál.

Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság vezetője a portálnak elmondta, hogy Kárpátalja nem került azon ukrajnai megyék közé, amelyekben általános mozgósítást rendeltek el. Hozzátette: közel 600 férfi Ungváron 100, Munkácson 50, Técsőn, Szolyván és Volócon több tíz jelentkezett a hadkiegészítő parancsnokságokon, hogy kész megvédeni Ukrajnát katonai konfliktus esetén. Elmondta, a népi önvédelmi alakulatok is jelezték, szükség esetén 400 főt tudnak kiállítani.

A parancsnok közölte: egyelőre nincs szükség több önkéntesre, mivel szükség esetén be tudják vetni a 128. számú munkácsi hegyivadász gépesített dandárt is. Szerinte mindenekelőtt az államhatár és a megye létfontosságú intézményeinek őrzését kell biztosítani.

A nyugalom megőrzésére, összefogásra és a katonai, valamint a rendvédelmi szervek intézkedései iránti megértésre szólította fel vasárnap Kárpátalja lakosságát Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke. Az állami szerveket és civil szervezeteket arra hívta fel, hogy "működjenek egy csapatként", mert szerinte a jelenlegi helyzetben a fegyelem, a felelősség és az egység megtartása a legfontosabb.

Több mint 1500 afganisztáni háborút megjárt orosz veterán utazott a Krím félszigetre - jelentette be az egykori katonák szövetségének vezetője vasárnap. Franc Klincevics az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a szervezet tagjaiból álló népes küldöttséget az ukrajnai "internacionalista harcosok" hívták meg a Krími Autonóm Köztársaság területére.

Az Afganisztáni Veteránok Oroszországi Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint tagjaik azért utaztak a Krímbe, hogy baráti és erkölcsi segítséget nyújtsanak ukrán sorstársaiknak és megvitassák velük az Ukrajnához tartozó félszigeten kialakult helyzetet.

Moszkvában és Szentpéterváron összesen mintegy 40 ezer ember részvételével az orosz fegyveres beavatkozást kilátásba helyező orosz vezetést és az Ukrajnában élő "orosz honfitársakat" támogató megmozdulásokat tartottak vasárnap. A megmozdulást a magukat hazafias erőknek nevező szervezetek kezdeményezték, közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság, és a Harci Testvériség nevű veterán szervezet.

Nem növekedett Ukrajna határátkelőhelyein az országból kiutazó ukrán állampolgárok száma - közölte vasárnap az Ukrán Állami Határőrszolgálat sajtószóvivői irodája. A határőrség szerint az ukrán állampolgárok nem hagyják el tömegesen az országot, az Ukrajnából kiutazók száma megfelel az átlagosnak - adta hírül a zik.ua lembergi hírportál.

A jelentés szerint az elmúlt 24 órában nem észleltek az ukrán határőrök megnövekedett utasforgalmat. Nem igazak tehát azok a hírek, amelyek szerint az ukránok tömegesen távoznának külföldre - állította a határőrszolgálat.

Korábban orosz médiumok azt jelentették, hogy az ukránok tömegesen hagyják el országukat és keresnek menedéket külföldön.

Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak Ukrajna ENSZ-nagykövete.

"Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött" - jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet. "Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok nagysága óráról órára növekszik, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni" - tette hozzá.

Szergejev a hétfőn kezdődő ortodox böjti időszak tiszteletben tartására hivatkozva arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja vissza a Krímből az orosz erőket. "Ha tanúságot tenne a kereszténységéről, akkor ahelyett, hogy a meggyilkolásunkra törekedne, imádkoznia kellene értünk" - mondta a diplomata.

A CNN-nek Kijevből nyilatkozva Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke kijelentette, hogy a budapesti memorandumban vállalt kötelezettségei alapján az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának szavatolnia kellene Ukrajna területi épségét.

Klicsko követelte, hogy az orosz erők vonuljanak ki Ukrajna területéről, és elfogadhatatlannak nevezte a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását

A magyar fővárosban Washington, London és Moszkva képviselői által 1994. december 5-én aláírt memorandum egy szélesebb körű nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről.

A dokumentum értelmében az aláíró felek vállalták, hogy tiszteletben tarják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását annak meglévő határai között. A három aláíró ország megfogadta, hogy tartózkodik az erő alkalmazásától Ukrajna területi épségével és politikai szuverenitásával szemben, valamint az azzal való fenyegetéstől és a gazdasági nyomásgyakorlástól is.

Az aláíró országok - megkötésekkel - kötelezték magukat, hogy nem vetnek be nukleáris fegyvert ilyen eszközzel nem rendelkező ország ellen, és hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában haladéktalanul segítségnyújtást kezdeményeznek, amennyiben Ukrajna olyan agresszió áldozatává válik, vagy olyan agressziós fenyegetés célpontja lesz, amelyben nukleáris fegyvereket alkalmaznak. A memorandum értelmében a felek konzultálni fognak, amennyiben olyan helyzet jön létre, amely kérdést vet fel a kötelezettségekkel kapcsolatban.

Románia felkéri az Orosz Föderációt, függesszen fel minden katonai műveletet Ukrajna területén, és térjen vissza a kétoldalú egyezmények előírásaihoz, amelyek az orosz flotta szevasztopoli állomásozását szabályozzák - jelentette ki vasárnap Traian Basescu román államfő.

A román elnök szerint az Orosz Föderáció csapatai agressziót követnek el Ukrajna ellen. Úgy értékelte, hogy az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláíróinak - az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Oroszországnak - kötelességük azonnal tárgyalásokat kezdeniük, hogy ismét érvényt szerezzenek a nemzetközi jognak.

Basescu vasárnap esti sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai válság nem jelent közvetlen veszélyt Románia függetlenségére és területi épségére, de egy újabb "befagyott konfliktus" megjelenése a Fekete-tenger térségében középtávon az egész régió stabilitását veszélyeztetné és Románia biztonságát is fenyegetné.

Basescu azt kérte az ukrajnai román etnikumú állampolgároktól, hogy továbbra se vegyenek részt erőszakos cselekményekben. Románia elismeri az új ukrán vezetés legitimitását, amelytől elvárja a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását - tette hozzá.

A román elnök kijelentette: Janukovics elvesztette a 2010-es választásokon szerzett legitimitását azáltal, hogy éles tölténnyel a civil lakosságba lövetett, és elhagyta az országot egy nehéz helyzetben. Janukovicsnak mielőbb le kell mondania, hogy megkönnyítse a belső helyzet és az orosz-ukrán nézeteltérések rendezését - állapította meg Basescu.

Az Oroszország elleni esetleges szankciókat firtató kérdésre Basescu azt mondta, hogy Románia szövetségeseivel összhangban fog cselekedni. A jóindulatú szolidaritási nyilatkozatokon túl a román elnök szerint Kijevnek elsősorban az lenne sürgős, hogy egyezményt kössön a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, ezáltal megelőzze az ország fizetésképtelenné válását és finanszírozni tudja az ukrán állam gyors korszerűsítésére irányuló reformokat.

Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt, és más fekete-tengeri támaszpontokra indultak - jelentették be egy közleményben.

A tájékoztatás szerint a kercsi, illetve a szevasztopoli hadi kikötőkből vonták ki a hajókat, és Odesszába és Mariupolba irányították őket. A Krímet leszámítva Ukrajna többi határán stabil a helyzet - hangsúlyozza a határőrség közleménye.

A hadihajók távozása a brit hírügynökség szerint azt jelzi, hogy a befejezéséhez közeledik a teljes Krím félsziget orosz elfoglalása.

John Kohn: ez "hihetetlen agresszió" (szerencsére Irak vagy Afganisztán nem volt az)

John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte vasárnap Oroszország "hihetetlen agresszióját" Ukrajna ellen.

Kerry egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a krími orosz katonai fellépésnek "nagyon komoly következményei lesznek" az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését.

"A 21. században nem lehet 19. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel" - mondta a CBS televíziónak nyilatkozva Kerry.

Továbbra is rendkívül feszült a helyzet a dél-ukrajnai Krím félszigeten - jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Olkeszandr Turcsinov ideiglenes államfő.

"Az orosz fegyveres erők, köztük az észak-kaukázusi katonai körzet parancsnoksága ultimátumban követelte, hogy az ukrán katonák tegyék le a fegyvert, és hagyják el helyőrségüket" - közölte Turcsinov. Hozzáfűzte, megpróbálta, de nem sikerült kapcsolatba lépnie sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, sem Dmitrij Medvegyev kormányfővel, egyedül az orosz állami duma házelnökét, Szergej Nariskint érte el.

Helyi jelentések szerint vasárnap Szevasztopolban - abban a Krím félszigeti városban, ahol az orosz fekete-tengeri flotta állomásozik - orosz katonák körülzárták az ukrán tengerészgyalogság egyik egységének bázisát. A kaput egy orosz rendszámú, Ural típusú teherautó állta el. Az ukrán katonák válaszul egy páncélozott csapatszállító járművet állítottak belülről a kapu elé. Az egység parancsnokának közlése szerint az orosz katonák egyelőre nem léptek támadásba.

Ugyancsak Szevasztopolban orosz kommandósok behatoltak az ukrán fegyveres erők egyik gyakorló bázisára, ahonnan fegyvereket akartak zsákmányolni. Ukrán haditengerészet tisztjei azonban egy páncélozott harcjárműt állítottak a kijárat elé, maguk pedig élő pajzsként elé álltak, így akadályozva meg, hogy az orosz Kamaz teherautó a zsákmányolt fegyvereket kivigye az egység támaszpontjáról.

Beszámolók szerint az ukrán tengerészek nem tágítottak a kijárat elől annak ellenére sem, hogy az orosz katonák gépfegyverekkel két sorozatot is leadtak figyelmeztetésként a levegőbe. Nem engedve a provokációnak, a tengerészek nem használtak fegyvert. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a Kamazra felrakott fegyvereket ukrán katonai kísérettel az ukrán fegyveres erők egy fegyverraktárába szállítják.

A katonai műveletek és a "fenyegetőzés" leállítására szólította fel Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése előtt vasárnap kora délután.

"Amit Oroszország Ukrajnában tesz, az sérti az ENSZ alapokmányának elveit, és fenyegetést jelent a békére és a biztonságra Európában. Oroszországnak fel kell hagynia a katonai tevékenységgel és a fenyegetőzéssel" - jelentette ki Rasmussen.

A főtitkár egyúttal megerősítette, hogy a NATO támogatja Ukrajna területi egységét, és azt, hogy az ukrán nép külső beavatkozás nélkül dönthessen a saját jövőjéről.

Rasmussen ismertette, hogy a NATO-szövetségesek nagykövetei arról is tanácskoznak, milyen következményei lehetnek az orosz lépéseknek a NATO és Oroszország viszonyára.

A NATO-főtitkár egyúttal az ukrán kormányt is felszólította, hogy szavatolja az ország polgárainak demokratikus jogait, és garantálja a kisebbségek jogainak védelmét.

"Ukrajna a szomszédunk, és értékes partner a NATO számára" - hangoztatta Rasmussen, aki a tanácskozást megelőzően újságírói kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni. A politikus végezetül azt hangsúlyozta, hogy minden érintett félnek folytatnia kell az erőfeszítéseket, hogy ezt a "veszélyes helyzetet" le lehessen zárni. "Külön felszólítom Oroszországot, hogy csökkentse a feszültséget" - hangoztatta a NATO főtitkára.

Európa szétszakadásával fenyegető helyzet alakult ki a krími válság miatt a német külügyminiszter szerint. Frank-Walter Steinmeier vasárnapi berlini közleményében kiemelte: Németország "a lehető legnyomatékosabban felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésétől".

"A feszültség növekedésének rendkívül veszélyes útjára kerültünk, de még meg lehet fordulni és meg lehet akadályozni Európa szétszakadását". Ehhez az kell, hogy ne tegyen senki "provokációként értelmezhető lépéseket" - tette hozzá a német külügyminiszter.

Ukrajna "a katasztrófa szélén áll" az orosz "hadüzenet" következtében - jelentette ki vasárnap Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.

"Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak" - mondta az ideiglenes kormányfő az új parlament vasárnapi zárt ülése után Kijevben. "Felszólítjuk (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából" - tette hozzá.

Jacenyuk szavai egy nappal azután hangzottak el, hogy az orosz erők egyetlen lövés nélkül átvették az ellenőrzést a stratégiai fontosságú fekete-tengeri félsziget fölött. "Az Orosz Föderációnak nem volt oka Ukrajna megszállására" - hangoztatta Jacenyuk.

Kapcsolódó: Alakul az "ukrán forradalom" - Timosenko házi zsidója lett a miniszterelnök

A nyugalom megőrzésére, összefogásra és a katonai, valamint a rendvédelmi szervek intézkedései iránti megértésre szólította fel vasárnap Kárpátalja lakosságát Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke.

Az ukrajnai megye vezetője azután tette közzé felhívását, hogy Ungváron rendkívüli tanácskozást tartottak a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság, a rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem és az ungvári városi tanács vezetői. A megbeszélés résztvevői a krími fejleményekkel kapcsolatban kialakult helyzetet vitatták meg – adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

Felhívásában Baloga minden kárpátaljai lakost felszólított nyugalma megőrzésére, munkája felelősségteljes végzésére, a katonai és rendvédelmi szervek tevékenysége iránti megértésre. Az állami szerveket és civil szervezeteket arra hívta fel, hogy "működjenek egy csapatként", mert szerinte a jelenlegi helyzetben a fegyelem, a felelősség és az egység megtartása a legfontosabb. Most nincs helye szembenállásnak, mindenkinek össze kell fognia az ukrán állam megvédése érdekében – tette hozzá Kárpátalja megye vezetője.

Elkezdődött az ukrán hadsereg tartalékos tisztjeinek mozgósítása Kárpátalján – közölte vasárnap a Karpatszkij Objektív, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ukrán nyelvű hírportálja.

Az orgánum úgy tudja, az ukrajnai megye hadkiegészítő parancsnokságai telefonon hívják be elsősorban a korábban leszerelt hivatásos tiszteket, vagy szólítják fel őket arra, hogy külön értesítésig ne hagyják el lakóhelyüket.

Leblokkoltatták az ukrán nacionalista szervezet, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalát a VKontaktye című internetes közösségi hálón - közölte vasárnap az illetékes orosz hatóság szóvivője az Interfax orosz hírügynökséggel.

Vagyim Ampelonszkij elmondta, hogy előző nap az orosz legfelső ügyészség követelte tőlük az intézkedést. A Roszkomnadzor ennek megfelelően rendelte el Dmitro Jaros oldalának blokkolását a Facebookhoz hasonló orosz közösségi hálón.

A távközlést, az információs technológiát és tömegkommunikációt felügyelő orosz hatóság emellett figyelmeztette a VKontaktye című közösségi hálót üzemeltető adminisztrációt, hogy "nem megengedhető a szélsőséges felhívások terjesztése". Ampelovszkij hozzátette, hogy Dmitro Jaros internetes oldala most a számítógépes világháló más felületein próbál megjelenni, de a Roszkomnadzor folyamatosan figyeli és azonnal blokkoltatja, ha feltűnik más címeken.

Az ukrán szélsőséges és nacionalista szervezetekből létrejött Jobboldali Szektor (PSZ) tagadta, hogy előző nap segítséget kért volna Doku Umarovtól, a "Kaukázusi Emirátus" nevű szakadár fegyveres szervezet vezetőjétől. Artyom Szkoropadszkij, a Jobboldali Szektor sajtótitkára az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy hackertámadás érte a közösségi portálon lévő oldalukat, akkor kerülhetett fel rá a nevükben a felhívás.

A szombaton elterjedt hír szerint Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor vezetője a Vkontaktye orosz közösségi oldalon felszólította a több oroszországi terrorcselekményt is magára vállaló csecsen hadurat, hogy támogassa Ukrajnát. Jaros a hírek szerint azt kérte az iszlamista szélsőségesek vezetőjétől, hogy lépjen fel Oroszország ellen, és arra szólította fel a kaukázusi lázadókat, valamint "Oroszország felszabadító mozgalmait", hogy erősítsék tevékenységüket.

Doku Umarov csecsen vezér ellen Oroszországban szövetségi elfogatóparancs van érvényben. Az Egyesült Államok 2010 júniusában tette fel a terroristák nevét tartalmazó nemzetközi listára, 2011-ben pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa vette fel az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló terroristák névsorába.

Ukrajna biztonságának és területi integritásának szavatolása érdekében mozgósítják a tartalékosokat - jelentette be vasárnap Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára a televízióban.

A döntés értelmében a védelmi minisztérium behív minden tartalékost, akire a jelenlegi helyzetben szükség van.

Mint mondta, az intézkedés lehetőséget teremt az ország biztonságának és területi integritásának megőrzésére azt követően, hogy Oroszország megsértette a Fekete-tengeri Flottára vonatkozó kétoldalú megállapodást.

Utasították egyben a külügyi tárcát, hogy kérjen amerikai és brit segítséget Ukrajna biztonságának szavatolásához.

A védelmi minisztériumnak gyakorlatot kell szerveznie a tartalékosoknak a hadsereg vezérkara által meghatározott határidő belül - mondta Parubij, anélkül, hogy pontosította volna kijelentését. Hozzátette:"Egységes hadseregre van szükségünk".

Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök szombat este elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését.

Váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat szombaton az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére - miszerint minden ukrajnai intervenciónak ára lesz - bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást.

"Mindenkit megleptek, az egész világ improvizál" - mondta Francois Heisbourg, a Stratégiai Kutatások Francia Alapítványa (FRS) nevű agytröszt elemzője a hírügynökségnek. "Európa számára a hidegháború vége óta ez a legsúlyosabb válság" - vélekedett Jörg Forbrig, a Germand Marsall Fund kelet-európai programigazgatója.

"A gond az, hogy Vlagyimir Putyin sokkal gyorsabban tud lépni céljai elérése érdekében, mint Washington vagy Európa. S számunkra az a gond, hogy nem tudjuk, hová akar menni. (...) A cél, amelyen nagyon gyorsan el kell gondolkoznunk, az, hogy megakadályozzuk egy hasonló forgatókönyv bekövetkezését más régiókban" - hangsúlyozta Andy Kuchins, a Nemzetközi Stratégiai Kutató Központ (CSIS) nevű amerikai agytröszt Oroszország/Eurázsia programjának igazgatója.

A főként orosz ajkúak lakta dél-ukrajnai Krím félszigeten történtek - ahol Oroszország jelentős haditengerészeti támaszpontot bérel Szevasztopolban - a 2008-as grúziai forgatókönyvre emlékeztetnek: az akkori ötnapos villámháború azzal végződött, hogy Moszkva elismerte két grúziai szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, s több ezer orosz katonát vonultatott fel a térségben.

Európai diplomáciai források ugyanakkor magabiztosnak mutatkoztak, mondván, hogy Vlagyimir Putyinnak az Oroszország és a hét vezető gazdaság (G8) három hónap múlva Szocsiban esedékes csúcstalálkozója előtt nem érdeke szítani a feszültséget. "A (nyugatiak) természetesen arra hajlanak, hogy inkább kételkednek Putyinban. Senkinek sem áll érdekében a térségbeli helyzet romlása" - tette hozzá szombaton Francois Heisbourg. 

Teljes menetfelszerelésben várják az ukrán hadsereg Munkácson állomásozó csapategységeinek katonái a parancsot, hogy útnak induljanak a Krím-félsziget irányába - adták hírül vasárnap kárpátaljai hírportálok.

A városban állomásozó, 128. számú gépesített dandárt azt követően helyezték a legmagasabb fokú riadókészültségbe, hogy Olekszandr Turcsinov, Ukrajna ideiglenes elnöke szombat este elrendelte az ukrán haderő riadókészültségét.

Az egykori szovjet hadsereg Turkesztáni-Kárpátaljai Gépesített Brigádjának bázisán 2004-ben létrehozott munkácsi dandár kötelékében Kárpátaljáról toborzott szerződéses és sorozott katonák teljesítenek szolgálatot.

Vasárnap reggel nem volt látható csapatmozgás Kárpátaljának az ország belseje felé vezető útjain.

Több száz orosz katona tartott vasárnap reggel a dél-ukrajnai Krím fővárosába, Szimferopolba Szevasztopolból - jelentették az AP amerikai hírügynökség tudósítói a helyszínről. Az újságírók 12 Tyigr típusú, gépfegyverrel felszerelt, katonákat szállító páncélozott terepjárót és két mentőautót láttak a Szevasztopol kikötővárosból Szimferopolba vezető úton.

A Krímben állomásozó ukrán egységekből katonák állnak át a helyi önvédelmi erők oldalára - jelentette ugyancsak a helyszínről az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség vasárnap.

A beszámoló szerint sok, a jelenlegi kijevi vezetéssel elégedetlen katona elhagyja egységét.

Vannak egész egységek is, amelyek bejelentették, hogy készek teljesíteni a krími önvédelmi erők vezetésének parancsait - állította egy szemtanú.

Kapcsolódó: Gyorsan szétzúznák az ukrán légierőt az orosz gépek

A BT rendkívüli ülést tartott, Putyin Obamával és Ban Ki Munnal is egyeztetett, az ukrán hadsereg riadókészültségben van. Ukrajna az orosz "agresszió" megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek a Krímbe vezénylésével. A cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke azt mondta: Putyin érvelése a bevonulás mellett megegyezik Hitlerével.

Frissítés külön cikkben: Fegyveres mozgósítást hirdetett a Jobboldali Szektor Kárpátalján

Ukrajna az orosz "agresszió" megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek a Krímbe vezénylésével.

A BT megszavazta a zárt ajtók mögött elkezdett ülésen, hogy az nyilvános legyen - így azt a tévék is közvetíthetik -, pedig Oroszország először tiltakozott ez ellen. A nyilvános ülés egy 40 perces szünet után elkezdődött.

Jurij Szergejev ukrán nagykövet közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak "szakítania kell" a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói "súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni". Oroszország a krími hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba - tette hozzá. Az orosz diplomata visszautasította Kijev vádjait, és kijelentette: a válság megoldása az lenne, ha visszatérnének a február 25-i , Kijevben Viktor Janukovics államfő és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz, és helyreállítanák a nemzeti egységkormányt.

Az ülés egyik szünetében Csurkin azt mondta újságíróknak nyilatkozva, hogy Oroszország "kész a komoly megbeszélésekre".

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet "egyre ingatagabb és veszélyesebb". Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot" - jelentette ki Samantha Power. "Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt." Arra kérte Moszkvát, hogy közvetlenül tárgyaljon az ukrán vezetéssel, és azt javasolta, hogy azonnal küldjenek Ukrajnába nemzetközi megfigyelőket, akik segíthetnének a válság súlyosbodásának megelőzésében. Power szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) adhatná a megfigyelőket.

A rendkívüli ülést kezdeményező Mark Lyall brit nagykövet közölte: az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország "milyen alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet". Miután az ülés befejeződött anélkül, hogy a BT tett volna bármilyen lépést az ukrajnai válság ügyében, Lyall újságíróknak nyilatkozva kijelentette: "Nem igazolható az a katonai tevékenység, amelyet Oroszország az utóbbi 48 órában végzett".

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ülés idején közleményt adott ki, és ebben követelte Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének maradéktalan tiszteletben tartását, valamint "a nyugalom helyreállítását és közvetlen párbeszédet minden érintett fél között".

Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette szombat este Moszkvát, hogy az orosz alakulatok ukrajnai bevetése veszélyezteti a térségben a békét és a biztonságot, és "súlyos" hatása lehet az orosz-amerikai kétoldalú kapcsolatokra.

"Ha Oroszország nem hoz sürgős és konkrét intézkedéseket a feszültség csökkentése érdekében, akkor súlyos lesz a hatás, amely az orosz-amerikai kapcsolatokat és Oroszország nemzetközi helyzetét éri" - írta John Kerry közleményében.

"Ukrajna Oroszország általi lerohanása és megszállása nemcsak Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és több nemzetközi egyezménynek a megsértését jelenti, hanem veszélyezteti a békét és a biztonságot Ukrajnában és térségben" - jelentette ki.

Beszámolt arról, hogy telekonferenciát tartott több ország külügyminiszterével - főleg európaiakkal - abból a célból, hogy összehangolják következő lépéseiket az ukrán válság ügyében. "Egységesek voltunk a helyzet értékelésében, és együtt fogunk működni Ukrajna és népe támogatásában ezekben a történelmi jelentőségű órákban" - írta Kerry közleményében, újfent felszólítva Oroszországot, hogy vonja vissza kivezényelt alakulatait.

Kanada konzultációra hazahívja moszkvai nagykövetét amiatt, hogy Oroszország beleavatkozik az ukrajnai válságba - jelentette be Steven Harper kanadai miniszterelnök kormánya szombati rendkívüli ülése után.

Ezenkívül Kanada mostantól nem vesz részt a G8-as országcsoport júniusra tervezett és Oroszország elnökletével Szocsiban megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében - olvasható Harper közleményében.

Harper keményen elítélte Oroszország ukrajnai katonai intervencióját, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hívja vissza az újonnan odavezényelt alakulatokat.

Több százan tüntettek szombat este Kijevben az Oroszországi Föderáció nagykövetsége előtt, követelve Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának beszüntetését.

A tiltakozó akcióról Jurij Szavcsuk, az Ütés (UDAR) párt parlamenti képviselője tájékoztatta az Unian ukrán hírügynökséget, azt hangoztatva, hogy a tüntetők háromszázan vannak, de számuk folyamatosan nő.

A tüntetők "Nem a háborúra!", "El a kezekkel Krímtől", "SOS" feliratú táblákkal érkeztek, s megállítják az arra haladó gépkocsikat, utasaikat a tiltakozó akcióhoz való csatlakozásra szólítva fel.

Szavcsuk tájékoztatása szerint az orosz nagykövetség épületéből egyelőre nem jött ki senki, hogy meghallgassa a tüntetők követeléseit.

Milos Zeman cseh államfő megérti ugyan a Krím félsziget orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, de az orosz katonai beavatkozással Ukrajnában nem ért egyet.

"Bár teljességgel megértem Krím orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, hiszen a félsziget 1954-ben Hruscsov értelmetlen döntése alapján lett Ukrajnához csatolva, a katonai beavatkozással megvannak a saját tapasztalataink 1968-ból. Úgy vélem, hogy bármiféle katonai beavatkozás olyan mély árkokat ás, amelyeket generációkon át sem lehet betemetni" - állítja a cseh államfő, akinek álláspontját szóvivője, Jirí Ovcácek tolmácsolta szombaton este.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyanakkor indokolatlannak és teljességgel elfogadhatatlannak tartja az esetleges orosz katonai akciót Ukrajnában.

"A nézeteltéréseket nem lehet erővel megoldani. Mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi kötelezettségvállalásokat" - jelentette ki Sobotka a közszolgálati cseh televízióban. A cseh kormányfő bízik abban, hogy Moszkva továbbra is tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségvállalásait.

Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter úgy véli, hogy "az Oroszországi Föderáció igyekszik kiszélesíteni hatalmát".

Vlagyimir Putyin orosz államfő érvelése, miszerint a katonai beavatkozásra az ukrajnai oroszok érdekeinek védelmében van szükség, Schwarzenberg szerint megegyezik Adolf Hitler érvelésével, amikor "egy idegen állam területére tört".

"Hitler mindig azt mondta, hogy meg kell védenie az ottani németeket. Teljesen nyilvánvaló, hogy jelen esetben nincs szó az orosz állampolgárok megvédéséről, hiszen senki sem támadja őket, és teljes biztonságban vannak" - állítja Schwarzenberg a Facebook közösségi portálon vasárnap este nyilvánosságra hozott álláspontjában.

Az Ukrajnában kialakult "rendkívüli helyzet különböző aspektusait" vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során.

A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy "amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére". Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak - olvasható a Kreml honlapján.

Az orosz katonai erő ukrajnai bevetése kapcsán Obama által hangoztatott aggodalmakra válaszul az orosz elnök utalt a - megfogalmazása szerint a jelenlegi kijevi hatalom által lényegében ösztökélt - ultranacionalista elemek provokációs, bűnös akcióira.

A washingtoni fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország "egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót".

Az amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását katonai alakulatok Ukrajnába vezénylésével, ami egyúttal a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának a megsértése. Arra biztatta Putyint, hogy Moszkva békésen tárgyaljon a kijevi hatóságokkal abbéli aggodalmáról, hogy Ukrajnában hogy bánnak az orosz anyanyelvűekkel. Ha szükséges, ehhez kérjen nemzetközi segítséget. Az Egyesült Államok kész részt venni a segítségnyújtásban - tette hozzá. Obama elismerte viszont, hogy Ukrajnának és Oroszországnak szilárd történelmi és kulturális kapcsolatai vannak, és hogy meg kell védeni az ukrajnai orosz ajkúak és más kisebbségek jogait.

Az Egyesült Államok felfüggeszti részvételét a G8-as országcsoport júniusra tervezett, az oroszországi Szocsiban megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében - közölte az elnök, megerősítve ezzel egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő korábbi bejelentését.

Francois Hollande francia elnök is felhívta Putyint, és arra kérte, hogy Oroszország tartózkodjon az erő alkalmazásától Ukrajnában, és a nemzetközi közösséggel közösen keresse a kiutat a válságból - közölte az Elysée-palota. Hollande elmondta, hogy nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet.

A francia államfő az ukrajnai helyzetről beszélt szombat este Obamával, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével és Angela Merkel német kancellárral is.

Putyint telefonon felhívta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is szombaton.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter telefonon felhívta szombaton orosz hivatali kollégáját, Szergej Sojgut, majd az ő részvételével is tanácskozást tartott az ukrajnai válságról az amerikai elnök nemzetbiztonsági kabinetje. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pedig vasárnapra összehívta a NATO nagyköveti tanácsát és NATO-Ukrajna Bizottságot.

A védelmi miniszterek 15 perces beszélgetéséről egy meg nem nevezett washingtoni tisztségviselő tájékoztatta az AFP hírügynökséget. Hagel azután hívta fel Sojgut, hogy az orosz parlament Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére engedélyezte katonai erő alkalmazását Ukrajna területén. Azt, hogy miről beszéltek, a nyilatkozó nem árulta el, így nem lehet tudni, hogy Hagel mondott-e valamit figyelmeztetőleg orosz kollégájának. Hagel utána a Fehér Házba ment a nemzetbiztonsági tanács ülésére. A védelmi miniszterek régóta ismerik egymást, és mindig jó kapcsolatuk volt.

Várhatóan az amerikai kormány még helyi idő szerint szombaton elhatározza, hogy kiterjeszti az ukrajnai helyzetre adandó lehetséges válaszainak tárházát.

Vasárnap ülést tart az Észak-atlanti Tanács, majd a NATO-Ukrajna Bizottság" - jelentette be Twitter-profilján Rasmussen.

Egy NATO-diplomata szerint a nagyköveti tanács 13 órakor ülésezik Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság pedig 16 órakor.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat este felszólította Oroszországot, hogy ne éljen a csapatküldésre vonatkozó felhatalmazással, hanem "békés úton képviselje nézeteit". "Ukrajna egységét, szuverennitását és területi sérthetetlenségét mindenkor tiszteletben kell tartania valamennyi félnek" - tette hozzá. Sajnálatának adott hangot az orosz parlamenti felhatalmazás miatt és a feszültség "elfogadhatatlan kiéleződésének" nevezte azt.

Előzőleg a orosz parlament felsőháza jóváhagyta Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.

Előzőleg - még azelőtt, hogy Putyin előterjesztette volna a fegyveres erő alkalmazására vonatkozó kérelmét - Brüsszelben közzétették José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Berlinben elhangzott beszédét, amelyben az uniós intézmény vezetője "megdöbbenésének" adott hangot az ukrán szuverenitás - akkor még csak állítólagos - megsértéséről szóló hírek miatt.

"Ezek olyan események, amelyeket elképzelhetetlennek véltünk a XXI. században az európai kontinensen. A krími kihívást Ukrajna egységének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kell megválaszolni" - mondta Barroso, és reményének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség fellép ezen elvek védelmében, és garantálni tudja a regionális, illetve nemzetközi békét.

Barroso szerint Európában az elmúlt hatvan évben megtanulták, hogy "a sokféleségre nem az elkülönülés és az elkülönítés a válasz".

Angela Merkel német kancellár Ukrajna területi épségének megóvását szorgalmazta szombaton. "Ezekben a napokban természetesen mindent meg kell tennünk, hogy megóvjuk Ukrajna területi épségét" - hangsúlyozta Berlinben Merkel, aki aggodalmát fejezte ki a krími helyzet miatt. A német kancellár szombat délután telefonon beszélt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel - közölte egy német kormányszóvivő, aki a megbeszélés tartalmáról nem közölt részleteket. Merkel egy Európának szentelt berlini kulturális rendezvényen vett részt, amelyen jelen volt az Európai Bizottság elnöke is.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton kiadott közleményében figyelmeztette Oroszországot, hogy mindannak, amit a Krímben tesz, "tökéletes harmóniában kell állnia Ukrajna szuverenitásával és területi épségével, valamint a fekete-tengeri flottára vonatkozó szerződésekkel. Egyben felszólította Moszkvát, "tegye átláthatóvá krími csapatmozgásait, szándékait és céljait".

"Semmilyen ürüggyel nem lenne igazolható" egy külső katonai beavatkozás Ukrajnában - közölte szombat esti nyilatkozatában David Cameron. A brit kormányfő a Downing Street által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a brit kormány e véleményét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is tolmácsolta telefonon.

A brit miniszterelnök szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását Nagy-Britannia kérte, tekintettel a kibontakozóban lévő ukrajnai fejlemények súlyosságára.

Cameron közölte: a brit kormány növekvő aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket. Hozzátette: mindenkinek gondosan mérlegelnie kell, hogy mit cselekszik, és nem a feszültség eszkalálódásáért, hanem enyhítéséért kell dolgozni. "A világ figyel" - hangsúlyozta szombati állásfoglalásában a brit miniszterelnök.

Szombaton Oroszország londoni nagykövetét is bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatos brit aggodalmakról.

William Hague brit külügyminiszter Londonban kiadott közleményében hangsúlyozta: potenciálisan súlyos veszélyt jelent Ukrajna szuverenitására a szombati orosz felsőházi döntés. Hague tudatta, hogy telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és az ukrajnai helyzet megnyugtatására szólította fel. "Elítélünk minden Ukrajna elleni agresszív lépést" áll a közleményben. A miniszter azt tanácsolta a brit állampolgároknak, hogy haladéktanul hagyják el a Krím félszigetet.

Oroszország londoni nagykövetét bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák a brit aggodalmakról.

Az Egyesült Államok tanulmányozza Oroszország felelősségét abban, hogy esetleg orosz fegyveres erőket vetettek be Ukrajnában - áll a Fehér Ház szombati közleményében.

"Figyelemmel kísérjük a helyzetet, konzultálunk partnereinkkel és megvizsgáljuk Oroszország esetleges felelősségét, amelyről tegnap beszélt az Egyesült Államok elnöke" - áll Interfax-Ukraina hírügynökség által ismertetett közleményben.

Barack Obama amerikai elnök pénteken aggodalmát fejezte ki az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak "ára lesz".

John McCain amerikai republikánus szenátor szombati twitter-üzenetében azt írta: Vlagyimir Putyin orosz elnök vissza akar térni a hidegháborúhoz. McCain azt sürgette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei haladéktalanul tegyenek lépéseket az ukrajnai orosz agresszióra válaszképpen.

"Az orosz szenátus támogatta Putyin kérését, hogy csapatokat küldhessen Ukrajnába, szovjet forgatókönyv szerint. Mi nem akarunk hidegháborút, de úgy tűnik, Putyin ezt akarja" - írta az ellenzéki szenátor, az amerikai kongresszus felsőházának befolyásos tagja.

Az arizonai politikus szombati nyilatkozatában azt írta, mélyen aggódik amiatt, hogy "Oroszország folyamatban levő krími katonai intervenciója hamarosan ki fog terjedni Kelet-Ukrajnára". Meggyőződése szerint Barack Obama amerikai elnöknek azonnal ki kellene szabnia az "árát" annak, ahogy Moszkva viselkedik. Az elnöknek pontosítani kellene szerinte, hogy milyen "büntetés" jár Putyinnak, és sürgősen ki kellene ezeket róni.

McCain felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz erőalkalmazás nyilvánvaló megsértése Moszkva azon kötelezettségvállalásának, hogy tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi épségét. "Ne legyenek illúzióink a tekintetben, hogy mire képes Putyin elnök Ukrajnában" - figyelmeztetett az amerikai szenátor.

McCain meggyőződése szerint minden elszalasztott pillanat, amelyben az Egyesült Államok és szövetségesei nem reagálnak Putyin lépéseire, felbátorítja az orosz elnököt, hogy "még agresszívebb katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában". Arra szólította fel Barack Obama elnököt, hogy az európai és a NATO-szövetségesekkel közösen tegye világossá, mibe fog kerülni Oroszországnak ez az "agresszió", és haladéktalanul döntsenek ezeknek a következményeknek az elrendeléséről - olvasható John McCain szenátor honlapján.

"A főtitkár megismétli felhívását Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására. A nyugalom haladéktalan helyreállítását szorgalmazza, valamint azt, hogy minden érintett fél folytasson közvetlen párbeszédet a válság megoldása érdekében" mondta újságíróknak Ban Ki Mun szóvivője, Martin Nesirky.

A szóvivő szerint az ENSZ-főtitkár várhatóan rövid telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szóvivő nem kommentálta az orosz parlament felsőházának szombati döntését.

Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, területi egységét és határait - hangsúlyozta szombati Twitter-üzenetében Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.

Az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője a feszültség azonnali csökkentését szorgalmazta a Krímben. Felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjék a helyzet további élezésétől. Közölte, hogy a NATO-szövetségesek konzultálnak egymással, és szorosan összehangolják lépéseiket. A főtitkár nem közölt érdemi részleteket.

Az EUObserver uniós hírportál tájékoztatása szerint Linas Linkevicius litván külügyminiszter ezen túlmenően konzultációt kezdeményezett a NATO-partnerekkel az Észak-atlanti Szerveződés Szervezetét megalapító washingtoni szerződés 4. cikke alapján. E cikk arról szól, hogy a szövetséges felek konzultációt folytatnak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik szerződő fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

A NATO az ukrajnai helyzet alakulásával kapcsolatban eddigi rendre azt hangoztatta, hogy a szövetség abban nem játszik semmilyen közvetlen szerepet.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szombaton felszólított az ukrajnai válságban érintett minden felet, hogy ne élezzék ki a helyzetet.

"A fejlemények alakulása nagyon aggasztó. Felszólítok minden felet: ne élezzék ki a helyzetet. A feszültség amúgy is nagyon nagy a térségben" áll a főtitkárnak az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökséghez eljuttatott közleményében.

Jagland szerint "feltétlenül meg kell őrizni Ukrajna területi épségét és be kell tartani a nemzetközi kötelezettségeket".

Fontos, hogy Európa szolidáris legyen Ukrajnával és egységes válaszokat adjon a fenyegető ukrajnai orosz beavatkozással kapcsolatban - jelentette ki szombaton a lengyel kormányfő több televíziócsatornán is élőben közvetített nyilatkozatában. "Világos jelzést kell adni arról, hogy sem Európa, sem a világ nem fogja eltűrni az agressziós cselekményeket vagy a beavatkozást" - mondta Donald Tusk.

Nyomást kell gyakorolni, de nem az ukránokra, hanem Moszkvára, mert ez az a szereplő, amelynek a jelek szerint érdekében áll, hogy instabil helyzetet provokáljon a világnak ebben a részében - fogalmazott Tusk. Úgy vélekedett, az ukrán hatóságok felelős módon viselkednek.

A lengyel kormányfő sajnálatosnak nevezte, hogy "az egész világon az EU-n kívül senki sem foglalkozik komolyan a helyzettel és a kockázatokkal, amelyekkel Európa és ez a térség (Európa keleti része) szembenéz".

Donald Tusk szombat este egyeztetésre hívta magához kormánya külügyminiszterét és a nemzetvédelmi minisztert. Bronislaw Komorowski államfővel is várhatóan még az este folyamán találkozik.

Románia agressziónak tekint minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén - közölte szombaton Traian Basescu román államfő a krími fejleményekre reagálva. Basescu közleményében jelezte: elvárja, hogy a Krím félszigeten zajló orosz csapatmozgások szigorúan tartsák be az - Ukrajna szuverenitását és területi épségét garantáló - 1994-es Budapesti Memorandum előírásait, és az orosz-ukrán kétoldalú egyezményeket.

Basescu úgy vélekedett: a krími regionális közigazgatás és az ukrán állam közti nézeteltéréseket nem lehet erő alkalmazásával rendezni, egyedül az alkotmányos keretek közti párbeszéd és a nemzetközi kisebbségvédelmi normák betartása hozhat megoldást.

A román külügyminisztérium is közleményben mutatott rá szombaton: a térség stabilitását és biztonságát csak Ukrajna szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartásával lehet megőrizni.

A krími válság miatt Basescu szombat estére összehívta a román nemzetbiztonsági tanácsot.

Elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe helyezését szombaton Olekszandr Turcsinov, az ország ideiglenes elnöke. Turcsinov ezt az ukrán néphez intézett televíziós beszédében jelentette be.

"Utasítást adtam, hogy helyezzék riadókészültségbe a hadsereget, erősítsék meg a nukleáris létesítmények, a repülőterek és a stratégiai jelentőségű helyek védelmét" - mondta Turcsinov.

A komor hangvételű televíziós üzenetben Turcsinovhoz csatlakozott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő is, aki beszámolt arról, hogy telefonon beszélt orosz kollégájával, Dimitrij Medvegyevvel.

Jacenyuk közölte: felszólította Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében rendelje vissza az orosz katonai egységeket támaszpontjaikra. "Meg vagyunk győződve arról, hogy Oroszország nem folyamodik katonai intervencióhoz, mert az egy háború kezdetét jelentené, és mindennemű kapcsolat megszakítását Ukrajna és Oroszország között" - jelentette ki Jacenyuk. "Egy katonai beavatkozás elfogadhatatlan volna, mert minden nemzetközi megállapodás megsértését jelentené". Jacenyuk tárgyalásokra hívta fel Medvegyevet.

Az Ukrajnában élő orosz állampolgárok elleni erőszakcselekmények lehetséges következményire, a jogszerűtlen döntésekért viselt felelősségre figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szombat este Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.

Medvegyev azt hangoztatta, hogy Oroszország érdekelt a stabil és baráti kapcsolatok megőrzésében Ukrajnában. Ugyanakkor kiemelte, hogy "az orosz fél fenntartja magának a jogot a Krími Autonóm Köztársaság területén tartózkodó állampolgárok és katonák törvényes jogainak megvédelmezésére" - jelentette az orosz kormány sajtószolgálata.

Medvegyev azt is közölte ukrán partnerével, hogy "az orosz fegyveres erőknek szükség esetén joguk van a Szövetségi Tanács (orosz felsőház) által adott mandátum keretében cselekedni".

Ukrajna az ukrán állam szuverenitása elleni nyílt agresszióként értékeli Oroszország lépéseit - jelentette ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő szombaton John Kerry amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonos megbeszélésén.

Az ukrán ideiglenes elnök összehívta a biztonsági szervek vezetőinek rendkívüli tanácskozását - közölte szombaton délután Olekszandr Turcsinov szóvivője.

Olekszandr Turcsinov azután döntött a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács összehívásáról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton a parlament felsőházának jóváhagyását kérte ahhoz, hogy fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. A felsőház a kérést jóváhagyta.

Cáfolta az ukrán Haza (Batykivscsina) párt, hogy vezetője, Julija Timosenko hétfőn Moszkvába készülne tárgyalni az ukrán válságról, amiről előzőleg egy ukrán civil szervezet számolt be.

A Haza honlapján szombaton nyilvánosságra hozott közleményében tudatta, hogy a pártvezető az ukrán parlamentben a kormány, valamint kormány- és ellenzéki pártok képviselőivel tárgyal a súlyos ukrajnai politikai helyzet rendezéséről.

Timosenko állítólagos moszkvai látogatásáról előzőleg az UNN ukrán hírügynökség számolt be Pavlo Nuszra, a Nemzeti Megmentési Civil Bizottság civil szervezet elnökére hivatkozva. Az UNN értesülései szerint Timosenko maga döntött az utazásról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történt előzetes egyeztetés alapján.

Julija Timosenkót az ukrán parlament döntése alapján február 22-án helyezték szabadlábra. A volt kormányfő hétéves börtönbüntetését töltötte, amelyre 2011 októberében ítélték hivatali hatalommal való visszaélés vádjával. Szabadon engedését az tette lehetővé, hogy a véres múlt heti kormányellenes tüntetéseket követően a kormánypárti képviselők egy része átállt az ellenzéki pártok oldalára, amelyek ily módon többségbe kerültek a törvényhozásban. Kiszabadulása után Timosenko gyógykezelésre Németországba utazott.

Az ukrán hadsereg "általános mozgósításának" elrendelését szorgalmazta szombaton Vitalij Klicsko ellenzéki vezető, miután az orosz parlament jóváhagyta fegyveres erők alkalmazását Ukrajnában.

Az UDAR (Ütés) nevű ukrán ellenzéki párt vezetője Kijevben kiadott közleményében arra hívta fel a parlamentet, hogy szólítsa fel az ukrán vezérkari parancsnokot a hadsereg "teljes mozgósításának" elrendelésére "az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetét követően".

Az ellenzéki párt vezetője korábban videóközvetítésen keresztül vett részt egy Németországban rendezett pódiumvitán, "Oroszország hihetetlen agressziójának" nevezte a krími orosz csapatmozgásokat. Klicsko szerint "fegyveres betörés", provokáció történt. Hangsúlyozta, hogy a krími lakosok között nincs konfliktus. Az ellenzéki pártvezető kijelentette: az ukrán állampolgárok többsége a nyugati értékeket tartja szem előtt.

Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.

Sürgős mozgósításra szólította fel minden helyi szervezetét szombaton a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szélsőséges tömörülés központi stábja, válaszul arra, hogy az orosz felsőház jóváhagyta az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését. A szervezet vezetője, Dmitro Jaros a Vkontaktye orosz közösségi oldalon felszólította az orosz hatóságok által leginkább keresett csecsen hadurat, Doku Umarovot, hogy lépjen fel Oroszország ellen.

Felhívásában a Jobboldali Szektor az orosz birodalom szétzúzását ígéri, egyúttal tevékenységük fokozására szólítja fel a kaukázusi lázadókat és "Oroszország felszabadító mozgalmait". "Tudatában mindazoknak a veszélyeknek, amelyek az ukrán államiságot fenyegetik, a Jobboldali Szektor vezérkara sürgősen mozgósításra és felfegyverkezésre utasítja minden alegységét, és arra, hogy a térségükben kialakuló konkrét helyzet függvényében maximálisan egyeztessék lépéseiket az ukrán hadsereggel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal és a belügyminisztériummal" - áll a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt tömörülés nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda című ukrán hírportál ismertetett.

"Ukrajna mindig támogatta a csecsen nép és más kaukázusi népek felszabadító harcát. Most eljött az idő, hogy ti támogassátok Ukrajnát. A Jobboldali Szektor vezetőjeként felszólítlak benneteket, aktivizáljátok a harcot. Oroszország nem olyan erős, mint amilyennek tűnik" - idézte Dmitro Jaros közleményét az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség, amely szerint az első csecsenföldi háború idején Jaros egyike volt a néhány ukrán fegyveresnek, aki az orosz csapatok ellen harcolt Csecsenföldön.

"Nemzetiségüktől függetlenül emlékeztetjük Ukrajna minden állampolgárát (köztük az orosz nemzetiségűeket is), hogy harcunk a birodalmi törekvések ellen irányuló harc és nem oroszgyűlölő - hangoztatja felhívásában a Jobboldali Szektor. - Az orosz birodalmat szét fogjuk zúzni. Felszólítjuk a Kaukázusi Ellenállási mozgalmat, továbbá Oroszország minden felszabadítási mozgalmát, hogy fokozzák tevékenységüket."

A közelmúltbeli kijevi kormányellenes összecsapásokban tevékeny szerepet játszó ukrán szélsőséges tömörülés az elmúlt napokban a Kárpátalján is mozgolódott. Ungváron például pénteken az esetleges fosztogatások és a szervezett bűnelkövetések elleni kemény fellépésben állapodtak meg a nyugat-ukrajnai megye rendvédelmi szerveivel.

Kivonják a teljes ukrán hadiflottát a Krím félszigeti Szevasztopolból. A flotta új lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg - jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz hírügynökség, az ukrán vezérkarra hivatkozva.

Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre. Előzőleg több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálják a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek az ukrán vezérkarra hivatkozó híre szerint elsőként az ukrán hadiflotta zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij őrnaszád futott ki Szevasztopolból, amely az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is. Ugyanilyen parancsot kapott az ukrán flotta minden Szevasztopolban lévő hajója.

Az ukrán vezérkari forrás nem szólt arról, hogy a hajók más konkrét feladatot is kaptak-e.

Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az elnöki szóvivő szerint "ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül ebben a pillanatban élni fog vele".

Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérését, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.

A Szövetségi Tanács határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatók az orosz fegyveres erők az Oroszországgal szomszédos Ukrajnában. Korábban, a nap folyamán maga az orosz törvényhozás felsőháza fordult az orosz elnökhöz, hogy "mindenre kiterjedő intézkedéseket" foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében. Az elnök ezután terjesztette be javaslatát.

Az orosz alkotmány szerint a fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a Szövetségi Tanács dönthet, és erre az orosz államfő tehet javaslatot. A parlamenti határozat, a Vlagyimir Putyinnak adott felhatalmazás akkor lép hatályba, ha azt az államfő aláírja.

A törvényhozás felsőházának rendkívüli ülése nyílt volt, azt élőben közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió.

Az elnök beterjesztésében ez állt: "Az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzettel, az orosz állampolgárok, honfitársaink, a nemzetközi egyezmény alapján Ukrajna (a Krími Autonóm Köztársaság) területén állomásozó orosz fegyveres erők személyi állománya életének veszélyeztetettségével kapcsolatban, az Oroszországi Föderáció 102. cikkelye 1. fejezetének G. pontja alapján kérelmet terjesztek be az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsához az orosz fegyveres erők alkalmazásáról Ukrajna területén, a társadalmi-politikai helyzet rendeződéséig ebben az országban". A javaslatot így fogadta el a parlament felsőháza.

A Szövetségi Tanács rendkívüli ülésén az is elhangzott, hogy Barack Obama amerikai elnök megfenyegette és ezzel megsértette Oroszországot, ezért haza kell rendelni az Egyesült Államokból az orosz nagykövetet. Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke felkérte a törvényhozó szerv külügyi bizottságát, hogy készítse elő az orosz nagykövet hazarendelésével kapcsolatos határozati javaslatát.

Az amerikai elnök aggodalmát fejezte ki pénteken az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak "ára lesz".

Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője azt közölte a Rosszija 24 hírtelevízióban, hogy az elnök nem adott utasítást a fegyveres erők ukrajnai bevetésére. A Kreml befolyásos tisztviselője az Interfax orosz hírügynökségnek megerősítette, hogy az elnök a döntést "a helyzet alakulásától" függően fogja meghozni. Remélte, hogy "a helyzet nem fog romlani abba az irányba, ahova most tart és nem jelent veszélyt a Krím félszigeten élő oroszokra". Az Eho Moszkvi rádiónak Peszkov azt mondta, hogy az államfőnek "joga van (a fegyveres erők alkalmazására), de ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül ebben a pillanatban élni fog vele".

Peszkov Obama kijelentésével kapcsolatban az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy Vlagyimir Putyinnak megvan minden eszköze a "helyzet rendezésére", beleértve az orosz nagykövet hazahívását az Egyesült Államokból. Hangsúlyozta, hogy az orosz államfő sem az orosz csapatok fellépése, sem az orosz nagykövet Egyesült Államokból való visszahívása ügyében nem hozott döntést.

Az orosz parlament felsőházának szombati határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna területén, de egyáltalán nem biztos, hogy az elnök élni fog ezzel a felhatalmazással - jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.

Az orosz külügyi vezető az államfő megbízottjaként vett részt a parlament felsőházának szombati rendkívüli ülésén. Ő olvasta fel a szenátorok előtt az elnök kérelmét.

Valentyina Matvijenko, az orosz Szövetségi tanács elnöke a határozat elfogadását követően azt hangoztatta, hogy a törvényhozás az alkotmánynak megfelelően járt el.

Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország elutasította, hogy konzultációkat folytasson a budapesti memorandum aláíróival Ukrajna területi épségének garanciáiról. A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.

Két orosz tengeralattjáró-elhárító hadihajó jelent meg az Ukrajnához tartozó Szevasztopol partjai előtt, ami sérti a fekete-tengeri orosz hadiflotta fő támaszpontjának bérletére vonatkozó orosz-ukrán szerződést - közölték katonai források szombaton az Interfax hírügynökséggel.

A források szerint az említett orosz hadihajókat egy szevasztopoli öbölben látták. Később az ukrán katonai forrás azt is megerősítette, hogy a balti flottához tartozó két nagy tengeralattjáró-elhárító hajó - a Kalinyingrád és a Minszk - helyi idő szerint 21.10 órakor befutottak a szevasztopoli kikötőbe.

A Krím félszigeti Szevasztopol az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is, szombaton azonban a teljes ukrán flottát kivonták Szevasztopolból.

A dél-krími Feodoszija kereskedelmi kikötőjébe szombaton befutott a Zubr orosz deszant hajó, amely nem tartozik a Szevasztopolban állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta kötelékébe - jelentette helyi forrásokra hivatkozva a liga.novosztyi ukrán hírportál. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a légpárnás hajó azonosító jelzések nélkül érkezett a kikötőbe.

Újságírók Feodoszijában azt is elmondták, hogy hackerek megbénították az összes helyi hírportált, így azok nem elérhetők. Beszámolójuk szerint kiiktatták az összes webkamerát, amelyek korábban a város és a kikötő különböző pontjait mutatták.
Mint az Ukrainszka Pravda ukrán hírportál megjegyzi, a Zubr partraszálló hajó tengerészgyalogosok és páncélos technika szállítására egyaránt alkalmas.

Az Ukrainszka Pravda emlékeztetett arra, hogy pénteken Ukrajna légterét megsértette nyolc Il-76-os orosz katonai szállító repülőgép és tíz helikopter.

Az ukrán határőrség közben közölte, hogy az ország tengeri védelmét ellátó hajók az elrendelt harckészültség keretében kifutnak a tengerre.

Orosz fegyveresek próbálták ellenőrzésük alá vonni szombaton a Krím félszigeti Balaklavában az ukrán haditengerészeti alakulatok egyik határőrposztját - közölte honlapján az ukrán határőrség. A közép-európai idő szerint délben kezdődő akcióban mintegy 300, állig felfegyverzett rohamosztagos vett részt, akik tíz katonai járművel érkeztek a félsziget nyugati szarván (Szevasztopoltól délre), a Balaklavai-öbölnél fekvő településre.

Az ukrán támaszponthoz vonuló alakulat parancsnoka közölte az ukrán féllel, hogy az orosz védelmi minisztérium parancsa alapján kell ellenőrzése alá vonnia az ukrán egységet.

Az ukrán határőrség közben közölte: rendkívüli intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az orosz egységek ne foglalhassák el az ország tengeri védelmét ellátó alakulatok támaszpontjait és hajózó egységeit. Egy másik közlemény szerint az ukrán tengeri védelem egységei az elrendelt harckészültség keretében kifutnak a tengerre.

A magát továbbra is Ukrajna elnökének tekintő Viktor Janukovics támogatja, hogy a Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnöke segítséget kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől - közölte szombaton Andrej Klisasz, az orosz felsőház alkotmányügyi bizottságának elnöke.

Andrej Klisasz közölte: a Szövetségi Tanács kérést kapott Viktor Janukovics ukrán elnöktől. "Az elnök hangsúlyozza, hogy tanulmányozta a krími hatóságok kérését, és elítéli, hogy a Kijevben a hatalmat erőszakkal megragadók a saját rendjüket akarják a Krímre kényszeríteni" - jelentette ki Klisasz. Elmondása szerint "Janukovics támogatja a Krími Autonóm Köztársaság kérését". "Ez az alap elegendő, hogy támogassuk az Oroszországi Föderációnak küldött kérést " - szögezte le Kisasz.

Szergej Akszenyov, az autonóm köztársaság csütörtökön megválasztott oroszpárti miniszterelnöke segítséget kért Vlagyimir Putyintól a Krím félszigeti béke és nyugalom megőrzéséhez. Viktor Janukovicsot az ukrán parlament múlt szombaton menesztette az elnöki tisztségből, mert nem írta alá az előző nap az ellenzékkel kötött megállapodás értelmében elfogadott törvényeket. Janukovics Kelet-Ukrajnába utazott, majd nyoma veszett. Pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartott sajtókonferenciát, amelyen leszögezte: továbbra is Ukrajna elnökének tartja magát.

Feszült és bizonytalan a helyzet, sok a katona az utcákon, de egyelőre nincs közvetlen veszély. A Híradónak arról számoltak be, hogy a lakosság két csoportra szakadt: Oroszország-párti orosz nemzetiségűekre és Ukrajna-párti tatárokra, ukránokra.

Szombaton folyamatosan mozogtak fegyveresek és tengerészgyalogosok a Krím-félszigeten - mondta a Koktebel városban élő magyar vállalkozó. Kerekes János már éjszaka hallotta a katonák érkezését, de egyelőre szabadon lehet közlekedni, nap közben békés volt a hangulat a városban, riadalomra csak az adott okot, hogy órákon át nem volt internet, és a telefonok nem működtek a sziget egyes részein.

Gladkih Nagyezsda, a Krími Magyarok Szövetségének tiszteletbeli elnöke nagy bizonytalanságot érez a félszigeten. Ő is sok fegyverest látott az utcán, de senkit sem bántanak. Azt mondja, a krími tatárok békésen viselkednek, de az utcákon csoportokba szerveződtek és készülnek egy esetleges támadásra. A Szimferopolban tartózkodó nő szerint két táborra szakadtak a krímiek: az egyik üdvözli az orosz fegyverek adta biztonságot, a másik viszont nem szeretné, ha fegyveresek lennének a városban.

A feszült helyzet és a bizonytalanság miatt az állami egyetem is bezárt. A következő hetekben biztosan nem lesz tanítás.

(MTI - Híradó nyomán)

Összeállításunk előző része: Putyin szabad kezet kapott az orosz fegyveres erők alkalmazásához Ukrajnában