"Folytatni fogjuk a pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi támogatást, sziklaszilárdan kiállva Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges" - olvasható a G7-ek videomegbeszélését követően közzétett közös állásfoglalásban.

"Ismételten arról biztosítottuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tántoríthatatlanok és sziklaszilárdak vagyunk elkötelezettségünkben, hogy megadjunk Ukrajnának minden szükséges segítséget, hogy megőrizhesse szuverenitását és területi épségét" - hangsúlyozták a résztvevők.

"Egy életképes, háborút követő rendezést szem előtt tartva, készek vagyunk megállapodásokat kötni az érdekelt országokkal, intézményekkel és Ukrajnával a fenntartható biztonságról és egyéb elkötelezettségekről. Segítséget nyújtunk Ukrajnának abban, hogy megvédhesse magát, biztosítva ezzel szabad és demokratikus jövőjét, elejét véve mindenfajta jövőbeli orosz agressziónak" - áll a nyilatkozatban.

Az országcsoport vezetői egyben elítélték az ukrán polgári infrastruktúra és civil lakosság elleni rakétacsapásokat. Hangsúlyozták, hogy a polgári lakosság elleni támadások háborús bűncselekménynek nyilvánulnak. A G7 ezen felül egyhangúlag elítélte és elutasította Ukrajna négy régiója: Zaporizzsja és Herszon megye, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, valamint a még 2014-ben annektált Krím félsziget elcsatolását.

Mindemellett további szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen.

A résztvevők felszólították a fehérorosz vezetést: hagyjon fel az orosz hadműveletben játszott közreműködésével, vagyis, hogy területét az orosz csapatok rendelkezésére bocsátja, és támogatást is nyújt számukra. A G7-ek értékelése szerint fehérorosz-orosz közös katonai egység létrehozása újabb példája Minszk és Moszkva összejátszásának.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Zelenszkij elnök a G7-ek videomegbeszélésén történt felszólalásában javaslatot tett egy nemzetközi megfigyelő misszió telepítésére a fehérorosz-ukrán határon, ezzel csökkentve az esetleges provokációk esélyét, illetve azt, hogy Fehéroroszország közvetlenül is belépjen a konfliktusba Oroszország oldalán.

A NATO a korábbinál nagyobb figyelmet fog fordítani a létfontosságú infrastruktúra védelmére - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását megelőzően kedden.

Jens Stoltenberg közölte: a szerdán kezdődő védelmi miniszteri tanácskozás résztvevői arra összpontosítanak majd, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét.

Kijelentette: a NATO és a tagországok létfontosságú infrastruktúrája elleni bármi fajta támadásra, beleértve a hibrid támadásokat is, a szövetségesek egységes és határozott választ fognak adni. Kifejtette, hogy a miniszterek várhatóan megállapodnak a NATO elrettentő és védelmi képességének erősítését célzó intézkedésekről, köztük a hadianyag és a felszerelés készleteinek növeléséről. A NATO katonai ereje a legalkalmasabb arra, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását Oroszországgal - mutatott rá.

Tájékoztatása szerint a tagországok védelmi miniszterei megvitatják majd Oroszország nukleáris retorikáját, valamint "a NATO nukleáris képességének szerepét a béke megőrzésében és az orosz agresszió visszaszorításában". Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök burkolt nukleáris fenyegetései veszélyesek és felelőtlenek. Moszkva tudja, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni sem - húzta alá a NATO-főtitkár.

Megerősítette, hogy a NATO továbbra is figyelemmel kíséri Oroszország nukleáris kapacitását, változást azonban nem lát az orosz nukleáris védelmi berendezkedés terén. A szövetség figyelme nem lankad, felkészült minden fajta fenyegetésre és támadásra, majd hozzátette: jövő héten a NATO megtartja régóta tervezett hadgyakorlatát, amelynek része a nukleáris fenyegetéssel szembeni gyakorlat is.

Az ukrajnai háborút Oroszország indította, Moszkva kezében van a lehetőség arra, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek - szögezte le Stoltenberg.

"A NATO nem részese a konfliktusnak, de a mi támogatásunk kulcsszerepet játszik abban, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát és felszabadítani területeit, valamint kitartson Oroszország válogatás nélküli, a civilek és a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásaival szemben. Üzenetünk világos: a NATO kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell" - tette hozzá a a NATO főtitkára.

Az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása csak hosszabbá és fájdalmasabbá teszi a konfliktust az ukrán fél számára, de nem változtatja meg az orosz célokat és a végeredményt sem - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Mint mondta, Oroszország figyelemmel fogja kísérni az Ukrajnába irányuló további nyugati fegyverszállításokat, amelyek azt jelzik, hogy a konfrontáció folytatódni fog. Peszkov szerint az Egyesült Államok de facto "alaposan benne van" már a konfliktusban, amelyet el kíván nyújtani.

Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, amely, miközben elítéli Oroszországot, "nem törődik a "kijevi rezsim" bűntetteivel, amelyeket az a már Oroszországhoz tartozó területek lakossága ellen követ el.

Peszkov szerint a Kreml nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy zárják le a határt a katonai nyilvántartásban szereplő állampolgárok előtt, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy minősítsék külföldi ügynöknek mindazokat, akik a részleges mozgósítás meghirdetése után elhagyták az Oroszországot. Kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkva "negatívan" viszonyul ahhoz, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki prominens orosz személyiségek ellen.

(MTI)