A sörértékesítés Németországban 2025 első félévében az előző év azonos időszakához képest 6,3 százalékkal, 262 millió literrel 3,9 milliárd literre csökkent a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése alapján.
A sörértékesítés 1993-ban kezdődött statisztikai nyilvántartása óta először esett 4 milliárd liter alá egy félév alatt. A számok nem tartalmazzák az alkoholmentes söröket és malátaitalokat, valamint az Európai Unión (EU) kívülről importált sört.
A belföldi eladások teszik ki a teljes forgalom több mint 80 százalékát, itt 6,1 százalékos volt a visszaesés, miközben az export 7,1 százalékkal csökkent.
A németországi sörgyárak és sörraktárak csak a koronavírus-járvány kezdetén, 2020 első félévében és 2023 második félévében regisztráltak ennél nagyobb csökkenést, az előző év azonos időszakához képest, az előbbi 6,6 százalékos volt, 4,3 milliárd literre, az utóbbi 6,2 százalékos, 4,2 milliárd literre.
A mostani visszaesést a német társadalom elöregedésével, az egészségtudatos életmód előretörésével és a fiatalok változó fogyasztási szokásaival magyarázzák.
Az alkoholmentes sörök értékesítése nő, a termelés tíz év alatt majdnem megduplázódott, és már a piac 9 százalékát teszi ki. A vendéglátásban az alkoholmentes sörök aránya még magasabb, 12,3 százalékos, és például Rajna-Pfalz tartományban és a Saar-vidéken szinte minden negyedik eladott sör alkoholmentes.
Iparági vezetők arra figyelmeztetnek, hogy az alkoholmentes sörök csak részben enyhítik a veszteségeket, és ebben a szegmensben is egyre élesebb a verseny. A Német Sörfőző Szövetség rámutatott arra, hogy az energia-, alapanyag- és bérköltségek drasztikus emelkednek, amit tetéz a gyenge fogyasztói hangulat és a vendéglátás válsága.
A gyártási költségek gyorsabban nőnek, mint a nagykereskedelmi árak, így sok sörfőzde szűkülő nyereséggel és befektetési nehézségekkel küzd. Az elmúlt öt évben közel 100 kisméretű és közepes sörfőzde szűnt meg, miközben a nagyobb cégek is bezártak ismert főzdéket. A piac még mindig túlkapacitással küzd, ami erős tárgyalási pozíciót ad az élelmiszerkereskedelemnek.
Szakértők szerint 2026-ig még nem várható javulás, a főzdéket továbbra is költségnyomás fenyegeti.
(MTI)