Alenka Bratusek infrastruktúráért felelős miniszter, a Robert Golob ügyvezető miniszterelnök vezette Szabadság Mozgalom politikusa a műsorban hangsúlyozta, hogy Szlovénia külpolitikáját a kormány, a külügyminisztérium, az államfő és a parlament elnöke közösen alakítja, és szerinte az ilyen egyoldalú lépések kockázatot jelenthetnek az ország nemzetközi kapcsolataiban.

Stevanovic közölte, hogy hivatalos meghívást egyelőre nem kapott Moszkvától, ugyanakkor Szlovénia érdekeit szerinte a nemzetközi együttműködés erősítésével kell képviselni.

A politikus korábban a Radio Slovenija számára adott interjúban tagadta, hogy oroszbarát nézeteket vall, ugyanakkor jelezte, hogy pártja népszavazást kezdeményezne Szlovénia kilépéséről a NATO-ból. Hozzátette, hogy referendumot javasolnak az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépésről is.

A március 22-i parlamenti választáson a legtöbb mandátumot a balközép Szabadság Mozgalom szerezte meg 29 hellyel. A Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28 mandátumot kapott, az NSi, a Szlovén Néppárt (SLS) és a Focus szövetsége kilenc mandátumot szerzett. A Szociáldemokraták (SD) és az Anze Logar vezette Demokraták egyaránt hat-hat mandátumot kaptak, míg a Baloldal és a Vesna közös listája, valamint a rendszerkritikus Resni.ca mozgalom öt-öt képviselői helyet szerzett. Egy-egy garantált mandátuma van a magyar és az olasz nemzeti közösségnek is. Rájuk csak a nemzetiségek szavazhattak. A 90 fős parlamentben egyik politikai erő sem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges 46 képviselő támogatásával.

Az új összetételű parlament április 10-én alakult meg, Stevanovic volt az egyetlen jelölt a házelnöki tisztségre. Jelölését saját pártja, a Resni.ca, valamint a jobbközép Új Szlovénia (NSi) és az SDS képviselői támogatták.

A 44 éves volt rendőr és kranji önkormányzati képviselő a koronavírus-járvány idején vált országosan ismertté, amikor a kormány járványügyi korlátozásai elleni tiltakozó mozgalom egyik vezetője lett. Pártja a 2022-es parlamenti választáson még nem jutott be a törvényhozásba, az idei voksoláson azonban átlépte a 4 százalékos parlamenti küszöböt.

(MTI)