Barack Obama még májusban megerősítette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy elődeihez hasonlóan ő sem fogja firtatni az izraeli atomfegyverek kérdését, állítja a The Washington Times névtelen forrásokra hivatkozva. A lap szerint Izrael korábban aggódott, hogy Obamának a non-proliferáció (=az atom és tömegpusztító fegyverek elterjedésének akadályozása) (állítólagos) támogatójaként más tervei vannak. Ehelyett a minden ringbe engedett amerikai elnökjelöltet finanszírozó zsidó lobbi kívánalmainak megfelelően Irán nem létező nukleáris fegyvereivel foglalkozik.
Barack Obama amerikai elnök tartja magát ahhoz a négy évtizedes amerikai-izraeli titkos megállapodáshoz, hogy Washington nem firtatja az Izrael nukleáris arzenáljával kapcsolatos kérdéseket, értesült a The Washington Times.
Obama még májusban, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni látogatásakor tett ígéretet: nem fogja szorgalmazni, hogy Izrael felfedje nukleáris fegyverzetét nemzetközi ellenőrök előtt, írta pénteki számában a lap nevük elhallgatását kérő, az ügyben járatos tisztviselőkre hivatkozva. Ugyanakkor Iránt, amely nem rendelkezik atomfegyverrel, bombázással fenyegetik.
A titkos kétoldalú megállapodás értelmében az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást a terrorista Izraelre, hogy számot adjon törvénytelen atomfegyvereiről, illetve csatlakozzon a nukleáris fegyverek elterjedését meggátolni hivatott atomsorompó-szerződéshez. Az újság szerint Izraelnek így nem kell beszámolnia atombombáiról, amelyekből becslések szerint több százzal rendelkezik.
A lap szerint Izrael korábban aggódott amiatt, hogy Obama esetleg nem kívánja folytatni az 1969-es titkos megállapodást, mivel a non-proliferáció következetes támogatója és kormánya első számú külpolitikai céljai közé sorolja azt, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását.
Netanjahu azonban az előző héten az izraeli Channel 2 tévének adott interjúban kifejtette: szerinte Obama ENSZ-beszéde, amelyben az amerikai elnök atomfegyvermentes világ megteremtését szorgalmazta, nyilván nem Izraelre, hanem Észak-Koreára és Iránra vonatkozott, írja a Times.
Az újság szerint a szóban forgó megállapodás azon a csúcstalálkozón született meg, amely 1969. szeptember 25-én kezdődött Richard Nixon akkori amerikai elnök és Golda Meir izraeli miniszterelnök között. A megállapodásról - amelyről nem készült hivatalos feljegyzés - az izraeli és az amerikai kormány soha nem ismerte el nyilvánosan, hogy létezik.
(mti nyomán)





