Ezen ütközetek során Mohamed számtalan elvet fogalmazott meg, melyeket a muszlimok a mai napig követnek.

Mohamed prófétai karrierjéből kifolyólag, melyet a vér és háborúskodás jellemez, nem meglepő, hogy a szent könyv, melyet az iszlám prófétája a világra hagyott – a Korán – hasonlóan erőszakos és meg nem alkuvó. Valóban: a Korán egyedülálló a világ szent írásai között abban, hogy azt javasolja a követőinek, háborúzzanak a hitetlenek ellen.

Több mint száz vers van a Koránban, mely arra buzdítja a hívőket, hogy dzsihádot folytassanak a hitetlenekkel szemben. „Ó próféta! Szállj harcba a hitetlenek és a képmutatók ellen és legyél kemény velük szemben! A gyehenna lesz a lakhelyük. Szörnyű sors!” (Korán 9:73)

„Szállj harcba”, arabul dzsahidi, a dzsihád főnév igei alakja. Ez a küzdelem a harctéren volt: „Amikor összetalálkoztok a hitetlenekkel a harctéren, akkor üssetek a nyakukra! Mikor azután nagy rontást tettetek bennük, akkor szorosan kötözzétek meg a foglyokat” (Korán 47:4). Ez újra meg újra hangsúlyt kap: „Ti hívők! Harcoljatok azok ellen a hitetlenek ellen, akik a szomszédságotokban vannak, hadd érezzék a keménységeteket. Tudnotok kell, hogy Allah az istenfélőkkel van!” (Korán 9:123).

Ez a háború egyrészt azok ellen irányult, akik elutasították az iszlámot, másrészt, akik azt állították, hogy muszlimok, de nem tartották magukat a hit teljességéhez: „Ó próféta! Szállj harcba a hitetlenek és a képmutatók ellen és legyél kemény velük szemben! A gyehenna lesz a lakhelyük. Szörnyű sors!” (Korán 9:73).

Ez a háború csak része egy nagyobb spirituális konfliktusnak, mely Allah és a Sátán között zajlik: „Akik hívők, azok Allah útján harcolnak; akik hitetlenek, azok at-Tagut [minden, ami tévútra visz Allah kultuszától, bálványimádók] útján harcolnak. Harcoljatok a Sátán cimborái ellen!” (Korán 4:76)

„Ha tehát a szent hónapok letelnek, akkor öljétek meg a pogányokat, ahol csak föllelitek őket! Fogjátok el őket! Ostromoljátok meg őket! Állítsatok nekik csapdát az összes leshelyről! Ha azonban megbánással fordulnak [Allahhoz], elvégzik az istentiszteletet és zakatot adnak, akkor hagyjátok őket szabadon az ő útjukon! Allah megbocsátó és kegyes” (Korán 9:5). A zakat (szegény-adó), az iszlám öt pillérének az egyike, és a vallásos tizedet szabályozza. Ezért a vers azt mondja, hogy ha a „pogányok” muszlimok lesznek, hagyják őket békén.

A pogányok mellett a zsidók és keresztények ellen is harcolniuk kell a muszlimoknak. „Harcoljatok azok ellen – azok között, akiknek az Írás adatott (zsidók, keresztények) –, akik nem hisznek Allahban és a Végső Napban és nem tekintik tilalmasnak azt, amit Allah és az ő küldötte megtiltott és nem vallják az igazság vallását – [harcoljatok ellenük] mindaddig, amíg önként behódolva megadják a dzsizját, és legyőzöttnek nem érzik magukat.” (Korán 9:29) A dzsizja egy adó, melyet a hitetlenekre vetnek ki.

A dzsihád a muszlimok legfőbb kötelessége: „Vajon egy sorba helyezitek a zarándokok itatását és a Szent Mecset szolgálatát azzal, hogy valaki hisz Allahban és a Végső Napban és harcba száll Allah útján [dzsihad fi szabil Allah]? Allah előtt ezek nem egyenlők. Allah nem vezeti az igaz útra a vétkes népet. Akik hisznek és elvégezték a hidzsrát, és harcba szálltak Allah útján [dzsihad fi szabil Allah] javaikkal és személyükkel, azok a legmagasabb fokon állnak Allah előtt. Ők azok, akik diadalt aratnak” (Korán 9:19–20). Az iszlám teológiában, a „dzsihad fi szabil Allah” főleg arra utal, hogy valaki fegyvert fog az iszlámért.

A Paradicsom garantált azoknak, akik Allahért „ölnek és megöletnek”: „Allah megvásárolta a hívőktől az ő személyüket és javaikat, mivel övék lesz [majdan] a Paradicsom. Harcolniok kell hát Allah útján, és ölnek és megöletnek. Ígéret [ez], amely őt terheli” (Korán 9:111).
Meg lehet kísérelni spiritualizálni az ehhez hasonló verseket, de nincs kétely afelől, hogy a történelmi feljegyzések alapján Mohamed ezeket szó szerint értette.

(Dzsihádfigyelő nyomán)

Kapcsolódó: A Magyar Iszlám Közösség alelnöke ellenségnek tartja a magyarországi keresztényeket