Az ukrán hírszerzés által a lappal megosztott információk szerint Moszkva jelenleg havonta 60-70 Iszkander-M ballisztikus rakétát és 10-15 hiperszonikus Kinzsal rakétát gyárt.

Ez jelentős növekedés a 2024 májusában jelentett havi 40 Iszkander-M és az áprilisban gyártott 4-5 Kinzsal rakétához képest.

Az adatok alapján Oroszország jelenleg közel 600 Iszkander-M és több mint 100 Kinzsal rakétával rendelkezik.

Ez drámai változás 2022 végéhez képest, amikor Kirill Budanov ukrán katonai hírszerzési vezető még azt állította, hogy Oroszország szinte teljesen kifogyott az Iszkander ballisztikus rakétákból.

Az orosz rakétagyártás bővülése komoly aggodalomra ad okot Ukrajnában. Ha a GUR adatai helyesek, Oroszország ballisztikusrakéta-gyártása ma már meghaladja a Patriot légvédelmi rendszerekhez használt PAC-3 MSE rakéták teljes gyártási mennyiségét, amelyet a Lockheed Martin csak 2027-re tervez évi 650 darabra növelni.

Oroszország ráadásul a jelentések szerint a legújabb Iszkandereket radarcsalikkal és kevésbé kiszámítható repülési pályával szerelte fel, ami még a Patriot rendszerekkel is nehezebbé teszi a lelövésüket.

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország emellett 60 észak-koreai KN-23 rakétát is készletez. Ezek a rakéták hasonlók az Iszkander-M-ekhez, de egytonnás robbanófejjel rendelkeznek, amelyek erősebbek orosz megfelelőiknél.

A Kyiv Independenttel megosztott adatok szerint a cirkálórakéták gyártása is folyamatosan növekszik. Oroszország havonta 20-30 Iszkander-K, 60-70 X-101, 25-30 Kalibr, legfeljebb 10 X-32, valamint 20-30 Onix és Cirkon hajó elleni rakétát képes előállítani.

Ukrajna június 1-jei nagyszabású támadása az orosz repülőterek ellen korlátozhatja Oroszország képességét több cirkálórakéta indítására, mivel a támadásban megsérültek azok a repülőgépek, amelyek ezeket a rakétákat hordozzák.

Bár Ukrajna a háború alatt szintén fejlesztette saját cirkáló- és ballisztikusrakéta-gyártását, a nagy volumenű termelést akadályozzák az orosz légicsapások, különösen a korlátozott légvédelmi kapacitások miatt.